Szlovénia
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG (20 000 km2, 2 millió fő) a volt Jugoszlávia legfejlettebb utódállama; 1991-ben viszonylag békés körülmények között távozott a föderációból. Az etnikailag homogén Szlovéniában - közel 90 % szlovén és 10 % újabb bevándorló mellett - csak kis számú olasz és magyar kisebbség él (1 %).
A déli és nyugati szlávok között helyet elfoglaló szlovének a Mura-Rába közén élő kis csoportjukat, a Magyarországba tagozódott vendeket kivéve a Német-Római Birodalom keretében éltek. Az első világháború végén az osztrák Krajna, Karintia, Stájerország kisebb-nagyobb részei, valamint Magyarországtól a Muravidék a délszláv királysághoz kerültek. Szlovénia nyugati része (Postojna, Nova Gorica, Koper környéke) a második világháború után Olaszországtól került Jugoszláviához.
Területén találkozik az Alpok (Júliai-Alpok-Triglav 2863 m) és a Dinaridák (Szlovén-karszt) hegyvidéke; keleti része a Pannon-medence (Nyugat-Dunántúl) tartozéka. Az országot középen a Száva, északkeleten a Dráva és a Mura, nyugaton az Isonzó (Soča) völgye szeli át.
Adatállományunkba a Murán túli területek (Prekmurje8) kerültek, mivel a kisszámú magyarság itt él, központjuk Alsólendva.
Fővárosa a negyedmillió lakosú Ljubljana, másik nagyvárosa Maribor.
8 A történelmi Magyarország szlovén lakosait vendeknek nevezték; egy-két járásnyi területen éltek Vas és Zala vármegyék Ny-i szögletében (róluk nevezték ezt a területet Vendvidéknek). E körzet az első világháború után - a Magyarországnál hagyott Szentgotthárd környékét leszámítva, viszont néhány őrségi és Lendva vidéki magyar faluval kibővítve - a délszláv államhoz került. Jelenleg Murántúl (Prekmurje) néven a muraszombati (Murska Sobota) és az alsólendvai (Lendava) községet alkotja.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!