A Tungsram SC szomorúan tudatja, hogy Cserháti Józsi barátunk örökre eltávozott közülünk. Jóska 1993-ban csatlakozott hozzánk, hogy szeretne tájfutni. 1939-ben született, így egy kicsit későinek tűnt érdeklődése sportágunk iránt, de rövidesen kiderült, hogy rádiós tájfutás, korábbi nevén a rádiós iránymérés (rókavadászat) a fő sportága, és megtudtuk, hogy válogatott sportoló, többszörös magyar bajnok és nemzetközi versenyek nyertese. Ezért külön megtisztelés volt számunkra, hogy klubunkat választotta.
Emlékének adózunk azzal, hogy megpróbáljuk Jóska elmondása alapján ismertetni a rádiós tájfutás menetét: Az iránymérő versenyeken korábban mázsás súlyú RH és URH rádióvevőket kellett cipelni, ezért a versenyzők meglehetősen lassan haladtak a terepen, és térképet sem használva keresték a rádióadókat. A vevőkészülékek könnyebbé válásával a sportágban szemléletváltás is bekövetkezett. A versenyzők tájfutó térképet kezdtek használni, amelyen célszerűen a verseny kezdetén bemérték a pontokat, és a pontbegyűjtő versenyhez hasonlóan futva keresték meg a "rókákat". A terepen 4-6 adót
helyeznek el, amelyek ciklikusan, egymás után egy percig sugároznak jelet. A versenyzők kimérnek maguknak egy alapvonalat, és a térképészeti háromszögelés alapján meghatározzák a pontok helyét, kihasználva, hogy a vett jel erőssége az adó irányában a legnagyobb, majd tetszőleges sorrenden
begyűjtik azokat. Világversenyeken a rádiós tájfutáshoz a legjobb minőségű tájfutó térképeket használják fel. Például a 2005-ös Európa-bajnokságot Mitrovacon (Szerbia) egy nagyon szép töbrös területet ábrázoló térképen rendezték meg, amelyből az ARDF honlapján látható az 5 pontos terep.
(http://www.ardf.hu/arc/2005/ered/eb/eb05_rh.jpg).
Mivel a rádiós tájfutásban is bevezették a korosztályos versenyzést, Jóskának is lehetősége nyílt, hogy eredményesen versenyezhessen kortársaival. Ezért keresett meg minket, és elsősorban a terepen való tájékozódási tudását kívánta erősíteni. Tudomásunk szerint több rádiós tájfutó is versenyez a
normál tájfutó versenyeken, és nem is esélytelenül. Jóska gyakorlásának meg is lett az eredménye: a 2000. évi Világbajnokságon Kínában első helyezett lett az F60-as kategóriában.
Nagyon érdekes volt számunkra a beszámolója az áthatolhatatlan bambuszerdőkben lezajlott versenyről, amelynek a térképét is megmutatta nekünk.
Azóta is többször lett magyar bajnok, illetve nyert kupaversenyeket. És nagyon készült az idei dalmáciai világbajnokságra, ahol immár az F70 kategóriában szerette volna megszerezni a bajnoki címet. Sajnos, ettől megfosztotta a kegyetlen halál. Jóska barátunk, nyugodj békében!
Hargitai Miklós-Cserteg István TSC
Tájoló, 2010/5