A barokk korszakban nagy szerepet játszott a térkép keretének kartusokkal és emblémákkal történő díszítése.
A gazdag díszítő grafika ellenére a térbeli információk ábrázolásában az egyre na-gyobb pontosságra törekedtek.
A XVI. század közepe a nagy tengeri és szárazföldi atlaszok korszakának kezdete. A Földközi-tenger medencéjében
jelentős és nagynevű térképész-famíliák működése nyomán (Itáliában a Freducci-, Maggiole-, Agnese-; Mallorca-Marseillesben
az Olives-család) valóságos tengertérkép- és tengeriatlasz-"ipar" alakult ki.
A hajózás és kereskedelem kiépülésével (pl. Kelet-indiai Kereskedelmi Társaság) a térképigény lényegesen megnövekedett;
a tengeriatlasz-kartográfia súlypontja a Földközi-tenger környezetéből Hollandiába helyeződött át.
A szárazföldi (földrajzi) atlaszok is elsősorban a németalföldi térképészek és újonnan alakuló térképkiadó vállalataik
tevékenységének eredményeként jöttek létre. A legismertebb nevek: Mercator, Ortelius, Hondius, Jansson, Blaeu, de Witt, Danckert, Valck.
Az atlaszoknál a korábbiaktól eltérően már nem az egyes térképészek által készített világtérképek kiadásáról volt szó,
amelyeket technikai okokból különálló lapokra kellett szétvágni, hanem sok, lehetőség szerint több országból származó
szerző gyűjteményes térképművéről. Az atlaszok a folytonosan táguló világ megismerését, a földrajzi környezetre kíváncsi
ember információszükségletét elégítették ki, és többnyire több kiadást éltek meg. Eme kartográfiai produkció központja először
Antwerpen volt, majd az 1600-as évek után Amszterdam. 1702-ben és 1708-ban új térképészeti műhelyek (officinák) jöttek létre
Nürnbergben és Augsburgban.
XIV. Lajos korát követően - elsősorban Franciaországban - a topokartográfia is lendületet vett. A francia iskola megalapítója
Nicolas Sanson d’Abbeville. Mellette Jean Picard, Peter Mortier, a három generációt átfogó Cassini-család (a párizsi csillagvizsgáló
igazgatói) és Guillaume De L’Isle (Delisle), a "kartográfia reformátora", nevét kell kiemelni.
A kor geodéziai-térképészeti problémáját a Föld méretéről és alakjáról felvilágosítást nyújtó fokmérések, valamint egy egységes,
természethez kötött hosszmértékegység és kezdőmeridián meghatározása jelentették.
A topográfiai térképezésben úttörő jelentőségű volt az első országos háromszögelés Franciaországban és a
"Carte Géometrique de la France 1 : 86 400" elkészítése. Számos államban nagyméretarányú "országos gazdasági felvételek"
(kataszteri térképezés) kezdődtek a földadózás és a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében.
A topográfiai térképezés új terepfelmérési módszerekre épült (alapvonalmérés, háromszögelés stb.). A domborzat ábrázolása
nagyot javult. A csillagászat fejlődése (1675, a greenwichi obszervatórium megalapítása) tartós hatást gyakorolt a felmérésre.
Galilei kísérletei nyomán (1583: ingaészlelések; 1602: a szabadesés) kifejlődött a kísérleti fizika. A mikroszkópot, a földi és csillagászati
távcsövet és a tükörteleszkópot bevezették és alkalmazták a földi és égi mérésekben. Toricelli 1672-ben a fehér fényt a spektrum színeire
bontja, Römer 1675-ben meghatározza a fény sebességét. Huygens 1673-ban a Föld lapultságát a centrifugális erővel magyarázza.
Tycho de Brahe mérései alapján Kepler 1609-1629 között kidolgozza a bolygómozgás törvényeit. Newton 1666-ban felállítja a tömegvonzás
elméletét. Száz év múlva, 1785-ben használja először Coulomb a torziós mérleget a földi nehézség meghatározására, de már néhány
évtizeddel korábban Hadley tükörszeksztánsa (1751) és Harrison tengeri kronométere (1764) segítségével meg tudták határozni
a földrajzi szélességet és hosszúságot.
A természettudományos felfedezésekhez az elméleti alapokat a matematika szolgáltatta. A tizedestörteket 1460, az algebra
és a matematika formanyelvét 1576 óta alkalmazták. Napier 1614-ben megalkotta az első logaritmustáblát, 1637-ben Fermat és Descartes
(koordinátarendszer) munkái nyomán megszületett az analitikus geometria. Newton és Leibniz 1665-ben kidolgozta az infinitezimális számítás
alapjait, Bernoulli 1685-ben létrehozta a kombinatorika és a valószínűségszámítás tudományát.
A térképvetületek szerkesztését 1794-ben Monge az ábrázoló geometria segítségével biztos alapokra helyezte.
1570 | Abraham Ortelius: "Theatrum orbis terrarum", 70 térképből álló világatlasz. 1612-ig 41 kiadása jelent meg. |
1571 | Zsámboky János: Magyarország térképe. Lázár térképének javított változata. |
1574-1579 | Christopher Saxton (London): Atlas of County Maps. |
1576 | Kaspar Henneberger (Königsberg): "Grosse Landschaft Preussen" 1:240.000, 9 lap, fametszet. 1576 Daniel Speckel (Strasbourg): Elzász térképe, 3 szelvény. |
1577 | Thomas Schöpf: a Berni kanton rézmetszetes térképe. |
1578 | Gerard Jode: "Speculum orbis Terrarum", 2 kötetes világatlasz 84 térképpel. Második kiadása 1593-ban jelent meg. |
1580 | Jacob és Arnold F. van Langeren: földgömb. A XVI-XVII. századi németalföldi földgömbkészítés kezdete. |
1583-1601 | Timothy Pont: Skócia térképezése. |
1584 | Lucas Janszon Waghenaer: "Spieghel der Zeevaerdt", 28 kézzel festett térkép. |
1584 | Christopher Saxton: Anglia és Wales átnézeti térképe, 20 lap. |
1585 | Gerhard Mercator: az "Atlas, sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura" első része. Az "atlasz" elnevezés első használata. |
1585 | Mark Jorden: Dánia térképe. |
1585-1587 | John White: az Atlanti-óceán Chesapeake-öböl és Florida közötti nyugati partjának térképe. |
1589 | Gerhard Mercator: a világatlasz második része. |
1589 | Hevenesi Gábor: Parvus Atlas Hungariae. |
1590 | Johannes Prätorius (Nürnberg): mérőasztal. |
1590 | John White: "Americae pars nunc Virginia dicta". |
1591 | J. Le Moyne de Morgues: "Floridae Americae Provinciae recens et exactissima descriptio". |
1592 | Lucas Janszon Waghenaer: "Thresoor der Zeevaert" (Blaeu 1608-as "Licht der Zeevaert"-jának az alapja). |
1592 | Joost Hondt (Hondius): a Molyneux földgömb-szegmenseinek metszete. |
1592 | Peter Plancius: a világ falitérképe 18 lapon; 1,46x2,33 m. |
1592 | Thomas Hood: Közép-Amerika térképe. |
1593-1598 | John Norden: az angol grófságok térképe. |
1595 | Rumold Mercator: a világatlasz harmadik része. |
1595 | Willem Barents: a Földközi-tenger holland atlasza. |
1595 | Ubbo Emmius: "Typus Frisiae orientalis". |
1601 | Simon van Salinghen: Észak-Oroszország térképe. |
1604 | Urbano Monte: kör alakú (2,74 m átmérő) 64 lapos világtérkép, rézmetszet. |
1605 | Wasmund Ygl: Tirol térképe. |
1605-1606 | Jacques Goulart: a Genfi-tó térképe. |
1605 | A topográfiai felmérés kezdete Japánban. |
1606 | A Mercator-Hondius-atlasz első kiadása Amszterdamban (Atlas minor). |
1608 | Willem Janszoon Blaeu: "Het Licht der Zeevaert". |
1611 | Andreas Bure: Észak-Svédország térképe (1626-ban Skandinávia 6 lapon). |
1611-1612 | John Speed: "The Theater of the Empire of Great Britain". |
1612 | John Smith: "Map of Virginia". |
1613 | Adrian Veen: Skandinávia térképe. |
1615 | Willebrord Snell (Snellius) van Rojen: az első tudományos számításokon alapuló háromszögelés Hollandiában. |
1615 | Matthaeus Merian: Bázeli képes térkép. |
1618 | Eilhard Lubinus (Lübben): Pomeránia térképi felvétele, 12 szelvény, kb. 1:235.000 méretarány. |
1619-1635 | Wilhelm Schickhart (Schickard): Württemberg térképe, 13 lap. |
1630 | Jan Amos Komensky (Comenius): Morvaország térképe. |
1630 | Johann Kepler és Philipp Eckebrecht: földtérkép a Tabulae Rudolphinae használatához (a bolygók helyének meghatározása). |
1634 | W.J. Blaeu: "Theatrum orbis terrarum, sive Atlas novus", később kibővítve a Geographia Blaviana 12 kötetére. |
1638 | id. Jan Jansson: "Atlas novus", 2 kötet. |
1642-165 | Matthaeus Merian: a "Topographia Europaea" 12 kötete, a vele azonos nevű fia 1688-ig 30 kötetre bővítette. |
1644 | Nicolas Sanson: Franciaország atlasza. |
1650-1666 | Pieter Goos: tengeri térképek és atlaszok. |
1652 | Johannes Mejer: Schleswig-Holstein atlasza (a Danckwerthi krónikához). |
1658 | N. Sanson: "Cartes générales de toutes les parties du monde". |
1660 | Jan Jansson: "Nova Anglia, Novum Belgum et Virginia". |
1665 | Claes Janszoon Visscher: "Atlas Contractus", első kiadás. |
1666 | Mauritius-atlasz (berlini óriás atlasz). |
1667 | Hans Konrad Gyger: Zürich kanton térképe, 1:32.000. |
1668-1670 | Georg Matthäus Vischer: Alsó- és Felső-Ausztria térképe, 1:150.000. |
1670 | Frederik de Wit: világtérkép. |
1670 | John Seller: "Atlas Maritimus". |
1673 | Huang-Csung Hszi: Kína térképe. |
1673 | Augustin Herrman: Virginia és Maryland térképe. |
1675 | F. de Wit: tengeri atlasz. |
1677 | John Foster: Új-Anglia térképe (az első térkép, amelyet az amerikai gyarmaton, Bostonban nyomtattak). |
1678 | Jean Baptiste Franquelin: "Carte générelle de la France Septentrionale" (Mississippi). |
1680 | F. de Wit: Európa térképe. |
1680 | Luigi Ferdinando Marsigli: 18 szelvényes részletes térkép a Dunáról (helyesbíti a Duna Lázár óta helytelenül ábrázolt folyását). |
1680 | Johannes van Keulen: "De groote Nieuwe Zee-Atlas" (később 5 kötetre bővített). |
1680-1682 | Moses Pitt: "English Atlas" (4 kötet). |
1683 | Vincenzo Maria Coronelli: óriás földgömb. |
1683 | Gerard Valck-Peter Schenk: a Blaeu-cég átvétele és folytatása. |
1691-1695 | V. M. Coronelli:"Atlante Veneto". |
1693-1695 | Pieter Mortier kiadja a "Neptune françois" tengertérképművet. |
1695 | Petter Gedda: Keleti-tenger-atlasz. |
1697 | Isikava Ryusen: Japán térképe (fametszet). |
1698-1701 | Szemjon Remezov: Szibéria atlasza. |
1700 | Guillaume Delisle: több mint 100 térképe közül (világ, Ázsia, Afrika, Európa) megjelenik az első. |
1701-1702 | Edmond Halley: az Atlanti-óceán és a világtengerek izoklin- és izogontérképei. |
1702 | Johann Baptist Homann: kartográfiai műhelyt nyit Nürnbergben. |
1707 | Matthäus Seutter: kartográfiai műhelyt nyit Augsburgban 1707; J. B. Homann: nagy világatlasz. |
1708 | Jean Baptist Nolin: hemiszférák térképe; 1,17x1,51 m. |
1709 | Johann Christoph Müller: négy szelvényes Magyarország térképét a Magyar Kamara adja ki. |
1712 | Johann Jakob Scheuchzer: barometrikus magasságmérések alapján elkészíti Svájc négy szelvényes térképét. |
1717 | Cyprian Southack (Boston): "New Chart of the British Empire in North America". |
1718 | Guillaume Delisle: "Carte de la Louisiana et du Cours de Missisippi". |
1719 | Jean Baptiste Bourguignon d’Anville: Franciaország térképe. |
1723 | Eberhard David Hauber: Atlas Wuerttembergicus (tematikus illusztrációk). |
1724-1725 | G. Delisle: Európa- és hemiszfératérképek. |
1725 | L. F. Marsigli: "Carte du golfe du Lion" (mélységvonalak). |
1728 | Matthäus Seutter: első atlasza. |
1728-1736 | Johann Gabriel Doppelmayr: ég- és földgömbök. |
1732 | Mikoviny Sámuel: 24 oldalas latin nyelvű "Epistola" a térképészeti munka fő elveiről. (Bél Mátyás "Magyarország történeti földrajza" munkájához megyei térképeket készít). |
1733 | J. B. B. d’Anville: "Nouvel Atlas de la Chine et de la Tatare Chinoise". |
1734 | Philippe Buache: A kontinensek és óceánok térképe. |
1735-1741 | Fokmérések Ecuadorban és a Lappföldön. |
1737 | Ph. Buache: a La Manche-csatorna izobát-térképe. |
1742 | J. G. Doppelmayr: az első modern csillagászati atlasz. |
1743 | Christoph Packe: Kelet-Kent geológiai térképe. |
1744 | César-François Cassini de Thury: az első országos háromszögelés befejezése Franciaországban. |
1745 | Leonhard Euler: az Orosz Tudományos Akadémia Oroszország-atlasza. |
1748 | Emanuel Bowen: Kelet-Afrika térképe (Nyassza-tó). |
1748-1749 | Johann Friedrich Balbi: Brandenburg őrgrófság 1:75.000-es felvétele. |
1748-1793 | C-F. Cassini és Jacques-Dominique Cassini: "Carte géométrique de la France" 1:86.400, 184 szelvény. |
1749 | Porosz tengeri atlasz, 12 térkép. |
1750 | Lambert ten Kate Hermansz: Volk-en Tael-verspreiding over Europa (Európa nyelvi térképe). |
1750 | Homann örökösei: "Atlas Silasiae". 1752 Jean-Étienne Guettard: Svájc geológiai térképe. |
1752 | Rigobert Bonne: képzetes kúpvetület. |
1754-1756 | Constantin Johann Walter: az Ausztria és Magyarország közötti határ felvétele 1:14.400 méret-arányban, 73 szelvény. |
1755 | Lewis Evans: "The Middle British Colonies in America". |
1755 | John Mitchell: "Map of the British and French Dominions in North America". |
1760 körül | Eberhard August Wilhelm Zimmermann: állatföldrajzi térképek. |
1760-1762 | S. Holland: "Plan of Canada or the Province of Québec". |
1762-1820 | Dán Tudományos Egyesület: Dánia és Schleswig Holstein felmérése 1:20.000 méretarányban. |
1763-1787 | A Habsburg Birodalom I. katonai felmérése ("jozefinische Aufnahme"), 1:28.800 méretarányban (4096 szelvény). |
1764-1786 | A hannoveri nagyhercegség felmérése 1:21.333 méretarányban (172 szelvény). |
1765 | Josef Fürstaller: Atlas Salisburgensis. |
1767-1787 | Friedrich Wilhelm Schmettau: a porosz állam Wesertől keletre eső területeinek kormányzósági térképe 1:50.000 méretarányban (172 szelvény). |
1770-1777 | Joseph Johann Ferraris: az osztrák németalföld felvétele 1:11.500 méretarányban (275 szelvény). |
1771 | Marcellin du Carla-Bonifas: az első magasságvonalas térkép (képzelt sziget). |
1772 | Johann Heinrich Lambert: területtartó fokhálózatok (vetületek) szerkesztése. |
1772 | Conrad Tobias Lotter: "Atlas novus". |
1774 | Peter Anich - Blasius Hueber: Atlas Tyrolensis 1:103.800 méretarányban (20 lap). |
1776 | Homann örököse: Csehország atlasza. |
1782 | August Friedrich Wilhelm Crome: Produktenkarte von Europa (kb. 1:12 millió) (Európa terméktérképe). |
1785 | Tomas Lopez: a Mexikói-öböl térképe. |
1785 | Justus Perthes: geográfiai-kartográfiai kiadó alapítása Gothában. |
1789 | Korabinszky János: "Atlas Regni Hungariae portabilis", Magyarország földrajzi, politikai és postatérképének, valamint 46 megyei térképének gyűjteménye. |