Az IOF elsődleges célja továbbra is a tájékozódási sportok széleskörű terjesztése. Ennek érdekében egy olyan képet akarnak kialakítani erről a sportról, aminek tiszta és univerzális üzenete lenne a média, az emberek felé. Azaz egy jól szervezett, fair, kihívó és vonzó sport benyomását kell keltenie mind a fiatalok, mind az idősebbek körében.
Az említett célok elősegítése érdekében a július elején rendezett IOF kongresszus már arról is döntött, hogy rendezzenek-e VB-t a tájkerékpáros és a kerekesszékes tájékozódás szakágakban is. Az előbbiben 2002-től, míg az utóbbiban 1999-től kétévente kívánják megrendezni a legjobbak viadalát.
Már 1996 óta komolyan foglalkozik az IOF az olimpiára kerülés gondolatával. Az azóta eltelt idő során: megalakult az Olimpia Projekt Csoport az ezzel kapcsolatos tevékenységek koordinálására; elkészült a részletes stratégia és terv az Olimpia műsorára kerüléshez szükséges feladatokról; céltudatos promóciós és lobbi tevékenységet folytatnak különböző nemzetközi sportszervezetek vezetői körében; ugyanakkor arra is törekednek, hogy az IOF vezetői is tagjai legyenek ezen szervezetek vezetőségének; próbálják növelni az IOF tagországainak a számát; komoly marketing- és reklámtevékenység indult meg; és dolgoznak az olimpiai versenyforma kialakításán. Alapvetően két párhuzamos úton kopogtatunk az Olimpia kapuján. Számos feltétel megteremtésén dolgozva igyekszünk bekerülni a nyári Olimpiai Játékok és a Paralimpia műsorára; illetve a téli Olimpiai Játékokra beadott jelentkezés válaszára várva lobbizunk egy pozitív döntés érdekében. Az előzetes tervek szerint 2002 körül eléri az IOF tagországainak száma a 75-öt, így ekkor már jelentkezni lehet a 2008-as Olimpiára, de legkésőbb a 2012-es Olimpián ott lehet a tájfutás. A sítájfutás esetében biztatóbb a helyzet, már 2002-ben Olimpiára kerülhet, de legkésőbb 2006-ban. 2001-ben pedig már a kerekesszékes tájékozódás is jelentkezhet a Paralimpiára.
Az április 17–19-én tartott IOF elnökségi ülésén a Moldovai Köztársaság Tájékozódási Futó Szövetségét felvették az IOF tagállamai közé, ezzel "megszületett" az 50. tagállam.
Alakult egy munkacsoport a maratoni tájfutás koordinálására és terjesztésére, ugyanis az elmúlt években egyre több országban próbálkoztak már ezzel a szakággal is.
Mivel a tájékozódási futás sportcsarnoka a természet, ezért az IOF elnöksége is szeretné elérni, hogy a tájfutás tevékenysége és filozófiája egyaránt integrálja a természet védelmét. Hogy ezt megvalósíthassuk, a nemzeti szövetségeknek készíteniük kell egy természetvédelmi útmutatót, és egy természetvédelmi politikát kell kialakítaniuk a saját országuk adottságainak megfelelően. Jelenleg kevesebb mint a tagállamok negyede fogadott el ilyen politikát – hangzott el az IOF kongresszusán.
Svájc az egyetlen jelentkező a 2003-as Világbajnokság szervezésére. Zürich térségében szeretnék megrendezni. Ezzel szemben a 2002-es sítájfutó VB-re a jelentkezési határidőig nem volt vállalkozó. Azóta Bulgária jelezte, hogy jelentkezni fog. Ugyanakkor az elnökség javasolja a közgyűlésnek, hogy ha az Olimpián szerepel 2002-ben a sítájfutás, akkor ne rendezzenek külön VB-t.

A tájfutás olimpiai jövőjének problémái és perspektívái
Igor Stolov, az Orosz Olimpiai Bizottság tagjának gondolatai
A célom ennek a cikknek a megírásával az, hogy bemutassam gondolataimat és elképzeléseimet a tájfutás helyéről a világ sportjában és az olimpiai mozgalomban.
32 éves gyakorlati tevékenységem a szovjet, majd később az orosz sportban, az elején mint adminisztrátor, majd mint a nemzeti tájfutó válogatott szövetségi kapitánya, főtitkára a Szovjet Tájfutó Szövetségnek és vezető szakértője az Orosz Olimpiai Bizottságnak, azt a nézetet alakította ki bennem, hogy a tájfutás még nem találta meg helyét a világ sportjainak családjában.
Az Olimpiai Mozgalom 102 éves fennállását jegyezheti. A tájékozódási futás 100 éves. Nagyjából tehát egyidősek, és együtt kellene fejlődniük. Azonban ma a tájfutás messze lemarad. Számos kiemelkedő sportoló a tájfutásban hiányolja az Olimpiai bajnoki címet, hiszen a kedvenc sportjukba fektetett edzésmunka és magas költségek alapján megérdemelnék. Nem akarok technikai részletekbe menni a tökéletes fizikai és technikai felkészültségük terén, de meggyőződésem, hogy a legjobbak ugyanazon a szinten vannak, mint más sportágak olimpiai bajnokai.
A világ tájfutó vezetői már felismerték, hogy szükséges lenne bekerülni az Olimpiára. Sajnos azonban az IOF-nak nem minden tagja támogatja ezt az elképzelést. Úgy gondolom, hogy minden tagnak közös nevezőre kell jutnia ezen a téren, és minden szövetségnek hozzá kellene járulnia saját országa Olimpiai Bizottságán keresztül ahhoz, hogy elérhessük a célt, vagyis hogy a tájfutás felkerüljön az Olimpiai Játékok műsorára.
Munkám során mint főállású hivatalnok, gyakran találkozom számos orosz és nemzetközi szövetség sportvezetőivel. ők általában nagyon csodálkoznak azon, hogy egy ilyen érdekes sport, mint a tájfutás, miért hiányzik még mindig az Olimpia palettájáról. Már egy éve annak, hogy az Orosz Tájfutó Szövetség elnöke, Sergei Beliaev megkért, hogy tanulmányozzam ezt a problémát, és most szeretném megosztani nézeteimet és következtetéseimet.
Először is, az IOF struktúrája különbözik az olimpiai sportok szövetségeinek struktúrájától. Az IOF szerkezetét két részre kellene osztani:
1. képviselők a kontinensekről és a sport vezető országaiból – az elnökhelyettes intézménye a földrajzi politika megvalósítása érdekében;
2. álljanak a bizottságok vezetői a fejlődés különböző irányzatainak a szolgálatában.
Összegzés: fontos, hogy fejlesszük az IOF szerkezetét, és hogy megteremtsük az elnökhelyettesi pozíciót. Ezek az elnökhelyettesek képviselnék az egyes kontinenseket vagy a vezető sport nemzeteket, mint például Ausztráliát, az USA-t, Németországot, Kínát, Oroszországot.
Másodszor, a versenynaptárnak alkalmazkodnia kellene az olyan kontinentális és regionális bajnokságokhoz, mint a Nord Bajnokság vagy a Balti Kupa.
Összegzés: Létre kell hozni az Európai Tájfutó Szövetséget, és rendezni kell Európa-bajnokságokat.
Harmadszor: a versenyeken egyenlő feltételeket kell teremteni az Olimpiai mozgalom összes résztvevőjének, ami a tájfutás esetében a terepletiltás eltörlését jelenti.
Összegzés: A versenyterepnek és az arról készült térképnek a verseny előtt is minden résztvevő számára elérhetőnek kell lennie, csupán a felvezetés idejére kell lezárni a terepet.
Negyedszer: a TV-közvetítés miatt meg kell változtatni a pályák hosszára vonatkozó szabályokat, és TV-barát terepeket kell választani. Az olimpiai távnak olyannak kell lennie, hogy a nézők és a TV számára egyaránt könnyen megközelíthető legyen. Az Olimpián ugyanis elengedhetetlen követelmény, hogy a verseny látványosnak és mozgalmasnak tűnjön.
Összegzés: Olimpiai tájfutást egy, a jelenlegi Világbajnokságok számaitól eltérő távon kell megrendezni. Például egy egyfős váltó versenyforma jó megoldás lehet.
Ötödször: az IOF-nak szüksége van egy főszponzorra.
Összegzés: az IOF-nak mihamarabb szert kell tennie egy komoly szponzorra, mint ahogy a Park World Tour tette az Ericcsonnal.
És melyik az a szakág, amelyik már ma alkalmas lenne az Olimpia programjára kerülni? Mi úgy véljük, ez a sítájfutás, mivel teljesíti a NOB összes elvárását, és a Téli Olimpia programjába is könnyen beilleszthető. Ezért támogatjuk az összes országot, aki hasonló álláspontra helyezkedik. Ugyanakkor támogatjuk a tájfutásnak a nyári Olimpiára való kerülését is. Talán még a tájkerékpár is elérheti az olimpiai elvárásokat egy belátható időn belül, ám ez már egy később megoldandó probléma.
Kell egy Európai Testület

Az Európai Tájfutó Szövetségnek komoly támogatást kellene nyújtania az IOF céljaihoz. Ezzel nem csupán a nemzetközi versenynaptárt bővítenénk az Európa-bajnokságokkal, hanem egyúttal emelnénk a tájfutás rangját a világ sportjában.

Bár ezt az elképzelést az Orosz Tájfutó Szövetség vetette fel, mégsem szeretném teljesen a mi országunk ötletének tekinteni. Ennek ellenére, szeretnék néhány olyan példát hozni Szövetségünk felépítéséről, ami felhasználható lenne az Európai Szövetség működtetése során.

Az IOF része?

Először is, szoros kooperációban kell működnie a Nemzetközi Tájfutó Szövetséggel, és még bizonyos értelemben a részét is kell hogy képezze. Tevékenységei közé tartozna az Európa-bajnokságok kétévenkénti megrendezése valamelyik Világkupa futammal közös helyszínen és versenyen.

Az Ifjúsági Európa-bajnokságok évenkénti megrendezése lehetővé tenné, hogy a fiatal versenyzők felmérjék képességeiket, és képességeik fejlesztésére késztetné őket. Ráadásul egy csapat kétszer hat emberből állna, így lehetővé tenné, hogy minden nemzet két váltót indítson egy gyors, 1 óra 20 percnél nem hosszabb váltóversenyen. De erre még van időnk jobban átgondolni.

Ugyancsak javasoljuk az Európa-kupák évenkénti megrendezését, ahol a különböző korosztályok versenyezhetnének normál és sprint távon. Ez hasznos felkészülést szolgálna az évad fontos versenyei előtt. Az Európa-kupát egy hónappal a Világkupa előtt kellene megrendezni. Tudjuk, hogy rengeteg klub és országos szövetség ekkor rendezi versenyét, de a hagyományok megőrzése mellett megoldható lenne, hogy valamelyiknek megadjuk a hivatalos Európa-kupa címet.

Várom az ötleteket és elképzeléseket

Kedves tájfutó olvasó, aki elolvasod ezt a cikket! Ha a fenti gondolatokat, és javaslatokat érdekesnek tartod, akkor kérlek, küldd el véleményedet, javaslataidat az Orosz Tájfutó Szövetség címére: