E térkép Lipszky János Mappa generalis regni Hungariae … című művén (24.) alapul, s a XIX. század első felében igen népszerű volt, mert rövid időn belül két kiadásban is megjelent. Schedius e térképével akarva-akaratlan is összeütközésbe került a cenzúrával. Ugyanis az első kiadás 2. szelvényén Galíciát Magyarország melléktartományának beillő részletességgel ábrázolta. A cenzúra e lapokat elkobozta, és csak a megkívánt módosításokkal engedélyezte a térkép megjelenését. Ugyanakkor a címlapot már korábban kinyomtatták, s a cenzúra által kívánt „javítást” Schedius úgy oldotta meg, hogy néhány példány első lapjára - amely egyben a címlap is volt -, pótlólag az alábbi szöveg vésette (német nyelven is): „Ő császári királyi apostoli felségének, most dicsőségesen uralkodó Austriai Császárnak, Magyar Ország ’s a’ t. Királyának Ferdinándnak leg mélyebb hódolással ajánlják a’ kiadók. 1833–1838.” (Ez a változat csak a császári udvar számára készült!) A térképen a domborzat ábrázolásának leheletfinom csíkozása – ami Blaschnek Sámuel érdeme – a hallatlanul gazdag névanyagot nem teszi olvashatatlanná. Az 1848–49-es szabadságharc alatt – mivel részletesebb térkép nem volt hozzáférhető – e művet használták a hadmozdulatok tervezéséhez.