Az Atlasz

A részletesen vizsgált és községnyi pontossággal térképezett kb. 1,5 millió km² terület, amelyen az 1930-as évek táján 125 millió ember élt, magában foglalta észak-nyugaton Szászországot, északkeleten Kijevig Ukrajnát; Lengyelországot Breszt-Litovszkig és Lódzig; Ausztriában Tirolig nyúlt, Olaszországban az Abruzzókig és délen Foggia tájáig. A Balkán-félszigeten Albániáig, Szerbiában Szkopjéig, a görög és török határig és Drinápolyig. Magába foglalta egész Romániát és Bulgáriát, az egész Kárpát-medencét Magyarországgal, Csehszlovákiával.
Földrajzi szempontból ez Európa közepe. Távol minden határos tengertől itt van a kontinenst felépítő három nagy szerkezeti táj találkozója; a kelet-európai ősi pajzs, a nyugat-európai idős hegységrendszerek maradványai és a fiatal lánchegységek itt fonódnak össze. A nyugat-európai óceáni klíma, a kelet-európai száraz sztyeppklíma és a déli mediterrán klíma hatásterületei itt ütköznek egymással. Mint ahogy a kontinensen megtelepedett három nagy nyelvcsalád is itt szomszédol a közbeszorult kisebbekkel.
Ezen a területen a két világháború között 12 országban 16 hivatalos nyelvet használtak, ennyi nyelven jelentek meg a hivatalos kiadványok, de legalább még egyszer ennyi nyelvet beszéltek jelentős népcsoportok, saját újságokkal, irodalommal. A kiadványok, térképek, statisztikák ötféle - gót, latin, cirill, török, héber - írással készültek.

A mű az egyes országok hivatalos statisztikai kiadványain alapult, és az 1930-1940 közötti állapotokat tükrözte.
A magyar és angol nyelven készült eredeti Atlasz 171 színes térképet (a magyar kiadás 134-et) és szöveget tartalmazott 367 oldalon; teljes földtani, földrajzi, népességi, nemzetiségi, vallási, mezőgazdasági, bányászati, kereskedelmi és közlekedési tájékoztatást adott a vizsgált területről.
Az atlasz a térképekhez rövid magyarázatot és számszerű adatokat csatolt, továbbá a hiteles források pontos felsorolását. A térképek 3 860 000 statisztikai adatot tartalmaztak, amihez nemcsak tíz ország hivatalos statisztikai kiadványait kellett beszerezni és feldolgozni - Albániáról és Törökországról nem gyűjtöttek adatokat -, hanem részletes, községekig lebontott térképeket, helységnévtárakat is, és ezekből méretarányban és vetületben egységesített térképeket szerkeszteni.
Az alig öt év munkájával összeállított atlasz utolsó színes lapja 1945. március 15-én került ki a gépből Balatonfüreden, az Intézet kitelepítési helyén... Éppen idejében, mert március 25-én megjelentek a szovjet csapatok.

Az atlaszt a háborús viszonyok miatt nem sikerült az eredeti terveknek megfelelően befejezni. Az addigi többéves munka eredményét a kéziratok megsemmisülésének veszélye fenyegette. Ezért határozta el dr. Rónai András az addig elkészült lapoknak szinte házi körülmények között történő ideiglenes kinyomtatását és ezekből a lapokból néhány összefűzött példány elkészítését. Ennek megfelelően a címlap hátoldalán az alábbi megjegyzés olvasható:
"BIZALMAS KÉZIRAT. Utánnyomás, terjesztés, ismertetés tilos. Házi Rotaprint nyomás."
Előbb a magyar változat jelent meg 134 térképpel, a magyarázó szöveggel együtt 334 oldalon, az előszó dátuma: 1945. január 3. A kibővített angol változat 171 térképlapot tartalmazott, a szöveggel együtt 367 oldalon.
Ismereteink szerint kb. 80 bekötött példány készült el, de mint Rónai András térképezett történelem című könyvében is olvasható, ezek egy része a szovjet csapatok bevonulásakor, illetve az ötvenes években eltűnt, vagy megsemmisült, így az eredeti mű ma már legfeljebb csak néhány könyvtárban hozzáférhető.

A mű általános atlasznak készült, az abban az időben népszerű nemzeti atlaszok (finn, német) mintájára. A lényeges különbséget az jelentette, hogy nem belső oktatási, közigazgatási célokat szolgált, hanem összehasonlította az egymás mellett élő államok legfontosabb viszonyait. A szerkesztés nehézségeire mutat, hogy a térképlapokon szereplő tíz országban 22 nemzetiség élt jelentős számban és kétszer annyi szórványban.

A tartalom fő fejezetei a következők voltak:

I. A terület helye a kontinensen

II. Földtan (talaj, növényzet)

III. Éghajlat, meteorológia

IV. Terület, népesség, közigazgatási beosztás, népmozgalom

V. Gazdaság (mezőgazdaság, ipar)

VI. Közlekedés

VII. Külkereskedelem

VIII. Országhatár-változások

Hogy az atlasz jelentőségét, az elődeink által elvégzett munka nagyságát kellően értékelni tudjuk, álljon itt néhány számadat dr. Rónai András említett könyvéből az angol változat térképeinek tartalom szerinti megoszlásáról, illetve a térképek készítéséhez felhasznált adatok számáról:

földrajz és geológia	14 térkép	140 000 adat
éghajlat	20 térkép	60 000 adat
népesség, kisebbségek	60 térkép	1 900 000 adat
mezőgazdaság	43 térkép	1 400 000 adat
bányászat, ipar	6 térkép	40 000 adat
kereskedelem, közlekedés	22 térkép	300 000 adat
egyéb	6 térkép	20 000 adat

Ugrás a következő fejezetre

Vissza a tartalomjegyzékre!