Már az I. világháború forradalmi változásokat hozott a térképészetben. A topográfiai térképek naprakészen tartása, új felvételek
készítése idegen országok területéről és más országok térképeinek saját célokra történő hasznosítása mind-mind sürgős
katonai feladatot jelentett. A földi fotogrammetria sztereoszkopikus légifényképméréssé bővült.
A II. világháborút követően a rakéták katonai célokra történt kifejlesztése lehetővé tette a műholdak Föld körüli pályára
állítását és a világűrutazást. Szatellitageodéziáról az l960-as évek eleje óta beszélhetünk. A lézersugarak 1960-ban történt
felfedezése mind a földi, mind a bolygóközi térben fokozta a távolságmérések pontosságát. Mérhetővé vált a geoidunduláció.
A Holdra történő asztronauta-repülések és a bolygószondák ezernyi fényképfelvétele megteremtette az új világűr-térképészet
alapjait.
Már az I. világháború után megnőtt az érdeklődés a gazdaság- és népességföldrajzi térképek és atlaszok iránt, de ezek a
munkák többnyire csak kisebb régiókra korlátozódtak.
A II. világháborút követő években a tematikus kartográfia példányszámban túlnőtte a topográfiai térképészetet. A tematikus
nemzeti és regionális atlaszok, a szaktudományi atlaszok és tervezési térképek száma állandóan növekedett.
A földrajztudományban végbemenő kvantitatív forradalom a térképészetre is kihatott; a matematikailag megfogalmazott
modellek fejlődése különösen az angolszász nyelvterületen vezetett a centrografikus izovonaltérképek mérhetetlen tömegéhez.
A részben közvetlenül légifényképből készülő topográfiai és tematikus térképek előállítása csak teljes átalakítás nyomán vált
lehetővé. A térképnyomtatás új eljárásai (többszínnyomású ofszeteljárás nagy példányszámú kiadványok előállítására,
szitanyomás kisebb igény esetén) éppoly fontossággal bírtak, mint a tisztázatirajz-készítés és a sokszorosítási eredeti
reprográfiai előállításának megváltozott módszerei; a rajzhordozó mérettartó műanyag fólia, a karcfólia vagy korábban
üvegkarceljárás, a lehúzófilmek és lehúzóeljárás, a pozitív másolóeljárás, a rasztermásolás, a névrajz fényszedéssel történő
előállítása mind-mind új technológiai lehetőséget jelentettek.
A rövidhullámú és ultrarövidhullámú technika fejlődése, a radarberendezések alkalmazása szintén tartós befolyást gyakorolt
a topográfiai felvételi eljárásokra és térképekre. Megjelent az elektronikus távmérő és a rádiós helymeghatározás
(Decca-Loran-térképek). Ehhez jöttek az elektronikus adatfeldolgozás lehetőségei, a számítógépek, sornyomtatók, plotterek,
mikrofilmrajzoló eszközök stb. kartográfiai alkalmazásai. A műholdakról történt távérzékelés egészen új lehetőségeket nyújtott a
térképészetben.
Az egész világra kiterjedt térképészeti aktivitásnál a nemzetközi együttműködés mind a tematikus kutatásban
(pl. Nemzetközi Hidrográfiai Dekád, Nemzetközi Geofizikai Év), mind az eredmények kartográfiai értékelésében
nélkülözhetetlennek bizonyult.
Csatlakozva a Nemzetközi Földrajzi Unióhoz (IGU), 1959-ben létrejött a Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA).
1915 | Oscar Messter: légifényképmérés sorozatmérő-kamerával. |
1917 | Karl Wenschow: gépi úton készített precíz domborművek. |
1918 | Wilhelm Ostwald: színtan. |
1918 | W. Köppen: szabályok világéghajlati térkép szerkesztéséhez. |
1919 | A német hivatalos térképészet átszervezése polgári irányítás alá. |
1919 | Szovjetunió: a Legfelső Geodéziai Hivatal szervezése, ebből alakult ki később a GUGK (Geodéziai és Kartográfiai Főigazgatóság). |
1919 | Sten de Geer: Svédország népességi atlasza (gömbmódszer). |
1920-tól | Az ofszetnyomtatás alkalmazása a kartográfiában. |
1920-1925 | A. Stieler: Kéziatlasz, százéves jubileumi kiadás. |
1921 | Gustav Hellmann: Németország éghajlati atlasza. |
1921-1925 | M. Eckert: "A térképtudomány", kétkötetes munka. |
1922 | A müncheni IRO-kiadó alapítása. |
1927 | A Gauss-Krüger hálózat alkalmazása a hivatalos német térképeken. |
1927 | Az Atlante Internazionale del Touring Club Italiano megjelenése (új kiadás l968). |
1928 | Thies Heinrich Engelbrecht: "A Német Birodalom szántóföldi terményeinek atlasza". |
1928-193 | A Szovjetunió iparának atlasza. |
1929 | Ernst Tiessen: A német gazdaság atlasza. |
1929-1943 | Német regionális atlaszok (Rajna-Majna-vidék, Alsó-Szászország, Pomeránia, Szilézia, Danzig környéke stb.). |
1931-1946 | Franciaország atlasza. |
1932 | "A szűkebb közép-német ipari körzet tervezési atlasza". |
1933-1939 | Wilhelm Pessler: "Alsó-Szászország néprajzi atlasza" (Volkstumatlas). |
1934 | Német Birodalmi Statisztikai Hivatal: német mezőgazdasági atlasz. |
1934 | "A Szovjetunió ipara a második ötéves terv kezdetekor" földrajzi atlasz. |
1934 | A. Stieler: Kéziatlasz "nemzetközi kiadás", 30 lap. |
1935 | Columbus világatlasz (1895 óta H. Wagner-E. Debes: "új kéziatlasz"). |
1935-1936 | A Csehszlovák Köztársaság atlasza. |
1936 | Az asztralonfólia megjelenése. |
1937-1939 | "Német néprajzi atlasz" (befejezetlen). |
1937 | A Német Térképészeti Társaság megalapítása Lipcsében. |
1937-1943 | Norbert Krebs: "Német élettér atlasz" (bejezetlen). |
1937 | A nagy szovjet világatlasz megjelenése. |
1939 | N. N. Baranszkij: "Gazdasági kartográfia" c. könyve. |
1941 | C. W. Thornthwaite: az USA klímatípusainak atlasza. |
1948 | Nagy-Britannia: National Grid (egységes fokhálózat). |
1950 | A Német Térképészeti Társulás újjáalakulása Bielefeldben. |
1950 | A Német Geodéziai Bizottság megalakítása a Bajor Tudományos Akadémia égisze alatt. |
1950 | Eduard Imhof: "Terep és térkép" c. könyve. |
1950-1958 | A "Morszkoj Atlasz" három kötete. |
1950-1967 | Karl Knoch: a német szövetségi tartományok éghajlati atlasza. |
1951-1959 | Erik Arnberger: Alsó-Ausztria és Bécs atlasza. |
1951-től | F. Heske - E. Torunski: A világ erdőatlasza. |
1952 | Edgar Lehmann: "A Föld országai és gazdaságuk" c. könyve. |
1952 | Ernst Rodenwaldt: "A világ járványatlasza". |
1952 | A német Alkalmazott Geodéziai Intézet (IFAG) szövetségi igazgatás alá kerül. |
1952-1953 | A gothai Justus Perthes földrajzi-kartográfiai intézet VEB Hermann Haack néven működik tovább. |
1952-1957 | Mair kiadó: 1:200.000-es méretarányú német átnézeti térkép, 26 szelvény. |
1953-tól | Atlas över Sverige. |
1953 | Arthur Robinson: "Elements of Cartography" c. könyve. |
1954 | GUGK (Moszkva): Atlasz Mira (1967 angol nyelvű kiadás). |
1955-1960 | The Times Atlas of the World (Mid Century-Edition). |
1956 | A. J. Preobrazsenszkij: "Gazdasá"Az elmélet az a háló, ame |
1956-1964 | Izrael atlasza (1970 angol nyelvű kiadás). |
1956-1967 | NSZK: 1:50.000-es méretarányú topográfiai térképsorozat. |
1957-1972 | Bibiliotheca Cartographica (a Bibiliographia Cartographica utóda). |
1957-1968 | A német tartományok topográfiai atlaszai. |
1958-1971 | Erich Otremba: a német mezőgazdasági tájak atlasza. |
1958-tól | Szovjet regionális atlaszok és az oblasztyok térképei. |
1959 | A Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA) alapítása. |
1959 | Az első világűrből készült Föld-fotó és az első felvétel a Hold túlsó oldaláról. |
1960 | Maiman feltalálja a lézert. |
1960 | A Szovjetunió mezőgazdasági atlasza. |
1960-1967 | H. Walter-H. Lieth: Klímadiagram-világatlasz. |
1960-tól | Szatellitageodézia. |
1960-tól | A német Térkutatási és Területtervezési Intézet elkészíti a tartományok tervezési atlaszait. |
1961 | A Nagy Bertelsmann világatlasz. |
1961-től | Ausztria: 1:200.000-es méretarányú térképek. |
1961-től | A Nemzetközi Kartográfiai Évkönyv megjelenése. |
1963 | Bertelsmann Atlas International. |
1963-tól | Atlas van Nederland. |
1964 | A kelet-európai országok Radó Sándor javaslatára megkezdik az 1:2,5 milliós világtérképmű szerkesztését |
1965 | Bibliographisches Institut: 1:5 milliós német világtérkép. |
1965-től | Svájc atlasza. |
1966 | Felvételek a Hold körüli pályán keringő műholdról. |
1966 | A Csehszlovák Köztársaság atlasza. |
1966-1971 | "A Német Szövetségi Köztársaság térképeken" atlasz. |
1966 | E. Arnberger: "A tematikus kartográfia kézikönyve". |
1967 | Magyarország Nemzeti Atlasza. |
1967 | Werner Witt: "A tematikus kartográfia" c. könyve. |
1967 | Jacques Bertin: "Grafikai szemiológia" c. könyve. |
1967 | A Szovjetunió grafikai-paleográfiai atlasza. |
1967 | Konsztantyin Szaliscsev: "Bevezetés a kartográfiába" c. könyve. |
1968 | Pergamon világatlasz. |
1969 | Az első ember a Holdra lép. |
1969 | Rand McNally: The International Atlas. |
1969 | Az Osztrák Tudományos Akadémia Térképészeti Intézetének létrehozása. |
1969 | Georg Jensch: Éghajlati földgömb. |
1971 | David Bickmore: "Automatic Cartographic" c. könyve. |
1972 | E. Imhof: "Tematikus kartográfia" c. könyve. |
1972 | Svájc komputeratlasza. |
1973 | Többnyelvű kartográfiai értelmező szótár kiadása (ICA). |
1973 | VEB H. Haack: a Föld tektonikai glóbusza. |
1974-1976 | Nagy-Britannia: az 1:50.000-es méretarányú topográfia térképsorozat. |
1974-1976 | Svédország: Översiktskarta 1:250.000. |
1975 | E. Arnberger: a "Kartográfia és határterületei" c. enciklopédia első kötete. |
1976 | K. Szaliscsev: "Kartovedenija" c. könyve. |