Jegyzőkönyv az Elnökség 1998. június 8-i üléséről



Készült: az MTFSZ elnökségének ülésén
Időpont: 1998. június 8. 16.10, 20.30
Helyszín: Országos Atomenergia Hivatal tanácsterem
Jelen vannak: Juhász Miklós elnök
Deseő László, dr. Dosek Ágoston, Kármán Katalin, dr. Kiss Endre, dr. Lux Iván, dr. Sindely Pál, dr. Zentai László, Zsigmond Tibor elnökségi tagok
Vasvári Viktor, a felügyelő bizottság elnöke, Hegedűs Zoltán szövetségi kapitány, dr. Hegedűs András, a naptárbizottság vezetője, az IOF foot-O bizottságának tagja
Hivatalosan távol vannak: Fehér Ferenc, Sőtér János
Az ülést vezeti: Juhász Miklós
Jegyzőkönyvvezető: Ludvig Ágnes
Jegyzőkönyv-hitelesítők: dr. Kiss Endre és dr. Lux Iván
1. napirendi pont: Problémák a területgazdákkal, erdészettel (a Tavaszi Spartacus, Eötvös Kupa és a 24 órás váltó kapcsán)
Az ülésre meghívást kapott Urbán Imre, a környezet- és természetvédelmi bizottság vezetője, de hivatalos elfoglaltsága miatt írásban küldte meg véleményét. Ludvig Ágnes felolvassa a levelet, melyben javaslatot tesz arra, hogy a szövetség személyes megbeszélést kezdeményezzen az erdőgazdaság, az erdészet és a szövetség között. Szükségesnek tartja, hogy a Tabáni Spartacus reagáljon a kifogásokra, és azt a szövetség juttassa el az erdőgazdasághoz.
Az előző ülés határozata szerint a Tabáni Spartacus képviselője is meghívást kapott az ülésre, de semmilyen értesítésre nem reagált.
Az elnökség sajnálatosnak minősíti a két meghívott távollétét.
Zsigmond Tibor a többi körzete helyi gondjaira és a magánerdők problémáira mutat rá.
Deseő László szerint fontos lenne azt a felelősséget erősíteni a versenyrendezőkben, hogy mindenki felelős egy elrontott kapcsolatért a további rendezvényeink miatt.
Dr. Lux Iván ad hoc bizottság kiküldését javasolja az erdészethez, jelentéstételi kötelezettséggel.
Határozat: az elnökség tagjai egyhangúan egyetértenek abban, hogy a Budakeszi Erdészettel Deseő László vezetése mellett Urbán Imre és Sőtér János tárgyaljon.
Dr. Kiss Endre ajánlja, hogy FM szinten kerüljön sor tárgyalásokra szakértő erdész-tájfutók bevonásával, célszerű keretegyezséget kötni, szabályokat alkotni, melyek mindkét felet köteleznék.
Ludvig Ágnes a korábbi PÁG-gal tervezett mintaszerződésre emlékeztet.
Juhász Miklós rögzíti, hogy országos szintű megfogalmazásban kerüljön a következő elnökségi ülés napirendjére újra a kérdés.
2. napirendi pont: A diákolimpia ügye - Dosek Ágoston, Kármán Katalin
Dosek Ágoston beszámol a Magyar Diáksportszövetség főtitkáránál, Szlatényi Györgynél tett látogatásról, melyen ő, Kármán Katalin és Ludvig Ágnes vettek részt. A megbeszélés előzménye egy beadvány volt, melyben az MTFSZ a tájfutás felvételét kérte a diákolimpiák hivatalos rendszerébe. Az MDSZ főtitkára rámutatott a kérés anyagi vonzataira, bár ő személy szerint támogatásáról biztosította a tárgyalókat; nem biztatott sikerrel az MDSZ tanács szavazása esetén.
Kármán Katalin szerint a megyéken belül kell szavazatokat nyerni, akkor lehetne sikert elérni, ha a szavazás előtt a megyei képviselőket tudnánk megnyerni ügyünknek.
Juhász Miklós kéri, hogy a megyei szövetségeken keresztül történjen a megkeresés levélben, néhány napon belül. Az elnökség tagjai vállalják, hogy a lakóterületükön lobbizni próbálnak.
3. napirendi pont: Az előző ülés jegyzőkönyvének jóváhagyása
Határozat: a jegyzőkönyv 3 tartózkodás mellett elfogadást nyer.
4. napirendi pont: Titkársági tájékoztató - Ludvig Ágnes
- A tájkerékpáros bizottság vezetője a bizottság kibővítésére Erdélyi Tibort javasolja, hivatkozással eddigi munkájára - pl. OB-rendezés -, akit az elnökség egyhangúan megszavaz.
- A Simon Lajos ev.-re kapott hivatalos meghívásra Sindely Pál és dr. Lux Iván fogja az MTFSZ-t képviselni.
- Ludvig Ágnes értelmezést kér a Magyar Kupa jogdíjának számlázásával kapcsolatban: eszerint a Magyar Kupa rendezői a rangsoroló verseny díját plusz húszezer Ft-ot kötelesek fizetni.
- Az éjszakai bajnokság döntőjén való indulásra dr. Pavlovics Gábor és Viniczai Ferenc küldött kérvényt. Az elnökség tagjaiból 3 fő igennel, 1 nemmel szavaz, 5 fő tartózkodik.
A szavazás eredményét a felügyelő bizottság vezetője értelmezése alapján az előző szavazás az engedély megadását jelenti.
- További három fő egy-egy bajnokság alkalmából kér korengedélyt, ezeket az elnökség egyhangúan engedélyezi.
5. napirendi pont: Közgyűlési előkészületek - Ludvig Ágnes
Ludvig Ágnes elmondja, hogy a kötelező tennivalók megtörténtek. Alapszabály-módosítási javaslatot kapott dr. Tóth Imre által az ITÁFÁ-tól, de megállapítja, hogy ez messze az előírt 40 napon belül érkezett, ezért a június 20-i közgyűlésen nem tárgyalható.
6. napirendi pont: Az elnökségi feladattervek megvitatása - bajnokságok, versenyrendszer
Deseő László összefoglalja a témáról korábban írásban szétosztott nézeteit az élsportra, a rangsor és a versenyek szerepére, valamint a bajnokságok színvonalára vonatkozóan.
Zsigmond Tibor megállapítja, hogy a bajnokságok előre tervezése működik, a minősítésben az évenkénti korrekció elvét kell alkalmazni, a szakosztályi pontverseny is finomítandó. A Magyar Kupa nem az elképzelések szerint alakult eddig, a versenybírói szabályzatot pedig ki kell dolgozni. Összességében a főirányt jónak tartja, apró lépésekben azonban finomításokra van szükség.
Dr. Lux Iván szerint a kérdéseket az élsporton túl is meg kell vizsgálni. A Magyar Kupa rendszere elitversenyként jó lehet, a bajnokságoknál a területi feljutási rendszert meg kellene gondolni, mert ez mindenkinek egyenlő lehetőséget adna a továbbjutásra. A bajnokságok kiemeléses rendszere több problémát okozott, nem jó módszer, selejtezőre szükség van, a meghívások csak indokolt esetben történjenek. A bajnokságok elnyerésére kívánatos lenne, hogy a rendezők között verseny alakuljon ki.
Felveti, a bajnokságok koncentrálást bajnoki hétvégére (a ROB-VOB párosításhoz hasonlóan) Támogatja, hogy minél többféle bajnoksági forma legyen, ez a versenyzőknek motiváló tényező, a sportág "eladását is segítheti (pl. női éjszakai).
Hegedűs András sokban egyetért Lux Ivánnal. Korábban a rangsorolók számának csökkentése lett célként kitűzve, ezt a naptárbizottság vezetője nem erőltetné, a természetes kiválasztódás hoz változásokat, továbbá a területileg jobban elosztott versenyek a résztvevőknek és a rendezőknek is lehetőségeket rejtenek.
Hegedűs Zoltán a Magyar Kupákról szólva úgy látja, hogy az előkészítés rövid volt, sem a rendezők, sem a résztvevők nem vették elég komolyan. Az első próbaév után le kell vonni a tanulságokat; felsorolja az általa tapasztalt hibákat.
Dr. Kiss Endre az egészséges kritikát - szaksajtó - hiányolja. A Magyar Kupa rendezésének jogát olyan szakosztályoknak kell kiadni, akik betartják a szabályokat, e kérdésben nem lehet kompromisszumot kötni. Szükséges szerinte a Kupa eladhatóságával foglalkozni, de ehhez az előírások teljesülése szükséges. Érdekes kérdésnek tartaná az élversenyzők részvételének feldolgozását.
Hegedűs András elpanaszolja, hogy a bajnokságok előre tervezésével alapvető gondja, hogy alig van jelentkező, nem tud válogatni közülük, ezért a bizottság nem tud a színvonal javítása érdekében tenni. Tervezi a következő évre, hogy az előző felvetés szerint a CSB és az EVOB egy hétvégére kerüljön.
Dosek Ágoston nem rangsorcentrikus, de úgy látja, sokak számára ez a legfontosabb. A sok rangsoroló előnye, hogy külföldieket is vonz hazánkba. Szükségesnek tartja az MK színvonalának megteremtését, ehhez az élversenyzők segítsége is szükséges, így lehetne rang az MK összetett helye, mely nem lebecsülendő anyagi elismerést is jelent. A bajnokságokat a sajtó felé való nyitás eszközének tartja (nézők, hangulat). A selejtezőkkel kapcsolatban a sprint esetében túl soknak tartja a létszámot, sokan önkritika nélkül indulnak. Hegedűs Zoltán támogatja Dosek gondolatait. Véleménye szerint a bajnokságokon való kiemelés mindig problémás: megoldás lenne az elnökség kezében néhány fix szabad kártya meghívásra. Felhívja a figyelmet a fő versenyek jobb időbeli elosztására, a formaidőzítésre. Kármán Katalin az edzőbizottság véleményét tolmácsolja: a válogatottaknak ne kelljen selejtezőt futniuk, ezt a javaslatukat kidolgozás után újra be kívánják nyújtani.
Dr. Sindely Pál javasolja a szeniorok bajnokságait, ahol lehet, az OB-kkel együtt rendezni.
Juhász Miklós szerint sok rangsoroló versenyen nincs megfelelő színvonal, ugyanakkor a rang húzóerőt jelenthet, ezért óvatosan kell kezelni a kérdést. Megállapítja, hogy az éves rangsor nem a valódi képet tükrözi. Ezen javíthatna, ha néhány kiemelt verseny nagyobb súllyal lenne számításba véve. A bajnokságok között támogatja a női éjszakai bevezetését, felveti a parktájfutó OB bevezetését. A selejtezők kérdésében a kevert rendszert (bejutás, kiemelés) látja jobbnak kompromisszumként, bizonyos számú meghívott mellett selejtezőből lehessen bejutni a döntőbe (esetleg egy kupaversenyt kinevezni selejtezőként). A sprint bajnokság rendszerét jónak tartja. Az együttrendezésben az egyéni és a csapat OB-t tartja összevonhatónak, a CSB-n esetleg sprint jellegű pályákkal.
Dosek Ágoston a női éjszakai bajnokság bevezetésére kritériumokat próbál megfogalmazni a tájkerékpáros bajnoksághoz hasonlóan. A parktájfutó OB-t még nem tartja reálisnak, CSB-n a jelen módszer tükrözi jobban az erőviszonyokat, a váltón a farsta megoldást tartja alkalmasnak, mert úgy látja, hogy a CSB és a VOB fő mozgatója a rangsorpontszerzés.
Juhász Miklós szerint a jó verseny lenne a cél ez esetben, és nem a pontszerzés.
Deseő László szerint a rangsoroló versenyek száma önszabályozóan nem fog csökkenni, Ötletként felveti, hogy kiválasztott versenyeken való teljesítés lehessen a feltétele az I. o. és aranyjelvényes minősítés megszerzésének. Az MK kiemelt PR-verseny kellene hogy legyen. Az él- és a tömegverseny különbségeit nem szabad összemosni. Szerinte a CSB-t, mint magyar hagyományt, feltétlenül őrizni kell. Elképzelhetőnek tartja, hogy egy megfelelő minőségű térképen két egymást követő hétvégén egy rendezőgárdával több bajnokságot lehetne lebonyolítani, mert ez nem dupla erőkifejtést jelentene a rendezőségnek. Ez megoldaná a naptárbizottság problémáját is a bajnokságok rendezőinek kijelölésére.
Lux Iván szerint a nem kiemelt rangsoroló bevezetése megfelelne a mostani egyszerű minősítő versenyek kategóriájának. Nem törekedne a rangsorolók számának lecsökkentésére, mert az alacsonyabb besorolású versenyekre nehéz rendezőt találni, ezek elsorvadnának. Az éjszakai versenyeket fontos, speciális szakágnak tartja, melyet nem szabad veszni hagyni. Bátorít a női kategóriák bevezetésére.
Ludvig Ágnes megjegyzi, hogy a területi selejtezők visszaállítása célt vinne a talajukat vesztett megyei szövetségek életébe.
Hegedűs Zoltán jó irányelvnek tartja az I. o. és A minősítés megszerzésének nehezítését, de a változtatás körültekintő bevezetésére int.
Zsigmond Tibor érinti, hogy a rangsoroló versenyek kiértékelése meglepő eredményeket hoz, ezért nem tartja jónak, hogy az MK kiemelten számítson be a minősítésbe. A minősítési változtatásokat kis lépésenként kellene bevezetni, javasolja, hogy ne átlagban, hanem darabonként kelljen a szintet teljesíteni. A női éjszakai bevezetésére a feltételeket kell előbb meghatározni, majd ezek teljesülése után megrendezhető a bajnokság. A parktájfutó OB-t még korainak tartja. A meghívásos rendszer pedig megfontolandó, éppúgy, mint bajnokságban a feljutásos rendszer a megyék szerepének visszaállítására.
Hegedűs András a parktájfutó OB-t szponzorok megnyerésére tartja alkalmasnak.
Dr. Kiss Endre úgy látja, hogy a sok elhangzott ötletre szeptember körül vissza kell térni, a közvélemény, a megyék véleményét egy kérdéssorral ki lehetne kérni addig. Az éjszakai bajnokság rendezése veszteséges, nehéz rendezőt találni rá, véleménye szerint süllyed a rangja, a selejtező-döntő rendszer helyett célszerű lenne más módszert kitalálni.
Dr. Lux Iván szerint a selejtező eltörlése a kevés éjszakait tovább csökkentené. Megfontolandó esetleg egy kupaverseny keretében lebonyolítani a selejtezőt.
Hegedűs András az 1999-es naptártervezetet a közgyűlésen tervezi kiosztani, a 2000-es bajnokságok pályázatai is rövidesen kiírásra kerülnek, döntés ősszel, ez meghatározza a változások bevezethetőségét.
Dosek Ágoston szerint az új térkép kritériuma nem minden bajnokságon valósul meg.
Zsigmond Tibor szerint az "új térkép fogalmának meghatározása nem egyértelmű.
Juhász Miklós szerint a jövő évi versenynaptárt nem befolyásolja semmi, az esetleges súlyozás, melyről az elnökség dönt, ettől függetlenül kialakítható.
Dr. Kiss Endre javasolja szankció bevezetését 1999-től: aki hibát követ el bajnokság, MK, rangsoroló rendezésében, ne kaphasson következő évben rangsoroló versenyt.
Juhász Miklós összegezi a tennivalókat: a versenynaptár kialakítása nem halasztható, a bajnokságok kérdésében további véleménycsere szükséges. Kéri, hogy az érintettekből alakuljon bizottság, mely konkrét módosításokra tegyen javaslatot.
Deseő László javasolja a feladatot a versenybizottságra ruházni.
Juhász Miklós szerint a feladat az elnökség (Lux, Zsigmond, Deseő) komoly részvételével és a versenybizottság és más szakemberek bevonásával valósuljon meg.
Zsigmond Tibor szerint a kérdéskört szűkíteni kellene, mert nem lehet érdemben foglalkozni vele.
Dr. Lux Iván szerint a minősítésre ne, ellenben a rangsorolókra, a bajnokságokra és az MK-ra koncentrálódjon a munka.
Deseő László szerint mindezen elképzelések végrehajtása többéves programot fog jelenteni.
Dr. Sindely Pál felajánlja segítségét a szeniorokkal kapcsolatos kérdésekben.
Juhász Miklós a munkacsoport vezetőjének Zsigmond Tibort nevezi ki, a tervek elnökség elé terjesztésének határidejére október elejét jelöli meg.
7. napirendi pont: Pénzügyi kérdések
Dr. Lux Iván bejelenti, hogy előzetes tárgyalásokat folytatott az Ikon Kft.-vel, 500 E Ft-os támogatásról.
Dr. Kiss Endre is sikeres szervezéséről számol be: 300 E Ft a 2001-es junior VB csapat külföldi versenyeken való részvételéhez, 200 E Ft a PVSK utánpótlás-neveléséhez, 500 E Ft a kiemelt versenyek (bajnokságok, MK) egységes megjelenéséhez, számítógépes rendszer, cél kialakítása külön részletezés szerint, valamint 500 E Ft-ot reklám fejében juttatna a támogató. Fontosnak tartja a versenyeink külsőségeinek, rendjének megteremtését, mely további szponzorok előtt nyitna utat. Az általa tervezett szerződés megfelelő MTFSZ-garanciákkal akár 3-5 éven keresztül is érvényesíthető. Tervei között támogató, befektető csoport összehozása is szerepel.
Juhász Miklós jó iránynak tartja dr. Kiss Endre terveit, fontosnak látja a rendezési etalon kialakítását. Örömét fejezi ki, hogy az elnökség tagjai önálló útjukat járják a támogatók megszerzésére. Tájékoztat arról, hogy a Compaq Kft.-vel és a Systrend Kft.-vel kötött szerződés révén 2,5 M Ft-ra számíthat a szövetség.
8. napirendi pont: Beszámoló a válogatott működéséről és terveiről - Hegedűs Zoltán
A szövetségi kapitány írásos értékelést adott az elnökségnek a közeljövő programjáról, valamint a válogatott munkájáról.
Hozzáfűzi, hogy a válogatott augusztus végéig sorra kerülő programjait anyagilag biztosítottnak látja, az őszi tervek még bizonytalanok. A főiskolás VB-re - lévén ez az év legdrágább eseménye - csak a megfelelően felkészülteket szándékozik elvinni.
Juhász Miklós úgy látja, hogy a szövetségi kapitány a kemény lépést a minőség érdekében szándékozik megtenni, és az eredményesség érdekében támogatja elképzeléseit.
Zsigmond Tibor tolmácsolja, hogy három klub a közvetítését kérte a szövetségi kapitánnyal való megegyezés érdekében.
Deseő László megállapítja, hogy igény mutatkozik az élvonalbeli klubok szempontjainak figyelembevételére. Alkalmasnak gondolja pl. liga életre hívását az élsport érdekében, különösen a felnőtt VB-k miatti hozzáállás miatt.
Juhász Miklós mielőbbi dátumot sürget az egyeztetésre (sprint OB).
Dr. Sindely Pál megállapítja, hogy Hegedűs Zoltán komolyan áll a feladathoz. Az edzőbizottság azonban igényelné a szorosabb kapcsolat kialakítását, hogy saját terveiket is ki tudják alakítani A közelgő OB-k idejét javasolják tárgyalásra. Véleményük szerint a két szövetségi kapitány közötti összhangot is erősíteni kell.
Dr. Kiss Endre támogatja a keményebb munka megkövetelését és a klubok anyagi hozzájárulását a programok megvalósulásához. Kéri viszont, hogy a szövetségi kapitány adjon még esélyt a válogatottaknak a bizonyításra, mivel a követelményrendszer és az edzői, szakmai központok nem kellő összhangban működnek. Támogatja a junior VB-re és az ifi EB-re való teljes csapat küldését, a főiskolás VB létszámát meggondolásra ajánlja.
Zsigmond Tibor felhívja a figyelmet, hogy az ifi és junior edzőtáborok ütik egymást, a költségtérítés egyenlő elosztásával nem ért egyet, hiszen a főiskolás VB-n az egyetemeké a részvétel dicsősége. A válogatott kérdéseinek tárgyalásához az ifjúsági és edzőbizottság véleményét is várná. Kifogásolja a junior nők számára az ausztriai edzőtábort, és figyelmeztet, hogy a VB-re utazók jóváhagyása az elnökség hatásköre.
Dosek Ágoston a korábbi tapasztalataiból okulva úgy látja, hogy a többség megelégszik az itthoni kiemelkedéssel, és nem teljesülhetnek az elvárások, ha a szövetségi kapitányt már a jelölésnél presszionálja az elnökség. Úgy véli, hogy aki nem készült fel kellőképpen egy világversenyre, nem érdemli meg, hogy a szövetség pénzt költsön rá. Megfontolandónak tartja, hogy férfi váltó részvétele a főiskolás VB-n indokolt-e. Hosszasan ecseteli a lányok teljesítményét. Fontosnak tartja, hogy a szövetségi kapitány mögé az edzőbizottság is felsorakozzon, és ne ellene dolgozzon.
Hegedűs Zoltán megjegyzi, hogy a nem teljesítőkről klubjaik is panaszkodnak.
Kármán Katalin közvetíti az edző- és ifjúsági bizottság véleményét az elnökség felé. A vitatott témához kapcsolódik, hogy a főiskolás VB-re utazó fiúk számát is csökkentenék, valamint hiányolják a pozsonyi út szervezéséről való tájékoztatást.
Az elnök szavazásra bocsátja a szövetségi kapitány javaslatát a főiskolás VB-re utazókról.
Határozat: 1 nő, 4 férfi, és tartalékként a legjobb junior férfiból álló főiskolai VB csapatot az elnökség 7 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett jóváhagyja.
Hegedűs Zoltán nem haragból tette előző javaslatát, több munkára szeretné inspirálni a kerettagokat, s ha ez teljesül, az őszi Világkupákra még kiutazhatnak.
A junior VB-re teljes csapatot tervez Hegedűs Zoltán, mert tavalyhoz képest jobb felkészülést tapasztalt, erősebbek. A részvételhez azonban a 6 + 6 fő költségmegosztása szükséges.
Dosek Ágoston emlékeztet a tavalyi létszámra, költségkihatásokra, ahhoz képest jónak tartja Hegedős Zoltán jelen megoldását.
Az ifi EB-n rajthoz álló keretre Páhy Tibor által tett javaslat alapján az elnökség egyhangúan fogadja el az alábbi névsort: Zsebeházy Eszter, Bíró Alma, Makrai Éva, Farkas Zsuzsa, Domján Zsuzsa, Zsigmond Száva, Sprok Bence, Scultéty Márton, Csillik Dávid vagy Gyulai Tamás, Harkányi Nándor, és Tóth Attila vagy Szűcs Gábor.
Hegedűs Zoltán megköszöni az elnökség támogatását.
Juhász Miklós a kiemelt klubokkal történő megbeszélés kitűzését szorgalmazza.
Többen javasolják a kétnapos bajnokság idejét.
Dr. Kiss Endre összefoglalja, hogy az az elnökség képviseletében Juhász Miklós, Deseő László, Kármán Katalin üljenek le tárgyalni az érintett klubok képviselőivel (SZVSE - Gera Tibor, PVSK - Vonyó Péter, MEAFC - Bokros István), előzetes egyeztetés után a sprintbajnokság szünetében.
Az elnökség a következő ülés időpontját augusztus 24-re tűzi ki. Juhász Miklós a megjelenést megköszönve lezárja az ülést

Vissza a Tájfutás 1998/5-6 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!