A térképészeti ismeretek történeti fejlődése nem érthető meg a társadalmak
gazdasági és politikai fejlődésének ismerete nélkül. A tudományos ismeretek
rendszere egy adott társadalom kultúrájába ágyazódva keletkezik és hat. Ilyen módon
a térképészet történeti fejlődése a kultúrtörténet része. Ezért idealisztikusnak tűnik az
a felfogás, amely a tudományt valamilyen nemzetek feletti, azokon kívüli, tehát tisztán
nemzetközi jelenségként próbálja felfogni. A térképészet fejlődésére erősen hatnak az
egyes nemzeti társadalmak gazdasági-politikai-kulturális sajátosságai. Ezeket az
összefüggéseket feltárni rendkívül fontos, mert figyelmen kívül hagyásuk kiszakítja a
tudományt abból a körből, amelyben hatni hivatott. A térképészeti ismeretek
feltárásának nyilván azok felé a jelenségek felé kell irányulnia, amelyek
legfontosabbak az emberek adott közössége számára. A térképészet történetének
vizsgálata azt bizonyítja, hogy az ismeretek nemzetközi áramlása mellett a kutatások
nemzeti céljainak alapvető jelentősége van abban, hogy a tudomány a kultúra és a
társadalom fontos hatóerejévé válhasson. (39)
A történetiség ezen értelmezése a térképészet társadalmi vonatkozásait világítja meg.
(13)
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!