Az 1857-es bécsi Nemzetközi Statisztikai Kongresszussal kapcsolatosan merült fel először határozottan a grafikus kifejezési formák ábrázolandó adatstruktúrán alapuló rendszerezésésének igénye. A következő kísérlet Schwabe 1872-ben, a szentpétervári kongresszuson előadott tanulmánya volt, amely viszont a grafikus megjelenés szerinti osztályozáson alapult.
A XIX. század második felében a német Georg Mayr, a francia Pierre Émile Levasseur és Émile Cheysson voltak azok, akik a rajzi módszerek jelentős képviselőiként nem csupán számos gyakorlati példával, hanem a grafikus kifejezési formák rendszerezésével is foglakoztak. Mayr 1877-ben Münchenben megjelent könyvében (102) közölte az első olyan alapvető rendszerezést, amelyet a későbbiekben nemzetközileg is általános érvényűnek fogadtak el. Osztályozásában a diagramok különféle formáit a statisztikai értékek egyszerű geometriai ábrázolásaiként tárgyalta, és szembeállította őket a jel-, szalag- és felületkartogramokkal, mint a területre vagy vonalra vonatkozó mennyiségi információ kifejezési formáival.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!