1.1.7 1789-1914, állami (országos) térképművek, kéziatlaszok

A XIX. század topográfiai térképészetében a nagyobb méretarányú, de a politikai-államszervezési felaprózódottság miatt nem egységes rendszerű országos térképművek szerkesztése állt előtérben. A háromszögelési eljáráson alapuló topográfiai felmérések pontos alapvonal-mérésekre és földalak-, szferoid- (Bessel, 1841; Clarke 1866, 1880) meghatározásokra támaszkodtak. Új geodéziai koordinátarendszereket fejlesztettek ki (porosz poliéder vetület, Gauss-féle koordináták). A topográfiai térképek domborzat-ábrázolására Poroszországban és Hessenben a Lehmann-féle lejtőcsíkozás 1821-ben Müffling által tökéletesített módszerét, Svájcban az árnyékcsíkozást (Dufour-térkép) alkalmazták. 1840 után a lejtőcsíkozást részben magassági vonalakkal egészítették ki, vagy pótolták. Hauslab, Sydow és Sonklar munkássága nyomán egyre gyakoribbá váltak a színes rétegszínezéses (hipszometrikus) térképek is.
A tengeri felmérést - amelyre a gőzhajózás 1819-es megindulása után fokozottabb feladatok hárultak - az egyes országok hidrográfiai hivatalok felállításával újjászervezték (1800 Spanyolország; 1827 Olaszország; 1849 Portugália; 1851 Finnország; 1861 Poroszország).
A térképek elterjedéséhez, a térképet használók számának növekedéséhez nem kis mértékben járultak hozzá a sorra alakuló földrajzi társaságok (1821 Párizs; 1828 Berlin; 1830 London; 1852 New York; 1872 Budapest; a többi országban többnyire a hetvenes-nyolcvanas években).
A XIX. századon végighúzódó politikai változások is (napóleoni háborúk, a nemzeti államok kialakulása, később a gyarmati érdekek jelentkezése) kedvezően hatottak a térképészet fejlődésére. Számos magántulajdonú térképészeti intézet alakult meg, és tevékenységüknek köszönhetően egy sor, ma klasszikusnak nevezhető atlasz jelent meg.
A földtudományok a XIX. század első felében Humboldt és Ritter befolyása alatt álltak. A két neves tudós erős hatást gyakorolt mind a topokartográfiára (magasságmérés), mind pedig a tematikus térképezésre (izovonaltérképek; éghajlati és növényzeti térképek, a gazdasági térképek kezdetei). Rendkívüli fejlődésen ment keresztül a geológiai térképezés; ezen a szakterületen mutatkoztak először (1881 bolognai kongresszus) a nemzetközi egységesítési törekvések.
Meghatározó jelentőségű volt a technikai fejlődés is. A mind jobban elterjedő kőnyomtatás nagyobb mértékű térképkiadást tett lehetővé, mint a rézmetszet. Igaz, a rézmetszet teljesítőképességét is jelentősen megnövelte a Jacobi által 1838-ban bevezetett galvano-plasztika (másolólemezek). Az 1820-ban felfedezett acélmetszet a kartográfiában aránylag kis jelentőségű volt.
1892 után elterjedt az alumíniumlemezről történő síknyomás, végül az 1904-ben az USA-ban felfedezett offszetnyomtatás napjainkig alkalmazott technológiát hozott létre.
A térképészet fejlődését tartósan befolyásolták az alábbi találmányok is:
Daguerre és Niepce által 1839-ben létrehozott fotográfia;
Talbot 1841-es fotográfiai másolási eljárása;
Madox brómezüst-zselatin fotolemez használata 1871-ből;
Goodwin és Eastman 1883-1888 között megalkotja a filmet, mint a fotográfia réteghordozóját;
1890-ből származik az Ulrich és Vogel nevéhez fűződő háromszínnyomó eljárás és ugyancsak 1890-ben készíti el Hollerith a lyukkártyát.
Ezen találmányok közül különösen a lyukkártya az, amely már messze a XX. századra utal.
Erős hatással volt továbbá a térképészetre a fotogrammetria (1859) és a reprográfia kialakulása.
1790Párizs: a méternek, mint a hosszmérés egységének rögzítése.
1791Nagy-Britannia: az Ordnance Survey alapítása.
1791Jean-Louis Dupain-Triel: Franciaország első magasságvonalas térképe.
1793-1797Johann Heinrich Schmitt, osztrák főszállásmester: Délnyugat-Németország felmérése 1:57.600-as méretarányban, 197 szelvény.
1795Karacs Ferenc: Pesten rézmetsző műhelyt alapít, amely 43 évig működve a térképek sorát adja ki.
1796-1797Alois Senefelder: a kőnyomtatás feltalálása.
1796-1811Görög Demeter: a magyar vármegyék térképei 15 ezer nevet tartalmazó névmutatóval (Repertorium).
1799Johann Georg Lehmann: kidolgozza a lejtőcsíkozásos domborzatábrázolási módszert.
1799-1806Abraham Gottlob Werner: Szászország geológiai térképe.
1799-1804Alexander Humboldt: hipszometria barometrikus mérési vonalak felhasználásával.
1800Budai Ézsaiás: 12 térképet tartalmazó "Oskolai új Átlás az alsó classisok számára" a debreceni togátus diákok metszésével.
1802-tőlFriedrich Leopold Schrötter: Kelet- és Nyugat-Poroszország térképe 1:150.000-es méretarányban, 25 szelvény.
1802-tőlKarl Ludvig Le Coq: Vesztfália 1:86 400-as topográfiai térképe, 20 szelvény.
1802-1814Jean-Joseph Tranchot: Carte topographique des Départements réunis de la riva gauche du Rhin 1:10.000-es és 1:20.000-es méretarányban, 319 szelvény.
1804A. Humboldt: geofizikai térkép izodinam ábrázolással.
1804Samuel Lewis-Aaron Arrowsmith (Philadelphia): A new and elegant General Atlas.
1806Az osztrák főszállásmesteri törzs mellett létrejön a háromszögelési és topográfiai hivatal. 1819-ben egyesül a nyomdai kiadóval (Lithographische Anstalt).
1806Szász katonai tervezőkamara (J.G. Lehmann).
1806Karl Ritter: Európa mezőgazdasági termelési térképe.
1806-1832Gottlob Daniel Reymann: Németország 1:200.000-es térképe, 342 szelvény (Reymannsche Karte).
1806-1869A Habsburg Birodalom II. katonai felmérése, 1:144.000-es méretarányú állami térképmű (1810-től).
1806Lipszky János: Magyarország 1:470.000-es méretarányú térképe, 12 lap.
1810Kitaibel Pál és Tomtsányi Ádám: izoszeisztatérkép (a móri földrengésről készült geofizikai térkép).
1811A. Humboldt: "Essai politique sur le royaume de la nouvelle Espagne" c. munkája atlasszal.
1812-1867Bajorország topográfiai atlasza 1:50.000-es méretarányban, 112 szelvény.
1816-1820Porosz felmérés a Rajnai tartományban 1:20.000-es méretarányban, 207 szelvény.
1816-1823John Melis: Map of the United States.
1817A. Humboldt: izotermatérképe.
1817-1823Adolf Stieler: Kéziatlasz, az első kiadás 50 térképpel; 1834-ben ez 75 térképre bővül
1819-1866A Szász Királyság topográfiai atlasza 1:57.600-as méretarányban, 22 szelvény.
1820A porosz vezérkar rendeletére (Müffling) megkezdődik Poroszország 1:25.000-es méretarányú mérőasztallapos felvétele, 2846 szelvény.
1821Franz August O’Etzel (Etzel): Európa etnográfiai térképe.
1821Karl Ferdinand Weiland: az "Egyesült Észak-Amerikai Szabad-államok átnézeti térképe".
1822Karl Friedrich Gauss: fokmérés Inselsberg és Altona között.
1822Henry Schenck Tanner (Philadelphia): New American Atlas.
1824Heinrich Berghaus: Poroszország postatérképe.
1825-1828Michelis: Svábföld (Schwaben) topográfiai térképe 1:86.400-as méretarányban, 12 szelvény.
1826Joseph Meyer: a lipcsei "Bibliographisches Institut" alapítása.
1826Leopold Buch: Németország geognosztikus térképe, 42 lap.
1826Heinrich Wilhelm Brandes: időjárástérkép (izobár és szél).
1826-1834Franz Jakob Heinrich Kreybich: a Cseh Királyság atlasza.
1827Franz Schnurrer: az első orvosföldrajzi térkép.
1830A Ravenstein földrajzi kiadóintézet és nyomda alapítása Frankfurt am Mainban.
1832H. Berghaus: az európai és amerikai tengerek általános atlasza, 10 lap.
1832-1826Friedrich Wilhelm Bessel és Johann Jakob Baeyer: a kelet-poroszországi fokmérés.
1832-1840Guillaume Henry Dufour: háromszögelés Svájcban.
1832-1847A Hannoveri királyság és a Braunschweigi hercegség 1:100.000-es topográfiai térképei, 68 szelvény.
1833K. Ritter: Javaslat izokrontérképekre.
1835Nagy-Britannia: a Geological Survey és az Ordnance Survey szétválik.
1836H. Sch. Tanner: "North America" térképe.
1837Karl Spruner: Történelmi kéziatlasz, később Thomas Menke kibővítette (1855-től 1893-ig).
1837-1847J. J. Baeyer: a porosz tengerpart felmérése, a második berlini alapvonalmérés, bonni alapvonalmérés.
1838Georg Westermann: Braunschweigben nyomdát és kartográfiai intézetet alapít (atlaszmunkálatok 1853-tól).
1838-1848H. Berghaus: Fizikai földrajzi Atlasz.
1838-1875Carte topographique de la France 1:80.000; 273 szelvény.
1840A bécsi katonaföldrajzi Intézet felállítása.
1840-1841Porosz tengeri atlasz.
1841Sidney Edward Morse: "Cerographic Atlas" (viaszgravúr, mint amerikai reprodukciós eljárás).
1842H. Berghaus: Európa-térkép (az első német hipszometrikus domborzatábrázolású térkép).
1842A. Quetelet: javaslat fenológiai térképek készítésére.
1842-1844Emil Sydow: "Methodischer Schulatlas".
1842-1864G. M. Dufour: Svájc 1:100.000-es méretarányú topogoráfiai térképe, 24 szelvény (árnyékcsíkozás).
1843-1845Heinrich Kiepert: Kis-Ázsia térképe, 6 lap.
1843-1845Fényes Elek-Vállas Antal: magyar nyelvű oktatási célú világatlaszok.
1843-1848Alexander Keith Johnston (Edinburgh): The National Atlas of Historical, Commercial and Political Geography.
1844August Hermann Petermann: Németország gazdaságföldrajzi térképe.
1845A kanadai Topographical Survey Division megalakítása.
1845-tőlAz Európai-Oroszország térképe 1:126.000 méretarányban, több mint 500 szelvény ("három verszt térkép").
1846-1868Johann Konrad Vögelin, később Gerald Meyer: Svájc történelmi földrajzi atlasza.
1847John Disturnell: Mapa de los Unides de Mejico.
1847-1893Mitchell Atlasz Amerikában (Samuel August Mitchell 1797-1868).
1849A császári és királyi Geológiai Birodalmi Intézet létrehozása Bécsben.
1849Az első újságban megjelenő időjárást előrejelző térkép (Daily News).
1849Victor Levasseur: Atlas national illustré des 86 Départements et des Possessions de la France.
1850 körülWilliam Stewart (New York): az első "County Atlas" az USA-ban.
1851Az Európai-Oroszország gazdaságstatisztikai atlasza.
1851Peter Köppen: az Európai-Oroszország etnográfiai térképe.
1852A svájci Kümmerly földrajzi kiadó alapítása.
1853-1933Dán 1:20.000-es méretarányú mérőasztal-szelvények (a generalizált kiadás 1:40.000-es méretarányú).
1855Karl Czoernig: az Osztrák Monarchia etnográfiai térképe.
1855A Petermanns Geographische Mitteilungen folyóirat megjelenése.
1855-1883Colton Atlas (New York).
1859Aimé Laussedat Franciaországban, Albrecht Meydenbauer Németországban bevezeti a fotogrammetriát.
1861Az admiralitás Hidrográfiai Hivatalának felállítása Berlinben.
1861-1873A Szász királyság 1:100.000-es topográfiai térképe, 28 szelvény.
1862-1864Anton Leo Hickmann: a Cseh királyság ipari atlasza.
1863J. J. Baeyer: a "Közép-európai fokmérés" alapítása Berlinben.
1863Kozenn Atlasz (osztrák középiskolai atlasz) első kiadása (Blasius Kozenn).
1865-tőlHollandia: Waterstaatskarte 1:50.000.
1865-1871Az Európai-Oroszország 1:420.000 méretarányú térképe, 152 szelvény ("kilenc verszttérkép").
1869Tóth Ágoston: "A helyszínrajz és földképkészítés történelme, elmélete és jelen állása".
1869-1873Dimitrij Tyimirjazev: az Európai-Oroszország iparstatisztikai atlasza.
1869-1887Az Osztrák-Magyar Monarchia III. katonai felmérése.
1869Gönczy Pál: iskolai földgömbök szerkesztése.
1870-1905Siegfried atlasz, Svájc topográfiai atlasza 1:25.000-es, ill. 1:50.000-es méretarányban.
1871Az Alpenverein első térképe: a Grossglockner-csoport 1:66.000-es méretarányban.
1872-1875A. F. Rittich: a Keleti-tenger vidékének, az Európai- és Ázsiai-Oroszország és a Kaukázus etnográfiai térképei.
1873A Porosz Geológiai Intézet alapítása.
1873Alsó-Ausztria kultúratlasza.
1873-1888Ausztria 1:75.000-es térképe (Spezialkarte).
1874Alekszej Afinogenovics Iljin: kísérlet az Orosz Birodalom statisztikai atlaszának elkészítésére (1886-1893 bővített kiadás).
1874Francis Amasa Walker: az USA statisztikai atlasza.
1875Egységes 1:100.000-es méretarányú német térképmű kiadása; 674 szelvény (csíkozott).
1876-1880Richard Andree-Oscar Peschel: a Német Birodalom fizikai-statisztikai atlasza.
1877Friedrich Wilhelm Putzger: Történelmi iskolai atlasz.
1879Az US Geological Survey alapítása.
1880-1881Richard Andree: Kéziatlasz.
1881H. Hoffmann: az első fenológiai térkép.
1881Francis Galton: az első izokrontérkép.
1882-1885Joseph Chavanne: Ausztria-Magyarország fizikai-statisztikai kéziatlasza.
1883Karl Diercke: iskolai atlasz (Westermann).
1884A greenwichi hosszúsági kört nemzetközi kezdőmeridiánnak fogadják el.
1884Wladimir Köppen: a Föld meleg övezeteinek térképe.
1885Franz Le Monnier: "A németek elterjedése Ausztriában...,1880".
1886Gustav Droysen: "Általános történelmi iskolai atlasz" (német), Welhagen & Klasing Kiadó.
1887Julius Hann: Meteorológiai atlasz.
1888Hans Wagner átveszi Sydowtól a "Metodischer Schulatlas" kiadását ("Sydow-Wagner").
1888-1889Sebastian Finsterwalder: fotogrammetriai gleccserfelmérések az Ötztali-Alpokban.
1889Adolf Erik Nordenskiöld: Facsimileatlas of the Early History of Cartography.
1889"A japán császárság mezőgazdasági termelése" atlasz.
1890Kogutowicz Manó: az első magyar térképészeti vállalat, a Magyar Földrajzi Intézet (hivatalosan csak 1901-től ez a neve) megalapítása.
1891Albert Penck kezdeményezi az 1:1 milliós nemzetközi világtérkép kiadását.
1891Az Európai-Oroszország gazdasági térképe, 1:735.000.
1891-1897Dánia: az 1:100.000 topográfiai térkép kiadása, 17 szelvény.
1891-1893Karl Vogel: a Német Birodalom 1:500.000-es méretarányú térképe (Perthes).
1892Karl Pulfrich: a sztereoszkopikus mérési elv bevezetése.
1893Freytag-Berndt Kiadó: középiskolai atlasz.
1894Ernst Debes: új kéziatlasz.
1894Megkezdődik a Rajnai tartomány történeti atlaszának a kiadása.
1894Vidal de la Blache: Atlas général, historie et géographie.
1896Megkezdődik az Osztrák-Magyar Monarchia IV. katonai felmérése.
1896A. E. Nordenskiöld: Periplus.
1897Richard Lepsius: a Német Birodalom 1:500.000-es méretarányú geológiai térképe (Perthes).
1897Svájc grafikus-statisztikai atlasza.
1897Paul Langhans: német gyarmati atlasz.
1899Finnország atlasza (az első nemzeti atlasz).
1900-1905A. Stieler: Kéziatlasz ("Handatlas"), kilencedik kiadás, kőnyomásra átállítva.
1904Ira W. Rubel (USA): az ofszetnyomtatás feltalálása.
1906Max Eckert: trapéz-, ellipszis- és szinuszvonalas vetületek.
1906Kanada atlasza.
1906-tólAz osztrák alpi tartományok történelmi atlasza.
1907-tőlHermann Haack: a nagy földrajzi falitérképatlasz.
1909Az 1:1 milliós nemzetközi világtérkép londoni konferenciája (az első lapok 1911-12-ben jelentek meg).
1912Louis Krüger: a Gauss-féle koordinátahálózat kiegészítése.
1912-1931H. Haack: a nagy történelmi falitérképatlasz..
1914Az Ázsiai-Oroszország atlasza.



Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!