(1946-1999)
Sajnos benned is csalódnunk kellett. Itt hagytál benünket, ahogyan a viharban a nagy fák kidőlnek. Neved fogalom volt, és elválaszthatatlanul összeforrott a tájfutással.
Amikor először találkoztunk, éppen azzal büszkélkedtél, hogy egy olyan ifi csapatba kerültél, ahol már egy kis "múlttal" is rendelkező Bozán Gyuri, Tolnai Laci, Szenthe Pista stb. futott és nyertétek is a Petőfi kupát, majd a Kilián kupát is. Ez utóbbi versenyhez jött csapattársként Rónaszegi Tibi. Ez még 1963-ban volt, de azóta is szeretted ezt a sportágat és bizony mindig az élen voltál. Iszonyúan nehéz visszaemlékezni versenyeidre harminc év távlatából, amikor még ellenfelek is voltunk, mégis sokszor tettél helyre, amikor nekem fogalmam sem volt arról, hogy hol is lehetek?!
Ma amikor mindenki "hitvall" és "megnyilatkozik", akkor te csendesen jártad az iskolákat, győzködted a srácokat, hogy jöjjenek tájfutni. Aztán összejött egy kis társaság, azokat átadtad valamelyik szakosztálynak, és újra kezdted elölről az egészet. Hálátlan feladat volt ez, és Te mégis vállaltad. Egész pici lelkiismeret furdalásom van, hogy betegágyadnál nem látogattalak meg, de nagyon bíztam szavadban, hogy a ŃHungáriaî kupán találkozunk. Hívtalak is néhányszor, de csak az üzenetrögzítőd jelentkezett, és Te nem hívtál vissza! És a "Hungárián" sem találkoztunk. Amikor hazaértem, akkor várt a döbbenetes hír, hogy itt hagytál bennünket. Árva lett a magyar tájfutó-társadalom. Elment egy olyan ember akihez az év bármely szakában, éjjel-nappal bármilyen kérdéssel, vagy kéréssel fordulni lehetett. Nem csak közvetlen családja, de barátai és az egész tájfutó-társadalom gyászolja.
Schuch Tamás 1999. augusztus 16-án vese-elégtelenség miatt elhunyt.
Mindössze 53 évet élt.
Kozma László
Tájoló, 1999/8