Heinrich Berghaus 1838 és 1848 között kiadott "Physikalischen Atlas"-ával megteremtette az első tematikus világatlaszt. Ebben a műben a korabeli természet- és emberföldrajz, illetve a rokontudományokkal kapcsolatos, például növénytani, néprajzi, állatföldrajzi tematikájú térképeket gyűjtötte össze. A térképekkel meglehetősen pontosan sikerült a különféle statisztikai adatokat megjeleníteni, ezért joggal nevezték a hasonló ábrázolásokat statisztikai térképeknek, gyűjteményeiket pedig statisztikai atlaszoknak.
A statisztikai térképek természetföldrajzi atlaszokba történt felvételével alakult ki német nyelvterületen a "physikalisch-statistischer Atlas" típusa, a természetföldrajzi-statisztikai atlasz. Ez a XIX. század második felében a nemzeti atlaszok egy korai formáját képviselte, amelyben az általános és a tematikus rész szorosan kapcsolódott egymáshoz. A természetföldrajzi rész a domborzatot, a hőmérsékleti és csapadékviszonyokat főként izovonalakkal ábrázolta, amit a geológiai, bányászati, talajtani, erdészeti és növényzeti térképek egészítettek ki. A statisztikai részben általában felületkartogramokkal szemléltették az adatokat, és az ábrázolást szöveges leírás kísérte.
Ezt az atlasztípust reprezentálja Richard Andree és Oskar Peschel "Physikalischer-statistischer Atlas des Deutsches Reiches" (Leipzig, 1878) és Joseph Chavanne "Physikalischer-Statistischer Atlas von Österreich-Ungarn" (Bécs, 1882-1887) című műve. A most említett komplex atlaszok mellett a XIX. század második felében számos szakatlasz, klíma-, nyelv-, mezőgazdasági és ipari atlasz is megjelent Európában.
Az 1857-es bécsi Nemzetközi Statisztikai Kongresszus után az ott elfogadott megegyezéseknek megfelelően jelentek meg az első hivatalos kiadványok, amelyek közül kiemelkedett az osztrák Ficker korábban már említett, 1860-ban Gothában kiadott munkája, a "Bevölkerung der Österreichischen Monarchie". Ebben a felületkartogramokat javaslata szerinti tizenkét lépcsős rasztersorozat alkalmazásával szerkesztette.
Művét követte 1871-ben Berlinben August Meitzen mezőgazdasági atlasza, a "Der Boden, die landwirtschaftlichen Verhältnisse des Preussischen Staates nach dem Gebietsumfange von 1866". Kitűnő példákat tartalmaz a Párizsban 1874-ben megjelent "La démographie figurée la France...", Adolphe Bertillon munkája. A korszak legkiválóbb hivatalos statisztikai kiadványa azonban a Cheysson vezette Bureau de la Statistique graphique által 1879 és 1897 között évente megjelentetett egy-egy átfogó kötet, az "Album de Statistique graphique" volt. A kitűnő felépítés és az alkalmazott ábrázolási módszerek sokfélesége a statisztikai adatok rajzi megjelenítésének követendő példájává tették a sorozatot.
Az Amerikai Egyesült Államokban a XIX. század második felétől élénkült meg a grafikus statisztika iránti érdeklődés. Amerikai munkákat a nemzetközi közönségnek először Elliot 1863-as, a berlini Nemzetközi Statisztikai Kongresszuson tartott előadása mutatott be (103). A diagramok és kartogramok széleskörű alkalmazása az Amerikai Egyesült Államokban az 1872-es kilencedik népszámlálás után kezdődött, korábban jószerint csak a demográfiai alapadatokat szemléltették. 1874-ben jelent meg a Francis A. Walker irányításával készült hatvan lapos térképgyűjtemény, a "Statistical Atlas of the United States based on the Results of the Ninth Census...", mely az amerikai népszámlálás adatait ábrázolta hat- és többszínű, új formájú jelkartogramok segítségével. A térképeket Julius Bien Litográfiai Intézetében, New Yorkban nyomtatták. A statisztikai adatok ábrázolásának első tetőpontját az 1898-as tizedik és az 1903-as tizenegyedik népszámlálás atlaszai jelentették. A Henry Gannett (1846-1914) főgeográfus irányításával készült munkákban nyomtatott színekkel az összes diagram- és kartogramforma fellelhető.
Nagy-Britanniában a grafikus módszereket inkább kutatási, mint tájékoztatási célú ábrázolásokra használták, hiányoztak a német, francia vagy amerikai statisztikai atlaszokhoz hasonló kiadványok. Jól példázza ezt, hogy a francia Levassuer a London Statistical Society 1885-ös jubileumi rendezvényén a grafikus adatmegjelenítést mint új területet mutatta be az angol közönségnek (104).
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!