Elhunyt tájfutók

Horváth Sándor
(1916-1994)

Horváth Sándor

Elment a Papa

Horváth Sándor született 1916. június 3-án. élt 77 évet. Minden életút regény, az Övé is az volt. Gyerekkorában átélte családja vándorlását, majd fiatalon évekig egyedül élt Budapesten, így szerzett diplomát. Átélte a II. Világháborút, fogságba került, majd megszökött. Később letelepedett itt és sikerrel teremtett nívós, kultúrált otthont családjának. Tájfutó élete a sportág hőskorától indult. Turistákkal kezdte a Gamma turista szakosztályánál, felnőttként ötven, majd harminc ezres térképekkel járták az erdőt fotós másolatokkal. Hamarosan kitalálták, hogy egy-egy túrán, mely mindig két napos volt, legyen a programban egy kis versenyzés is.
Így születtek az első tájfutó versenyek Magyarországon. Tőle hallottam először házaspárok versenyéről. Velük voltam gyerekként, semmit sem értve az egészből, mit is csinálnak, csak azt láttam, hogy jól érzik magukat. És fogta a kezemet 9 évesen, mikor az első nagy megméretés, az első verseny előtt álltam. Később a Vasas tájfutó szakosztályát vezette jó pár éven keresztül, átalakulásukig. Hosszú éveken át versenybiróskodott. Nagy gombász volt, rajongott az erdőért és ennek szeretetét sikerrel oltotta belénk. Versenyeink után gyakran megbeszéltük, mit és hogyan csináltunk. Olyankor felelősségre vont, ha kevertünk pár percet, de Ő "negyedórácskákat" tévedett. Végtelenül büszke volt ránk, ha sikereink voltak. őszintén méltányolta mind sportolói, mind egyéb munkánkat, eredményeinket.
Kitartó, erős lelkű, remek ember volt, tiszta jellem, bölcs gondolkodó, békességet, nyugalmat kereső.
Sajnos nyugdíjazása után hamar beteg lett és ahelyett, hogy ismét az erdőt választotta volna, visszahúzódott. Tíz évet töltött a betegágyban, de szinte sose panaszkodott.
Úgy gondolta, neki ez jutott és ez így van rendjén, nem ágált a sorsa ellen. Április 16-án reggel csendesen elaludt. Nagy nagy szeretettel őrzöm szívemben emlékét és mindazt a szellemi örökséget, mit ránk hagyott. Köszönet mindazoknak, akik szerették és tisztelték, és akik elkísérték utolsó útjára.

Horváth Magda
Tájoló 1994/4