Elhunyt tájfutók

Weress Kálmán
(1935-2019)
Weress

Az elmúlt években is gyakran láthattuk a versenyeken. 2018-ban a sprint és a normáltávú bajnokságon is a 4. helyen végzett.

A természetjárást cserkészként ismerte meg 1947-ben. A Cserkészet megszüntetése után az Ifjú Turisták Egyesületének lett tagja.

Első versenyének dátuma 1951 szeptember 9. Ezen a hétvégén a Bp Kinizsi tagjaival csónaktúrára indulnak, aztán csónak híján Pomázon kötnek ki, ahol egy szőlőcsősz (nem érdemtelenül) üldözni kezdi négyüket. Hátizsákjaikkal nem sok esélyük lett volna megúszni a botozást, de belefutottak a KPVDSz bajnokságot rendező vörös meteoros csapatba, akik megmentették őket. Az éjjelt a János-forrásnál töltötték, aztán jelentkeztek a kőhegyi rajtban.

Akkoriban még nem volt helyszíni nevezés, bajnokságon meg egyébként is csak a  bejutottak indulhattak, de versenyen kívül elengedték őket.

Jól vették az első akadályt, a tíz elméleti kérdés közül csak azt nem tudták, hogy mi volt az MDP kongresszus második határozata. Két részlegre válva indultak és már az első állomást szerencsésen kikapták. Ez a Sándor-forrás volt. Félcipőben nem erre készültek, meg tájolójuk sem volt, de végül csak beértek az Acsay-háznál lévő célba. Nyolcadikak lettek az induló 26 csapat közül.

Bár Brück Csibi jelvényt nem adott nekik, mégis megtetszett a versenyzés, már a következő hétvégén is elindultak, immár az OTSB Béke terepversenyén.

Kálmán jó helyre csöppent 1952-ben a Bp Kinizsi végig küzdötte a 6 fordulós Budapest bajnokságot, majd a budapesti döntőt és bejutottak az OCSB-be. Ez csapatonként 3 x 3 fős részlegek éjjel - nappal - éjjeli versenye volt. Sokáig dobogós helyen álltak, csak az utolsó éjjeli szakaszon az egyik részlegük kiszállt. A tájékozódás ennek ellenére beszippantotta sporttársunkat, aki az elmúlt 69 szezont kisebb kihagyásokkal, megszűnő klubból újabb klubba lépve végig versenyezte.

Színes, vibráló extrovertált egyéniségével, életének változatos, meghökkentő, egyeseket sokkoló  fordulatai ellenére is belesimult a tájfutás világába.

Az '50-'60-as évek fordulóján, amikor még össze vissza írták Thiering, Skerletz, vagy Schönviszky nevét, mindenki úgy ismerte, hogy 'Weress Kálmán az dupla vé és két ess, ami nem kétes!'

Nyugodjon békében!