Kuszálik József: A tájfutó térképekről
4. A tájfutó térképek pontossága
A hivatalos kiadványokban is a tájfutó térképek tűrésének (pontosságának) a meghatározása így szól: „A tájfutó térkép annyira kell, hogy pontos legyen, hogy a versenyző ne vegye észre, hogy pontatlan.” Ez a megfogalmazás számszerűsítve 5%-ot jelent, vagyis 100 méteren 5 méteres hiba engedélyezett.
A tájfutó térképek esetében tehát a relatív (két tereptárgy egymásoz viszonyított) helyzete legyen pontos, hiszen a versenyző is csak így érzékeli a távolságot és a domborzat magasságát. Ha tájfutó térkép felmérési alapjául egy pontos topográfiai térkép szolgált, úgy egész biztos a térkép abszolút pontossága is megfelelő minőségű lesz mind planimetriai, mind altimetriai szempontból. Mivel Romániában az alaptérképek hiánya, illetve megszerzésének nehézségei miatt régebb „fehér lapról” történtek a felmérések – legtöbbször igen egyszerű mérőeszközökkel – , joggal kérdőjelezhetjük meg az így felmért térképek pontosságát. Ennél a fejezetnél tehát egy „fehér lapról” kiindult tájfutó térkép és egy topográfiai térkép planimetriai és altimetriai összehasonlítását szeretném bemutatni.
A kiválasztott tájfutó térkép az 1999-ben kiadott, 1:10000-es léptékű Gorbó völgy 1 (Valea Gârbăului 1, melléklet), míg a topográfiai térkép 1979-ben jelent meg és 1:25000-es méretarányú. A topográfiai térkép összehasonlításra alkalmas elemeit 1:20000-es méretarányban újra rajzoltam (1. térkép). Az egyszerűség kedvéért ugyanazoknak a pontoknak a két térképen mért távolságpárainak az összehasonlításával próbáltam a tájfutó térkép torzulásaira következtetni. Nagy nehézséget jelentett az azonos pontok kiválasztása, mert a topográfiai térkép túl általános volt. A referenciapontoknak ezért egyértelmű, a légi felvétel alapján is helyesen ábrázolt elemeket választottam. A következő elemeket fogadtam el jónak a topográfiai térképről: nyílt területen levő vízmosások vége, erdőszél, terepen megmért magassági pontok, nagy patakösszefolyások erdőben. Ezeket a pontokat a megfelelő térképekre feltűntettem. A mérési eredményeket az alábbiakban közlöm:
Sorszám A lemért szakaszok végpontjai Távolság a tájfutó térképen (méterben) Távolság a topográfiai térképen (méterben) Távolságkülönbség (méterben) A topográfiai térképekhez viszonyított százalékos eltérés
1. 1-2 1423 1472 -49 -3.33%
2. 5-6 1364 1367 -3 -0.22%
3. 3-7 3353 3370 -17 -0.50%
4. 8-9 2013 2013 0 0.00%
5. 8-10 2480 2488 -8 -0.32%
6. 2-8 2087 2150 -63 -2.93%
7. 8-5 1407 1374 33 2.40%
8. 8-6 2091 2066 25 1.21%
9. 6-9 1511 1531 -20 -1.31%
10. 11-12 3790 3824 -34 -0.89%
11. 13-8 1005 997 8 0.80%
12. 13-11 2064 2112 -48 -2.27%
13. 13-12 1729 1721 8 0.46%
14. 13-9 1133 1158 -25 -2.16%
15. 8-14 1831 1899 -68 -3.58%

A fenti méréseket az alábbi grafikonnal szemléltetem:

5.gif - 7699 Bytes

Az igen változó eredményekben nem sikerült felfedeznem szabályosságot. A szembeötlő negatív értékekből azt a következtetést lehetne levonni, hogy a tájfutó térkép kisebb, de ez inkább az 1:25000-es léptékű térképnek és digitalizálásának pontatlanságai miatt adódhattak. A haotikusan jelentkező hibák oka minden bizonnyal az alap- és másodháló, valamint a sepregetés kiegyenlítése (hibaelosztása), amikor grafikusan megcsavarták-húzták a hálót.

Hiba-kategóriák 0-2% 2-3% 3% fölött
A hiba előfordulása 9 4 2
Százalékarányuk 60% 26.67% 13.33%

Mivel a hibák nagysága leginkább 0-3% közötti, a tájfutó térkép megfelel a nemzetközi tűréshatároknak, valamint a topográfiai térképhez képest az abszolút eltérések is kicsik. Mégis nagy pontosságú abszolút mérésekre nem használhatók. Kisebb pontosságigényű munkák esetén, a fent bemutatottak figyelembevételével, használhatók.
Az altimetriai összehasonlítást is pontpárok segítségével végeztem el.

Sor szám A lemért szakaszok végpontjai Szintkülönbség a tájfutó térképen (méterben) Szintkülönbség a topográfiai térképen (méterben) Szintkülönbség (méterben) A pontok közötti távolság (méterben) A lejtőszög mértéke (fokokban)
1. 7-5 252 255 -3 3447 6.66
2. 7-14 145 145 0 872 14.97
3. 5-8 3 5 -2 1375 0.33
4. 9-16 70 66 4 702 8.46
5. 8-9 134 131 3 2016 5.85
6. 9-15 97 91 6 610 13.43
7. 13-15 160 154 6 629 22.03

6.gif - 4816 Bytes

Habár az eltérések itt is elégé haotikusaknak tűnnek, mindenképpen egy kapcsolat vehető észre a hibák nagysága és a lejtőszög között, éspedig minél nagyobb a lejtőszög annál nagyobbak az eltérések. Ez az észrevétel nem érvényes minden adatra. Sokkal kisebb mértékben a távolságok növekedése is az eltérések növekedését eredményezik. Az eltérések abszolút értékben sem nagyok, alig haladva meg az alapszintköz nagyságát, pontos magasságmérésekre mégsem alkalmasak a tájfutó térképek. A másik probléma az, hogy a legtöbb tájfutó térképen nincs egy abszolút magasságérték sem felírva, valamint a főszintvonalak, de még az alapszintvonalak sem esnek egybe a topográfiai térképek szintvonalaival (különböző magasságszintet ábrázolnak). A fentieket figyelembe véve csak bizonyos általánosítással lehet a tájfutó térképeket más területeken is használni.

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!