[Tajfutas] Martinovics-hegy

[Cserteg István]

Elvi ellenvetésem van:
Az ellenőrző pontot *körülvevő* bozót nem ad útvonalválasztási 
lehetőséget, tehát annak leküzdése nem tájékozódási feladat, különösen 
ha a még ki nem zöldült bokrokon keresztül a pont messziről látszik. Már 
ha nincs a földbe taposva egy gödör alján! Inkább a fájdalomtűrési 
képességet teszteli. Ezt nem kell szeretni, nem erről szól a 
*tájékozódási* futás!
CSI


On 2014-03-13 12:51, István Zsebeházy wrote:
> Miért mondanánk ezt? A tájfutásban az akarat szabad, mindenki úgy dönt ahogy neki a legjobb. A bozót mint terepi akadály, és annak leküzdése nem csak járulékos, de egyenesen szerves része a sportnak. Akinek ez rossz az teljes mértékben megérthető, ki az az őrült aki szeret szenvedni? Emiatt van az a kiváltságunk, hogy nem kötelező ezt a sportot űzni. (A rosszindulat legcsekélyebb szándéka nélkül nélkül mondom) Én a havat utálom, nem is sífutok.
> Egyszer egy Hegyvidék kupán valaki megkérdezte tőlem, hogy miért vittük keresztül a pályát bozóton?! És nem röhögte el magát! Nekem azért fájt ez a kérdés, fizikailag fájt. Néha elképedek mennyire minimális skálán mozog  a honi ingerküszöb.
> Higgye el mindenki, nem kibabrálás vezérelte tegnap a pályakitűző tollát, a Martinovics hegy ilyen terep. Ilyen adottságokkal rendelkezik, azt hiszem a Budai-hegységben nem egyedülálló az a jelenség, hogy a térkép nyomtatásokhoz sok zöld tentapatron ürül ki. Egy örök klasszikussal zárnám ezt le: ez van, ezt kell szeretni.
> zsebeisti
>
>     Persze lehet hogy azt monjátok (nagy ember szavai után ferdítve):
>     tetszett
>     volna az úton kerülni!
>
>
>
> _______________________________________________
> Tajfutas mailing list
> Tajfutas at lazarus.elte.hu
> http://lazarus.elte.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tajfutas

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20140313/dab55ac3/attachment.html>