4.2 SziklĂĄk ĂŠs kĂśvek

A sziklarajz a felszíni formák egy sajátos csoportja. Ábrázolása hasznos információkat ad a futhatóságról és a veszélyekről, segíti a térkép olvasását és ellenőrzőpontok elhelyezésére is szolgálhat. A sziklaformákat feketével jelöljük, hogy a domborzattól elkülöníthessük. A jel körvonala pontosan követi a sziklaalakzat vízszintes vetületét. Igen gondosan ellenőrizendő összhangja a szintvonalrajzzal.


201 Áthatolhatatlan sziklafal
Az áthatolhatatlan sziklafalat, bányát vagy földletörést (106) 0.35 mm vastag vonallal, esésirányú fogakkal jelöljük, a fogak a sziklafal kiterjedését (tetejétől a lábáig) ábrázolják. Ha kicsi a hely, a fogak elhagyhatók, pl. sziklakapu esetében (ilyenkor legalább 0.3 mm hézagot kell hagyni). A közvetlenül a sziklafal alatt található részleten a fogak áthaladhatnak. Ha a sziklafal víz mellett található úgy, hogy nem lehetséges az alatta való elhaladás a vízparton, akkor a víz határvonala elhagyható, illetve a sziklafal fogazásának világosan át kell nyúlnia a víz határvonalán.
SzĂ­ne: fekete.
202 Sziklatorony
Az olyan szokatlan sziklaalakzat, mint például sziklatorony, nagy sziklaszirt, hatalmas sziklatömb, alaprajzban, fogak nélkül ábrázolható. A jel mérete változhat a szikla magasságától függően.
SzĂ­ne: fekete.
203 Áthatolható sziklafal
A kis függőleges sziklafalat (minimum 1 méteres magasságú) fogak nélkül ábrázolhatjuk. Ha a lejtés iránya nem derül ki egyértelműen a sziklavonalból, rövid fogak mutassanak a lejtés irányába.
SzĂ­ne: fekete.
204 KĂśves gĂśdĂśr
A futó számára veszélyt jelentő köves gödör, lyuk, bányaakna. Az északra tájolt jel pontos helye a jel súlypontja.
SzĂ­ne: fekete.
205 Barlang
A jele megegyezik a kĂśves gĂśdĂśr jelĂŠvel. Pontos helye a jel sĂşlypontja, az elforgatott jel a bejĂĄrat irĂĄnyĂĄt jelzi.
SzĂ­ne: fekete.
206 Sziklatömb, kő
Kis hatĂĄrozott sziklatĂśmb (legalĂĄbb 1 mĂŠter magas). Minden, a tĂŠrkĂŠpen ĂĄbrĂĄzolt sziklatĂśmbnek azonnal azonosĂ­thatĂłnak kell lennie a terepen.
SzĂ­ne: fekete.
207 Nagy sziklatĂśmb
KĂźlĂśnlegesen nagy ĂŠs jellegzetes sziklatĂśmb.
SzĂ­ne: fekete.
208 Sziklamező
Ha a terĂźlet oly mĂŠrtĂŠkben fedett sziklatĂśmbĂśkkel, hogy azok egyenkĂŠnt mĂĄr nem ĂĄbrĂĄzolhatĂłk, Ăśsszevontan, kitĂśltĂśtt szabĂĄlytalan hĂĄromszĂśgekkel jelĂśljĂźk. LegalĂĄbb kĂŠt hĂĄromszĂśg rajzolandĂł (egy csak akkor, ha mĂĄs sziklajelet is hasznĂĄlunk). A hĂĄromszĂśgek sĹąrĹąsĂŠge utal a terĂźlet futhatĂłsĂĄgĂĄra (felĂźleti jel).
SzĂ­ne: fekete.
209 Sziklacsoport
Egymáshoz közeli sziklatömbök csoportja, melyek már egyenként nem ábrázolhatók. Az egyenlő oldalú háromszög északra tájolt.
SzĂ­ne: fekete.
210 Kőmező
Haladást gátló köves terület. Az egyes pontok véletlenszerűen oszlanak el és sűrűségük a kövek terepi sűrűségének függvénye (felületi jel). Nagyobb területek homogénen kitölthetők, raszterral maszkolhatók (ld. a 3.2 fejezet táblázatát).
SzĂ­ne: fekete.
211 NyĂ­lt homokos terĂźlet
A futást nehezítő, növényzet nélküli homokos, kavicsos terület. Ha az adott homokos terület nyílt, de a futhatóság jó, inkább a nyílt terület jele (402) használatos.
SzĂ­ne: fekete 10% (24 vonal/cm) ĂŠs sĂĄrga 50% (40 vonal/cm).
212 Csupasz sziklafelszĂ­n
Talaj ĂŠs nĂśvĂŠnyzet nĂŠlkĂźli viszonylag lapos sziklafelszĂ­n. A fĂźves, mohĂĄs vagy mĂĄs nĂśvĂŠnyzettel fedett sziklafelszĂ­n a nyĂ­lt terĂźlet jelĂŠvel (401/402) ĂĄbrĂĄzolhatĂł.
SzĂ­ne: fekete 30% (54 vonal/cm) vagy szĂźrke.