Az új kiadás alternatívái


Amikor a 80-as évek végén felmerült az új kiadás igénye, a térképek reprodukálására eleinte két módszer kínálkozott:

1. Az eredetivel teljesen megegyező kivitelben (valódi fakszimile). A korábbi kiadás Rotaprint nyomólemezei ugyan rendelkezésre álltak, de ezekről nem lehetett volna még az eredetivel egyező, ma már kifogásolható minőségben sem elkészíteni az új kiadást.
Lehetőségként kínálkozott az eredeti térképek színrebontása professzionális nyomdai szkennerrel. Erre történt is kísérlet (elkészült néhány színes próba), de hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy ezzel a módszerrel a háborús helyzet miatt csak próbanyomat minőségben megjelent atlaszt reprodukálnák a korabeli nyomdatechnikának és kartográfiai ábrázolásmódnak megfelelő - ma már nem kielégítő - színvonalon.
Az eredetivel teljesen egyező kiadás ellen így több érv is szólt:

2. Az eredetivel csak tartalmában megegyező kivitelben (tartalmi fakszimile). A szöveg esetében ez a megoldás lehetővé teszi az eredeti változat hibáinak, következetlenségeinek javítását. A térképek esetében természetesen a megoldás nem lehet ilyen egyszerű. Minden egyes térképet újra el kellett készíteni.
Erre két lehetőség kínálkozott:

Mivel tanszékünk Magyarországon elsőként kezdett el foglalkozni a számítógéppel segített térképszerkesztéssel és -kiadással, így a személyi feltételek jórészt adottak voltak.

A digitális eljárás előnyei:

A digitális eljárás egy ilyen komplex feladat esetében nem köthető egyetlen számítógépes program alkalmazásához. Napjaink digitális kartográfiájában térképkészítésre kétfajta típusú szoftvert használnak: általános célú grafikai szoftvereket és térinformatikai szoftvereket. Egy ilyen atlasz elkészítéséhez feltétlenül az utóbbi típusba eső szoftvert célszerű választani, hiszen éppen a térinformatikai szoftverek jellemzője, hogy szöveges adatokat (adatbázisokat) képesek térképi elemekhez kapcsolni. A térinformatikai szoftverek azonban grafikai szempontból viszonylag kisebb képességűek, hiszen nem céljuk nyomdakész filmek előállítása.
Mivel az adott feladat esetében egyrészt a térinformatikai szoftver alkalmazásának volt egy igazán komoly akadálya: nem álltak rendelkezésre az eredeti atlasz elkészítéséhez felhasznált adatok, másrészt igény volt a jó minőségű, nyomdai sokszorosításra alkalmas grafikai megjelenítés, így szükségszerűen valamilyen általános célú grafikai szoftver mellett kellett döntenünk.

Az ELTE Térképtudományi Tanszéke komolyabban csak 1992. nyarán kapcsolódott be az atlasz új kiadásának munkálataiba. (Konzultációs jelleggel már korábban is részt vettünk az előkészítő munkálatokban, így nyílt lehetőségünk többszöri személyes konzultációra dr. Rónai Andrással.) Ekkorra vált véglegesen nyilvánvalóvá, hogy minden olyan megoldás, amely az eredeti atlaszt változatlan formában reprodukálja, inkább ártana az ábrázolt téma, az adott térképen felhalmozott információ értelmezésének, és az atlaszban testet öltött igen értékes szellemi munka a gyenge vizuális megjelenítés miatt esetleg eladhatatlanná válna.



Ugrás a következő fejezetre
Vissza a tartalomjegyzékre!