(1963-1993)
Élt 30 évet
1994. október 8-án másodszor rendezte meg a Diósgyőri Tájékozódási Futó Club a Less Nándor emlékversenyt.
Szomorú, hogy mostanában nincs olyan Tájfutás, amelyben ne búcsúznánk valakitől, ne emlékeznénk meg valakiről. A halál mindig szomorú és értelmetlen, de különösen az, ha valaki nagyon fiatalon hal meg, és nekünk már két ilyen halottunk is van.
Nándi. Hiába volt fiatal, már csak mi. "öregek" emlékszünk rá, hiszen csak ifiként versenyzett. Hogy mégis miért adtuk utánpótlás versenyünknek az ő nevét? Mert a mai gyerekek nehezen tudják összeegyeztetni a sportolást és a kimagasló tanulmányi munkát. Mert az jellemezte, amit barátja - a szintén tájfutó, sikeres orvossá lett Barzó Pali - írt róla Nándi szüleinek: .. "az átlagostól eltérő teljesítménycentrikusság, kitartás és akaraterő". Az első emlékversenyen részt vettek szülei, akik elhozták utolsó ugandai útjáról - a már halála után előhívott – képeket, megmutatták a poszthumusz Pro Natura és Teleki Sámuel emlékérmet, megvendégelték az egész mezőnyt és a versenybíróságot, bátyja. Gyuri pedig felolvasta rövid életútját. És a máskor oly hangos, mozgékony társaság állt némán és hallgatott. Számomra is meglepő - pedig ismertem őt is, szüleit is -. milyen tudatosan vezette túranaplóját 1977-től egészen haláláig. Így követhető nyomon, hogy 1443 túrán összesen 22.211,5 km-t, ebből egyedül 10911 km-t tett.
Első iskolája, a miskolci 34. sz. Általános Iskola, majd a Földes és Avasi Gimnázium adott helyt annak a fotókiállításnak, melyet Debrecenben, a KLTE-n állítottak ki először munkáiból. Olyan emlékeket láthattunk itt, mint első és mindvégig legkedvesebb könyve, Kipling A dzsungel könyve, és indiánregények. 1975-ben - 12 évesen! - összeállított állatkép albuma, amit 1976-ban követett az emlős katalógus, majd a macskák. Már itt észrevehető az a tudatosság, amit Szent-Györgyi Albert írt az igazi tudósokról: haladt az egészről a rész felé. Ezt tette középiskolai TDK dolgozataiban (Ritka növények és állatok a Bükkben, Biológiai megfigyelések a Bükkben. Tárnicsok a Bükkben), majd egyetemi szakdolgozatában és kandidátusi disszertációjában, amit a Bükkről írt. A Bükk az örök, a nagy szerelem. A munka és a szórakozás. Napi 10-12 órát dolgozott kinn a terepen. Kísérteties, hogy az Ugandába való elutazás előtti napon, december 26-án még kiment túrázni egyet a Bükkbe. Édesanyja így mondta: "Kiment elbúcsúzni." Attól a Bükktől, melynek vegetációtérképezési munkálataihoz szakdolgozata alapján kapott megbízatást A mintegy 550 km2-nyi területből 1992 végéig 400 km2-t feltérképezett. A hiányzó rész elkészítésére nehéz lesz olyan ember' találni, aki olyan fanatikus, ragyogóan képzett botanikus, kiváló térképismerő és fantasztikus teherbírása van, mint amilyen neki volt. Élete főművét - az értékelő monográfiát - 1994-ben akarta megírni.
A rengeteg munka mellett utazott:
1984. Törökország. Ararát
1985. Gyergyói-havasok, Capatina-hegység - ide 1993-ig kb. 30-szor visszatért
1986. Kína. Nagy magyar siker, hogy ő írta le a "Lonely Planet Guidebooks” részére a Jülong-hegység látnivalóit.
1987. Kína. Tibeti-fennsík
1988. Törökország. Toros és Pontuszi-hegység
1989. Kína. Bogda Shan. Takla-makán sivatag
1990. Délkelet-Ázsia, Vietnam, Thaiföld, Malajzia, Szumátra, Laosz
1991. India, Himalája
1992. Törökország, egyetemistákkal a Kackar Dagi megmászása
1993. december Uganda. 1993. január 6-án az 5109 m-es Margherita-csúcs megmászásával ünnepelte 30. születésnapját. Január 30-án érkezett haza.
Malária-fertőzését influenzának diagnosztizálták. Február 11-én meghalt.
Az Oszla-őrháznál emlékkő áll, kislevelű hársfát ültettek emlékére a minden évben, a Föld napját követő hétvégeken elmennek oda azok, akik Nándira emlékeznek. Évről-évre, amikor tájfutó versenyt rendezünk, arra a Less Nándorra is emlékezünk, aki a DVTK aranyjelvényes tájfutója volt. 1979-ben ifiben OCSB-n 5., serdülőben az OVB-n 1 lett. 1980-ban az éjszakai OB 3. helyezettje. 1981-ben az ifi váltó OB 2 helyet elért csapat tagja volt.
Olyan ember volt, aki vallhatta, mint Szent-Györgyi Albert
"... fénnyel, meleggel.
Jóakarattal és örömmel
töltöm el a világot."
Kaló Annamária
MTFSZ archívum