Ausztria
Az OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG (84 000 km2, 7,8 millió fő) története évszázadokon át a Habsburg-uralkodóházzal fonódott össze.
Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúból vesztesen került ki: Ausztriának csak a német lakosságú tartományok maradtak, s neki ítélték a nyugat-magyarországi Burgenlandot. 1938-ban Németország csatolta magához (Anschluß). A világháború utáni négyhatalmi megszállás 1955-ig, az Ausztria semlegességét garantáló államszerződés aláírásáig tartott. 1995-ben az ország az Európai Unió tagállama lett. Ausztriában a németajkú, katolikus osztrákok mellett kis számú szlovén, horvát, cseh és magyar kisebbség, s néhány százezer vendégmunkás él. Az Osztrák Köztársaság kilenc tartományra oszlik.
Adatbázisunkban a Magyarországgal szomszédos Burgenland (Őrvidék) szerepel, amelynek székhelye Kismarton, az Esterházyak birtokközpontja. A tartomány nagy része dombság, az Alpok végső nyúlványaival (Kőszegi-, Rozália-, Soproni- és Lajta-hegység). Északon a Kisalföld egy darabja is érinti: ide tartozik a Fertő-tó (Neusiedler See) osztrák oldala. Neve a nyugat-magyarországi vármegyék (Pozsony = Preßburg, Moson = Wieselburg, Sopron = Ödenburg, Vas = Eisenburg) német nevéből származik. Burgenlandban a német nyelvű többség mellett horvát és magyar kisebbség is él; a magyarok központja: a Pinka felső folyásánál fekvő Felsőőr (Oberwart); innen származik az Őrvidék elnevezés.
Fővárosa Bécs, a Habsburg Birodalom székvárosaként a XX. század elején már 2 millió lakosú volt; ma csak 1,5 millióan lakják. Jelentősége (az ENSZ egyik európai központja, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az OPEC székhelye) túlmutat az ország határain. Városrészei közül a Belváros (a Stephansdom-mal, a Burggal, az Operával és a leghíresebb múzeumokkal), Schönnbrunn (a császári nyári palotával) és Döbling (ahol Széchenyi István utolsó éveit töltötte) említésre méltó.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!