Az erdőben pályaellenőrzés közben érte az infarktus. Nem mindenki ismerte ezt a szerény, halkszavú embert.
Volt mire szerénynek lennie: a Távközlési Kutatóintézet tudományos osztályvezetője volt, egy kiemelkedő munkájáért a legmagasabb kitüntetést, Állami díjat kapott.
Mint korosztályának többsége, a természetjárás felől jutott el a tájfutáshoz. Stabil tagja volt a 60-as években eredményes TÁKI-csapatnak. Később már csak ritkán, egy-egy szenior versenyen indult, de mind többet láttuk, mint versenybírót.
Augusztus 12-én délután a Csúcs-hegyen az összevont körzeti váltóbajnokság pontjait, pályáit ellenőrizte felesége társaságában, aki az előző infarktusa és újabb szívpanaszai után már nem engedte egyedül ilyen feladatra.
A gerinc alatt, az utolsó előtti pont közelében terítette le a szívroham. 58 évet élt.
Sporttársai emléktáblával jelölik meg a helyet, ahol utoljára volt tájoló és térkép a kezében.

Tájoló 1989/augusztus-szeptember
Bogdány Miklós