Kétséges, hogy a természethez kötött életmódot folytató, a közvetlen
észlelésben és ösztönben erős ősembernek életterében való tájékozódásához
szüksége volt-e hasonló segédeszközre, mint a civilizált embernek.
A mai természeti népek, akiknek életmódja sokban hasonló őseinkéhez (a déli
tengerek szigetlakói, inuitok stb.) különböző, környezetükben fellelhető tárgyakat,
anyagokat (fa, kókuszrost, kagyló) használnak a tér-vagy irányjelölés kicsinyített,
modellszerű ábrázolására (pálcikatérképek).
Számos sziklarajzot találtak állatokról, csónakokról, áldozati eszközökről, használati
tárgyakról, és ismerünk őskori ornamentális urna-és vázadíszítéseket. Ezzel szemben
igen ritkák az olyan vonalas rajzok, amelyek a környezet jelzéseként" nagy
bizonyossággal térképszerű ábrázolásnak lennének minősíthetők.
Az ősi kultúrák igen magas fejlettségi fokot értek el, - gondoljunk a csillagászatra, a
városépítésre, - de onnan is csak kevés régi térképleletet ismerünk. Bizonyára igen
sok dokumentum elveszett.
Feltehető például, hogy Mezopotámiában vagy a Nílus mentén léteztek kataszteri
térképek adózási célokra vagy a földfelosztás rögzítésére. Kínából ismeretesek
ilyenek az i.e. II. évezredből.
Közép-Amerika elfoglalásakor a spanyol hódítók az indián őslakosság magas
fejlettségű térképészetével találkoztak, de ennek termékei" csaknem teljesen
megsemmisültek.
| Sumér-babiloni kultúra | |
| i.e. 3800 körül | Agyaglap-archívum lelet a Nuzi (romváros Kirkuktól délnyugatra) közelében lévő Harran (Karrhai) mellől: Mezopotámia északi része, az Eufrátesz, a Zagrosz-hegység, Libanon és négy város térképi ábrázolása. |
| i.e. 2400 körül | Lagas sumér város erődítményterve. |
| i.e. 1500 körül | Nippur várostérképe: agyagtábla az Eufrátesz, csatorna, partfalak, templomnegyed és városkapuk ábrázolásával. |
| i.e. 500 körül | Babilóniai világtérkép 10 cm-es anyaglapocskán: a korong alakú Földet a Keserű-folyó veszi körül, Babilónia, Asszíria, Eufrátesz ábrázolása. |
| Egyiptomi kultúra | |
| A kiterjedt tengeri utazásokról szóló híradások ellenére (pl. Hérodotosz) nem maradt fenn térkép. Néhány alaprajz templomot és palotát ábrázol. A legjelentősebb lelet: i.e. XIII. évszázad közepéről származó núbiai aranybányatérkép papíruszrajz magyarázó megírással (II. Ramszesz uralkodása idejéből). | |
| Föníciai kultúra | |
| A föníciaiak tengeri utazásainak népeket összekapcsoló jelentősége a Földközi-tenger medencéjének kulturális fejlődése (művészet, nyelv, betűírás), a kereskedelem és a koloniális városalapítások szempontjából ismert. Hogy ezekhez rendelkeztek-e térképekkel, vagy a navigációt csupán a csillagok állása alapján végezték, nem tudjuk. Egyes kutatók magas fokú csillagászati és geometriai ismereteket tulajdonítanak nekik. | |
| Kínai kultúra | |
| A térképészet fejlődése Kínában több évezredet ível át. Ennek ellenére a korai időkből csak kevés adat maradt ránk. A régi kínai tudósok a Földet négyzet alakú lapnak képzelték, amelynek közepében Kína fekszik. | |
| i.e. 2200-1600 | A festett kerámia" (Északnyugat-Kína) és a fekete kerámia" (Kelet-Kína) korszakában a kínai hagyományok szerint a Hia-dinasztia által uralt 9 tartomány képe 9 vázán került ábrázolásra. |
| i.e. 1450-1050 | A Shang-dinasztia idején létezett egy térkép a birodalomról és kataszteri térképek is voltak. |
| i.e. 1050-256 | A Csou-dinasztia idején a térképkészítés külön tisztviselők feladata volt, később tudósok vették át ezt a munkát. |
| i.e. 500 körül | Az egyházjogi (kánoni) iratokban, a Shuking (az okiratok könyve) részében összeállítják a Yü-Kung-ot, a legrégibb kínai birodalmi topográfiát. Ez időtől kezdődően a birodalmi és helyi topográfiák a kínai államigazgatásban fontos szerepet játszottak. |
| i.e. 221-206 | A Csin-dinasztia idején a 36 kün-ből (körzet) álló közigazgatási célú birodalmi felosztást bambuszlemezre vagy selyemre rajzolt térképen ábrázolták. A további fejlődést a papír feltalálása (I. évszázad) erősen befolyásolta. |
| Európai bronzkor | |
| i.e. 1600-1400 | A bedolinai térkép (Mappa di Bedolina) Brescia tartomány
(Olaszország) Camonica völgyéből: sziklarajz az öntözött földek és lakóházak
(kunyhók) ábrázolásával. Serdina közelében növényekkel borított földek sziklarajza a korai kőkorszak végéről. (Az Európán kívüli területekről hiányoznak az összevethető leletek). |
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!