I. A szövetség adatai

ˇ      A szövetség neve: Magyar Tájékozódási Futó szövetség (MTFSZ)

(Hungarian Orienteering Federation – Ungarischer Orientierungslauf  Verband)

ˇ      Alapítási éve: alapítói1970.

ˇ                     Nyilvántartási adatai: Köztestületi bejegyzés: OTSH 42/7/98. 1998. május 6.
Kiemelten közhasznú szervezetként való minősítés: ISM 35/2/99, 1999. január 12.-ben hozták létre a Szövetséget.  határozat szerint 1998. január 1. napjától kezdődően.

ˇ      Székhelye: 1143 Budapest, Dózsa György út 1-3.

ˇ      Telefonja: 221-58-78 (fax és üzenetrögzítő is), 251-46-98. E-mail: tajfuto@mtfsz.hu

ˇ      A szövetség számláját vezető pénzintézet a társaság pénzforgalmi jelző száma:
          OTP Bank Rt. 11705008-20410559

ˇ      Adószáma: 18162709-2-42

ˇ      Társadalombiztosítási törzsszáma: 528642/A

ˇ      Felügyeleti hatósága: az Ifjúsági és Sportminisztérium

ˇ      A szövetség tagja a Nemzetközi Tájékozódási Futószövetségnek (IOF), melynek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az IOF tagja a Nemzetközi Sportszövetségek szövetségének (AGFIS).

II. Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) funkciója

A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) az 1997. évi CLVI. törvény és a szövetség Alapszabálya alapján készült.

Az SzMSz tartalmazza a szövetség adatait és szervezetét, a közgyűlés, az elnök, az elnökség, az ügyvezető elnök, a főtitkár, a felügyelő bizottság, a fegyelmi bizottság, az MTFSZ iroda  feladatait és jogkörét, valamint a szövetség működési szabályait.

Jelen dokumentumot az MTFSZ elnöksége 2000. június 13-i ülésén fogadta el.

III. Általános rész

III. 1. A szövetség célja

III.1/1. Az alapszabályban rögzített célok és feladatok

– A szövetség a Magyar Köztársaság területén irányítja, szervezi és ellenőrzi elsősorban a tájékozódási futásban, de a többi tájékozódási szakágban (sí, kerékpár, lovaglás) mint közhasznúsági tevékenységek területén is az ott folyó tevékenységet, közreműködik az St.-ben meghatározott feladatok ellátásában, képviseli a sportág és tagjai érdekeit, részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.

– A szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a szövetség tagságán kívül bármely harmadik személy is igénybe veheti.

– A szövetség a közhasznú tevékenysége során a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alapján állam, illetőleg helyi önkormányzat által ellátandó közfeladat megvalósításáról gondoskodik.

– A szövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján hozza nyilvánosságra.

III.1/2. A szövetség kizárólagosan jogosult

– megállapítani a verseny-, az igazolási és átigazolási (nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályokat,

– meghatározni a hazai versenynaptárt, és közreműködni a nemzetközi versenynaptár összeállításában,

– kialakítani és annak alapján szervezni a versenyrendszerét és az országos bajnokságokat,

– működtetni a válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sporteseményeken,

– képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében,

– az általa szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítására.

III.1/3. A szövetség az előzőkben foglaltakon túl

– meghatározza a fejlesztési célokat, és gondoskodik azok megvalósításáról,

– gondoskodik a versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről,

– a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, rajtengedélyük megadásáról, minősítéséről, továbbá fegyelmi jogkört gyakorol,

– fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek – elsősorban meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása – ellen,

– engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg állást foglal az azokon való részvétel feltételeiben,

– ellátja a nemzetközi szövetség által meghatározott feladatokat,

– meghatározza a sportesemények megrendezésének, sportszakmai feltételeit,

– közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,

– versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi,

– ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

III. 2. A szövetség tagsága

A szövetség tagsága önkéntes. Tagjai az őket megillető jogok és terhelő kötelezettségek terjedelme alapján rendes tagok (továbbiakban: tagok) vagy tiszteletbeli tagok (továbbiakban: tiszteletbeli tagok). Jogi személy tag az alábbiakban részletezett jogait és kötelezettségeit megbízott képviselője útján látja el. A szövetség tagjai jogaikat és kötelezettségeiket közvetlenül gyakorolják.

III. 2/1. A szövetség tagjai

– A szövetség tagjai a sportágban tevékenységet folytató sportszervezetek.

– A szövetség tagja lehet továbbá az a magán- és jogi személy – az St.-ben meghatározott keretek között –, aki/amely a szövetség Alapszabályát elfogadja.

III. 2/2. A tagok jogai

– részt vehet a szövetség közgyűlésén és határozatainak meghozatalában,

– választhat és választható a szövetség szervezeteibe,

– részt vehet a szövetség tevékenységében és rendezvényein,

– észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a szövetség, valamint szervezeteinek működésével kapcsolatban, amelyre a szövetség érintett szervezetének legkésőbb 30 napon belül írásban kell válaszolnia,

– ajánlásokat tehet a szövetséget, a szövetség szervezeteit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására,

– tájékoztatást igényelhet a szövetség bármely tevékenységéről,

– igénybe veheti a szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti szövetségi tagságát.

III. 2/3. A tagok kötelezettségei:

– a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése,

– a szövetség alapszabályának, szabályzatainak, valamint a szövetség szervezetei által hozott határozatok megtartása,

– a szövetség célkitűzései, megvalósításának elősegítése, a rendes tagságából rá háruló, ill. meghatározott feladatok teljesítése,

– a sportág népszerűsítése, propagálása,

– a tagdíj határidőig történő befizetése

III. 3. A szövetség tiszteletbeli elnökei és tagjai

– A szövetség tiszteletbeli elnökeinek azok a volt szövetségi elnökök választhatók, akik legalább egy közgyűlési időszakban kimagasló tevékenységükkel a szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.

– Tiszteletbeli elnöknek választhatók azok a személyek is, akik több évtizeden keresztül kimagasló és meghatározó érdemeket szereztek a tájékozódási futás fejlesztésében, a szövetség munkájának támogatásában.

– A szövetség tiszteletbeli tagjainak azok választhatók, akik legalább egy közgyűlési időszakban az elnökség tagjaként vagy más fontos területen több évtizeden keresztül kimagasló tevékenységükkel a szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.

– A szövetség tiszteletbeli elnökeinek és tagjainak személyére a közgyűlés jelölőbizottsága vagy az elnökség tehet javaslatot.

– A szövetség tiszteletbeli tagjai a szövetség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt.

III. 4. A szövetség szervezeti felépítése

ˇ      Közgyűlés

ˇ      elnökség

elnök,

alelnökök,

tagok

ˇ      Társadalmi elnök, alelnök(ök)

ˇ      Ügyvezető elnök

ˇ      Főtitkár

ˇ      MTFSZ iroda

ˇ      Felügyelő bizottság

ˇ      Fegyelmi bizottság

ˇ      Sportszakmai Bizottságok

ˇ      Területi szövetségek

ˇ      szövetségi kapitány(ok)

ˇ      Szponzori testület

ˇ      Tagság

ˇ      Tiszteletbeli elnök(ök), tag(ok)

III. 5.  A szövetség jogi helyzete

ˇ      Programjára, tevékenységére vonatkozóan önálló tervkészítési joggal rendelkezik, melyet a közgyűlés hagy jóvá.

ˇ      Önálló gazdálkodáshoz szükséges jogkörrel és eszközökkel rendelkezik, viseli ennek kötelezettségeit.

ˇ      Rendelkezik pénzintézetnél vezetett saját bankszámlával.

ˇ      A jóváhagyott terv végrehajtását önállóan intézi, a meghatározott kereteken belül önállóan gazdálkodik a rábízott pénzügyi és anyagi eszközökkel.

ˇ      A célkitűzések megvalósításáért a közgyűlés előtt felel.

ˇ      Önálló munkáltatói jogokat gyakorol a szövetség munkavállalóival szemben.

III. 6. A szövetség függelmi kapcsolatai

A szövetség legfőbb képviseleti és döntéshozó szerve a közgyűlés.

A közgyűlések közötti időszakban a szövetség tevékenységének irányítása, felügyelete az elnökség, mint a szövetség képviseleti szervének hatásköre, kivéve azokat az ügyeket, melyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy az a hatáskörébe von, illetve a szövetség más szervezetének hatáskörébe utal.

A szövetség élén az elnök áll, aki a többi tisztségviselővel és az elnökséggel együttműködve végzi feladatát.

A szövetség gazdálkodási és szakmai tevékenységének fejlesztését, irányítását, felügyeletét és ellenőrzését állandó, vagy szükség szerint létrehozott alkalmi bizottságok végzik.

Az ellenőrző funkciót ellátó Felügyelő Bizottság munkáját önállóan végzi, vezetőjét és tagjait a közgyűlés választja meg.

Egyéb bizottságok létrehozására az elnökség jogosult.

IV. Működésszabályozási rész

IV. 1. A működési szabályzat tartalma, mellékletei

Az SZMSZ ezen része azokat a rendelkezéseket, végrehajtási feladatokat tartalmazza, amelyeket a szövetség tevékenységének tervezésében irányításában, a feladatok végrehajtásában és elszámolásában minden vezetési és végrehajtási szinten egységesen alkalmazni kell.

A leírt végrehajtási feladatokon túl minden vezetési és végrehajtási szinten egységesen alkalmazni kell a működési és szervezeti szabályzat mellékletét képező utasításokat és szabályzatokat.

– házipénztár kezelési szabályzat,

– gazdálkodási szabályzat,

– leltározási és selejtezési szabályzat,

– versenyszabályzat,

– minősítési szabályzat,

– rangsoroló versenyek rendezési irányelvei,

– igazolási és átigazolási szabályzat,

– fegyelmi szabályzat,

A felsorolt szabályzatok kidolgozása és folyamatos aktualizálása, fejlesztése a szövetségi iroda, illetve a szakbizottságok feladata, minősítésük és jóváhagyásuk az elnökség, aláírásuk az elnök feladata.

A szakbizottságok saját működési szabályzatának kidolgozása a bizottság feladata és azokat az elnökség hagyja jóvá a bizottság vezetője és az ügyvezető elnök írják alá.. Az alapszabály által kötelezően előírt bizottságok működési szabályai az SZMSZ mellékleteit képezik.

IV. 2. A vezetők, beosztottak köre, általános kötelezettségei

A szövetség vezetését nagyobbrészt választott, társadalmi megbízású személyek látják el:

– elnök (társadalmi, választott)

– elnökség (társadalmi, választott)

– bizottságvezetők (társadalmi, az elnökség által kinevezett)

– ügyvezető elnök (mellékállású, megbízással)

– főtitkár (főállású, kinevezett)

– szövetségi kapitámy-ok (mellékállású, megbízással))

A szövetségi munka végrehajtási feladatait ellátó beosztottak azok a munkavállalók, akik főfoglalkozásban, mellékfoglalkozásban, megbízással, a szövetség alkalmazásában állnak, vagy vállalkozóként feladatot teljesítenek.

IV. 3. A felelős vezetők kötelességei

Minden vezető alapvető kötelessége az általa irányított terület működésének és szervezésének tervezése és szervezése, irányítása és ellenőrzése, értékelése és elszámoltatása.

Folyamatos kötelességeik:

– a szövetségi tulajdon szigorú védelme,

– a feladatok ellátásához szükséges ismeretek, utasítások, szabályzatok alkalmazása,

– a szakmai tevékenységek fejlesztésére vonatkozó állandó kezdeményezés,

– az általa irányított személyek  folyamatos tájékoztatása,

– az általa irányított munkavállalók érdekeinek védelme,

– a feladatok ellátásában tapasztalt hiányosságok megszüntetés.

IV. 4. A beosztott munkavállalók alapvető kötelességei

– a feladatkörébe tartozó feladatok maradéktalan ellátása,

– együttműködés a vezetőkkel, munkatársakkal,

– a feladatok elvégzéséhez szükséges szabályok megismerése,

– a szövetségi tulajdon megvédése.

IV. 5. A munkáltatói és függelmi kapcsolatok rendje

IV. 5./1. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

A munkáltatói jogok gyakorlásának szabályozását az alapszabály tartalmazza.

Az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető elnök és a főtitkár felett, a főtitkár pedig a szövetség további munkaviszonyban álló dolgozói, egyéni munkavállalóival szemben.

IV. 5./2. A függelmi kapcsolatok rendje

Közgyűlés

Felügyelő bizottság

Elnökség

Elnök

Ügyvezető elnök

Főtitkár

szövetségi kapitány(ok), irodavezető

IV. 6. Az aláírási, utalványozási és képviseleti jogkör gyakorlásának szabályai

A képviseleti és aláírási jogkört az alapszabály rögzíti. A szövetség elsőszámú képviselője az elnök. Aláírási és utalványozási jogkört az elnök, az ügyvezető elnök és a főtitkár gyakorol.

IV. 6. 1. Az aláírási jogkör gyakorlásának szabályai

A szövetség elnöke – az iratanyag készítőjének ellenjegyzése mellett – egyszemélyben jogosult aláírni:

– a felsőszintű állami és társadalmi szervezetek vezető részére írt leveleket, jelentéseket, előterjesztéseket,

– a szövetség fejlesztési feladatterveit, valamint a 300 eFt-ot meghaladó beszerzések megrendelését, szerződéseket,

– a közgyűlés elé terjesztendő elnökségi beszámolót,

– a IV.1. pontban felsorolt szabályzatok,

– bérfejlesztés, jutalom előterjesztését,

– minden olyan iratanyagot, melynek aláírási jogát az elnök maga számára fenntart.

A szövetség ügyvezető elnöke – az iratanyag készítőjének ellenjegyzése mellett – egyszemélyben jogosult aláírni:

– a szövetség fejlesztési, végrehajtási tervjavaslatait, végrehajtási jelentéseit,

– az elnök ill, az elnökség részére készített beszámolókat,

– a kötelező bizottságok működési szabályzatát és éves terveit,

– a hatáskörébe utalt egyéb iratokat.

A szövetség főtitkára – az iratanyag készítőjének ellenjegyzése mellett – egyszemélyben jogosult aláírni:

– a tagszervezetek és azok szervei részére írt leveleket, információs anyagokat, tájékoztatókat, meghívókat, (elnökségi) határozatokat,

– a hazai partnerszervezetek részére írt kapcsolatfelvételre, információszerzésre vonatkozó leveleket,

– a szövetség 300 eFt-ot meg nem haladó összegű beszerzések megrendelését, szerződéseket,

– a szövetség tevékenységére vonatkozó belső utasításokat,

– a hatáskörébe tartozó határozatokat,

– az egyes bizottságok  által hozott döntéseket, a bizottság vezetőjének ellenjegyzése mellett,

– minden olyan iratanyagot, melynek aláírását az elnök számára engedélyezi.

A szövetség keretében működő társadalmi bizottságok vezetői egyszemélyben jogosultak aláírni az általuk vezetett bizottság

– a bizottság éves tervjavaslatait,

– tevékenységéről szóló beszámoló jelentést, tájékoztatót,

– tevékenységük fejlesztésére vonatkozó tervjavaslatokat.

A szövetség elnöksége által készített összeállításokat, beszámolókat, jelentéseket az elnök és a főtitkár közösen írják alá. (pl. éves gazdasági beszámoló, éves gazdasági terv, mérlegbeszámoló)

IV. 6/2. Az utalványozási jogkör gyakorlásának szabályai

A bankoknál vezetett számlák feletti rendelkezésre az elnök, az elnökség kijelölt tagjai, az ügyvezető elnök, a főtitkár és a gazdasági bizottság vezetője közül két fő együttesen jogosult.

Az utalványozó a számla, illetőleg a megfelelő bizonylat ellenőrzése után a bevételek beszedését vagy elszámolását, illetőleg a kiadások kifizethetőségét, valamint a készletek felhasználását engedélyezi. E jogosultsággal felruházottak az utalványozók.

Teljes körű utalványozási joggal az elnök, az ügyvezető elnök és a főtitkár rendelkezik a fenti pontokban meghatározott keretek között.

IV. 6./3. A képviseleti jogkör gyakorlásának szabályai

A szövetség elsőszámú képviselője az elnök. Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjában a szövetség más tisztségviselőjére is átruházhatja.

Az átruházott képviseleti jogkör gyakorlása esetén a megbízott személy köteles

–  legjobb tudása szerint eljárni,

– minden intézkedést megtenni az ügy érdemi elintézésére,

– tájékoztatást adni végzett munkájáról.

– intézkedéseiért anyagilag és erkölcsileg felelős.

Abban az esetben, ha a képviseleti jogkör gyakorlása során olyan intézkedés, kötelezettségvállalás szükségessége merül fel, mely meghaladja a helyettesítő hatáskörét, azt csak feltételesen lehet megtenni.

A képviseleti jogkör gyakorlása és átruházása során a PTK jogi személyek képviseletére vonatkozó szabályai, ill. az alapszabály szerint kell eljárni.

IV. 7. A munkakör átadás-átvétel és a helyettesítési rend szabályai

IV. 7/1. A munkakör átadás-átvétel általános szabálya az, hogy biztosítani kell a vezetői és legfontosabb szakmai munkakörök ellátását, folyamatosságát. Az alábbi esetekben szükséges végrehajtani:

– munkakörben beálló személyi változás,

– két hetet meghaladó távollét esetében.

A vezetői és a kijelölt munkaköröket a szervezet szerinti vagy a kijelölt helyettesnek, személyi változás esetén a munkakör ellátására kinevezett személynek, ennek hiányában a felettes vezetőnek kell átadni.

Az átadás-átvételről feljegyzést kell készíteni, mely tartalmazza a szakmai feladatokat, azok állását, tennivalókat, iratokat, esetleges észrevételeket. Ezen feljegyzésből az átadó és a szövetség vezetője kap másolatot.

IV. 7/2. A helyettesítési rend szabályai

A legfontosabb elv, hogy biztosítani kell a szövetség és szervezetei egyszemélyi felelős vezetésének folyamatosságát.

A szövetség helyettesítési rendjét a vezető munkakörök ellátásában kell alkalmazni, rendjét az alapszabály rögzíti.

– Az elnök helyettesítésének sorrendje: elnökség által kijelölt alelnök, főtitkár, vagy az elnökség e célra megbízott tagja.

– Az ügyvezető elnököt a főtitkár, vagy az elnökség által erre a célra megbízott tagja helyettesíti.

– A főtitkárt az elnökség által erre a feladatra kijelölt személy (főtitkárhelyettes) helyettesíti. A főtitkárhelyettes külön munkamegosztás szerint külön feladatokat is elláthat.

– A helyettesítést végzőnek rendelkeznie kell a feladatkör ellátására vonatkozó tájékozottsággal, a határidős és folyamatban lévő tevékenységek ismeretével.

– A helyettesítést végző személy tartozik a helyettesítés ideje alatt a feladatokat a legjobb tudása szerint ellátni, a helyettesítés megszűntével minden lényeges eseményről és az elvégzett tevékenységről részletes tájékoztatást adni.

– A helyettesítő személyt a hatáskör gyakorlása során tett intézkedésiért ugyanolyan felelősség terheli, mint a helyettesített személyt.

IV. 8. Az utasítási, intézkedési jogkör gyakorlásának és a szolgálati út betartásának szabályai

IV. 8./1. Az utasítási, intézkedési jogkör gyakorlásának szabályai

Általános szabály az, hogy minden vezetőnek jogában áll a tevékenységi területére vonatkozó utasítások kiadása, intézkedések megtétele, továbbá a végrehajtás irányítása, ellenőrzése és elszámoltatása.

Az utasítási jogkör szabályai

– A vezető tisztségviselők utasításaikat és döntéseiket – rendkívüli esetektől eltekintve – a végrehajtók bevonásával, véleményük ismeretében hozzák.

– Az ügy tárgya szerint illetékes személy állásfoglalása nélkül más nem jogosult intézkedni.

– A kiadott utasítások, intézkedések minden esetben összhangban kell, hogy álljanak a szövetség vonatkozó előírásaival, szabályaival.

– Írásbeliség a kiemelten fontos feladatok esetén, illetve külön kérésre történik.

– Az utasítással a feladat elvégzésére felkért személy köteles a végzett munkáról, esetleges akadályairól jelentést adni szóbeli utasítás esetén szóban, írásbeli utasítás esetén írásban.

IV. 8/2. A szolgálati út betartásának szabályai

A szolgálati út betartásának általános szabálya az, hogy minden vezető – rendkívüli esetek kivételével – csak a szervezeti felépítés szerinti közvetlenül utána következő személyt utasíthatja.

Rendkívüli, sürgős esetben kiadott a fentiektől eltérő utasításnál az utasított és az utasítást adó köteles értesíteni az utasított személy felettesét.

IV. 9. A kapcsolattartás szabályai

IV. 9/1. A szövetség szervezetébe tartozó tagokkal való kapcsolattartás

– A kapcsolattartás formája lehet szóbeli (pl. napi operatív ügyek), vagy írásbeli (tájékoztatás).

– A szövetség köteles a tagok szövetséget érintő problémáiban legjobb szakértelme szerint eljárni, a kért, vagy előírt határidőre választ adni, döntésekről, javaslatokról, esetleges hiányosságokról értesítést küldeni.

IV. 9/2. A külső szervezetekkel való kapcsolattartás, ügyiratkezelés

A külső szervektől beérkező hivatalos levelek, iratok felbontása, iktatása (fontos adatok, intézkedési határidő feljegyzése), a főtitkár és a szövetségi iroda feladata, majd az ügyiratokat tartalmuk szerint, értelemszerűen az illetékes vezető, szervezeti egység részére továbbítja. A határidők betartása, a szövetség szabályainak megfelelő, terveibe, célkitűzéseibe illő válaszadás az aláírási jogkörök figyelembe vételével az intézkedésre jogosultak feladata. A válaszadónak gondoskodni kell arról, hogy a kiküldött válaszok másolatát a szövetségi iratárba is eljuttassa.

IV. 9/3. A bélyegzők használata és kezelése

Azon bélyegzők, amelyek a szövetség hivatalos elnevezését tüntetik fel, és lenyomatuk bélyegző nyilvántartásban szerepel a szövetség hivatalos bélyegzőinek minősülnek. A bélyegzőket kizárólag azok a személyek használhatják, akik azokat a szövetség főtitkárától átvették.

A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelentenek.

Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenként egyszeri leltározásról a főtitkár gondoskodik, ill. a bélyegző elvesztése esetén köteles országos sajtótermékben az elvesztés tényét közzétenni és az elveszett bélyegzőt érvényteleníteni.

IV. 9/4. Nyilatkozat tömegtájékoztató (hírközlő) szervezetek részére

A tömegtájékoztatási eszközök munkatársainak tevékenységét a szövetség tisztségviselőinek elő kell segíteniük az alábbi szabályok betartása mellett.

A. televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.

A szövetség  tevékenységét érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra a szövetség elnöke, ügyvezető elnöke, főtitkára, a sajtó és propaganda bizottság vezetője, vagy az általuk esetenként megbízott személy jogosult.

IV. 10  A szövetség irányító testületének működési és ülésrendje

Az irányító testület működésének és ülésrendjének szabályozása kiterjed:

– a közgyűlésre,

– az elnökségre,

– a szövetség bizottságaira.

IV. 10. A közgyűlés

 A közgyűlés a Szövetség legfelsőbb képviseleti és döntéshozó szerve.

IV.10/1. A közgyűlés összehívása

A közgyűlést évenként kell összehívni. A közgyűlés időpontját a Szövetség elnökségének legalább kettő hónappal korábban kell megállapítania, és ugyanakkor írásban értesíteni a tagságot a helyszínről, az időpontról és a tervezett napirendről.

A közgyűlésen minden tag az alapszabály I. sz. mellékletében meghatározott szavazatszámmal rendelkezik.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

– ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél  megjelölésével azt kezdeményezi,

– ha a Felügyelő Bizottság elnöke kezdeményezi,

– ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli.

A Szövetség közgyűlései nyilvánosak.

IV. 10/2. A közgyűlés határozatképessége

A közgyűlés határozatképes, ha a tagoknak több mint a fele jelen van. Ha a közgyűlés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra várakozás után sem határozatképes, a közgyűlést újra össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.

IV. 10/3. A közgyűlés napirendje

A közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége az St.-ben és az alapszabályban meghatározott keretek között állapítja meg, és terjeszti a közgyűlés elé.

A Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok elbírálását abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a tagok, a közgyűlés időpontja előtt legalább négy héttel benyújtják az elnökségnek.

IV. 10/4. A közgyűlés kizárólagos hatásköre

– az Alapszabály elfogadása és módosítása,

– a közhasznúsági jelentés elfogadása,

– az Elnökség és a Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása,

– az éves pénzügyi mérleg és beszámoló, valamint a pénzügyi terv elfogadása,

– a sportág középtávú fejlesztési programjának elfogadása,

– az elnökség tagjainak, elnökének, a Felügyelő Bizottság, Fegyelmi Bizottság elnökének és tagjainak 4 évre történő megválasztása, illetve tisztségük megszüntetése,

– tiszteletbeli elnökök és tiszteletbeli tagok megválasztása,

– tagfelvétel, kizárás kérdésében, illetve az elnökség által hozott határozatok ellen jogorvoslati kérelem elbírálása,

– mindazok a kérdések, amelyeket időközben megjelent jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von,

– a tagdíj meghatározása,

– minden egyéb, a tagokat terhelő kötelező jellegű befizetési előírás.

IV. 10/5. A közgyűlés döntéshozatala

– A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nyílt szavazás szavazólap felmutatásával történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

Ismételt szavazategyenlőség esetén a közgyűlés szavazati joggal rendelkező elnökének szavazata dönt.

– A közgyűlés titkos szavazással választja meg a szövetség elnökét, az elnökség tagjait, valamint a felügyelő és fegyelmi bizottság elnökét és tagjait. A közgyűlés szavazásra jogosult résztvevőinek 1/3-a más kérdésben is indítványozhat titkos szavazást.

– A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatok összesítésére legalább 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell felkérni. Egy jelölt esetén a választás nyílt szavazással is lehetséges.

– Az egyszerű többséget a jelen lévő szavazásra jogosultak több mint felének „igen” szavazata jelenti.

– Az alapszabály 20. § (3) bekezdése, valamint a 25. és 26. §-ban meghatározott tisztségviselőket választó közgyűlés előtt legalább kettő hónappal a Szövetség elnöksége a területi elvek figyelembe vételével öttagú jelölőbizottságot bíz meg. A jelölőbizottságnak a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát a bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé.

A jelölőlistát a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel kiegészítheti.

– A szövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés korlátozhatja vagy kizárhatja.

IV. 10/6. A közgyűlés utáni feladatok

– A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet két választott hitelesítő, a közgyűlésvezetője és a jegyzőkönyv vezetője lát el kézjegyével. A közgyűlés jegyzőkönyvének egy hiteles példányát, jelenléti ívet és a közgyűlés összehívásáról szóló értesítés 1 pld-át a közgyűlés befejezését követően a szövetség iratanyagai között elhelyezi.

– A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

ˇ      a szövetség nevét és székhelyét,

ˇ      a közgyűlés helyét és idejét,

ˇ      a közgyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek, és a szavazatszámlálóknak a nevét a közgyűlésen lezajlott legfontosabb eseményeket, indítványokat,

ˇ      a határozatokat, az azokra leadott szavazatok, ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát,

ˇ      szükség esetén az ellenszavazók külön véleményét.

– A közgyűlésen hozott határozatokat az érintettekkel írásban is közölni kell. Ez a főtitkár feladata. A határozatokat tértivevényes levélben kell az érintettek részére elküldeni

IV. 11. Az elnökség

A szövetség tevékenységét a közgyűlések közötti időszakban az elnökség mint a Szövetség képviseleti szerve irányítja. Az elnökség a szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve a szövetség más szervének hatáskörébe utalt. Az elnökség létszáma 11–15 fő, azaz az elnök és további 10-14 tag. A három alelnököt az elnökség saját maga nevezi ki megválasztott tagjai sorából.

IV. 11/1. Az elnökség feladatai

– a Szövetség közgyűlésének előkészítése és összehívása,

– az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése, mely tartalmazza

– a számviteli beszámolót,

– a költségvetési támogatás felhasználását,

– a vagyon felhasználásáról szóló kimutatást,

– a cél szerinti juttatások kimutatását,

– a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

– a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

– a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót,

a közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet,

– a közgyűlés és az elnökség határozatai végrehajtásának biztosítása és szervezése,

– a Szövetség törvényes, alapszabályszerű és folyamatos működésének biztosítása,

– a szervezeti és működési, gazdálkodási, fegyelmi, minősítési, verseny-, a szövetség életére vonatkozó szabályzatok megállapítása és módosítása,

– az évi költségvetés meghatározása,

– bizottságok létrehozása és működtetése, melyek mandátuma az elnökségével együtt jár le,

– az általa létrehozott bizottságok vezetőinek és tagjainak megbízása és felmentése,

– a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők megválasztása és felmentése, így különösen a szövetségi kapitányok, szakfelügyelő és MTFSZ irodavezető megválasztása és felmentése,

– tagfelvételi kérelmek elbírálása,

– a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, továbbá az elnökség esetenként kijelölendő két tagjából és a Fegyelmi Bizottság elnökéből álló bizottság útján az elnökség hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek elbírálása,

– mesteredzői címre, valamint állami kitüntetésre, tájfutó kitüntetésekre és egyéb elismerések adományozására javaslattétel,

– a Szövetség hatáskörében megrendezésre kerülő hazai és nemzetközi versenyek kiírásainak, szabályainak jóváhagyása,

– a nemzetközi kapcsolatok elveinek kialakítása és gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése,

– tervezés, intézkedés megvalósítása és számonkérés mindazokban az irányítási, ellenőrzési, szakmai és szervezési feladatokban, amelyeket a közgyűlés nem vont saját hatáskörébe,

ž döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a Szövetség közgyűlése hatáskörébe utal,

– a sportág szakmai lapjának kiadásával, szerkesztésével kapcsolatos feladatok ellátása,

– éves versenynaptár jóváhagyása.

IV. 11/1. Az elnökség hatásköre

– Az elnökség a tájékozódási futást jelentősen támogató magánszemélyt társadalmi elnök és alelnök címmel ruházhat fel, és ez a cím részvételi lehetőséget nyújt tanácskozási joggal az elnökség ülésein.

– Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

– Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára kedvező vagyoni helyzet keletkezik.

– Az elnökség a magyar tájékozódási futó sport támogatása és fejlesztése céljából jogi személyiséggel felruházott alapítványokat hozhat létre. Az alapítványok kuratóriumának tagjaira vonatkozó javaslatok megtétele az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik.

IV. 11/2. Az elnökség tagjainak főbb jogai és kötelezettségei

– részvétel az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában,

– észrevételek, javaslatok tétele a sportággal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,

– felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő ügyekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,

– javaslattétel rendkívüli közgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására,

– megbízás alapján a Szövetség képviselete,

– a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetve végrehajtása,

– közreműködés minden olyan feladatban, amely a tájékozódási futás fejlődését szolgálja, illetve amelyre megbízást kapnak.

IV. 11/3. Az elnökség üléseinek megszervezése

Az elnökség éves ülésterv alapján, de legalább kéthavonta ülésezik. rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a főtitkár, vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza.

Az elnökség üléseinek összehívása az elnök feladata. E feladatát – folyamatosan – átruházhatja az ügyvezető elnökre, vagy főtitkárra aki az ülést szervezi.

A szervezéssel kapcsolatos feladatok:

– az ülés időpontjának és helyének meghatározása,

– az ülés napirendjének meghatározása,

– az ülésen résztvevők körének meghatározása és meghívása,

– a meghívó, valamint a napirendhez kapcsolódó írásos tárgyalási szakanyagok összegyűjtése és a résztvevők számára megküldése az ülést megelőző egy héttel.

IV. 11/4. Az elnökség üléseinek rendje

– Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség indokolt esetben – különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén – attól eltérően is rendelkezhet.

– Az elnökség üléseire állandó jelleggel meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét, az ügyvezető elnököt, a szövetség főtitkárát, a szakfelügyelőt, a szövetségi kapitányokat és a szövetségi iroda vezetőjét, valamint a feladatkörüket érintő kérdések megtárgyalásakor esetenként a szakmailag érintett személyeket.

– Az elnökség a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 14 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.

– Ha az Elnökség jelenlévő tagjainak száma páros, illetve szavazategyenlőség keletkezik, az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az elnökségi ülést vezető személyt illeti meg.

– Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, és a jelenlévő tagok több mint a felének igenlő szavazatával hozza. Az elnökség titkos szavazással dönt bármelyik elnökségi tag kívánságára.

– Az elnökség sürgős esetekben úgy is jogosult döntést hozni, hogy a főtitkár az elnök felhatalmazása alapján a döntéshez szükséges dokumentumokat, a határozat tervezettel együtt telefaxon, e-mail-en keresztül megküldi az elnökség tagjai részére, és a tagok 24 órán belül hasonló módon szavaznak. A főtitkár a szavazás eredményéről az előbb ismertetett módon tájékoztatja az elnökség tagjait.

IV. 11/5. elnökségi jegyzőkönyv, határozatok tára

Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell írni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott  lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket, személyeket illetve az illetékes területi szövetségeket 15 napon belül értesíteni kel.

Az elnökség által hozott határozatokat a határozatok tárában kell összegyűjteni, melynek tartalmaznia kell:

– a határozat sorszámát, és meghozásának időpontját,

– a határozat egyértelműen megfogalmazott szövegét,

IV. 12. A felügyelő bizottság

A közgyűlés a szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére 1 Elnökből és 4 tagból álló, a sportágban járatos jogi, pénzügyi-számviteli képesítésű személyekből Felügyelő Bizottságot választ.

A felügyelő bizottság feladatait az ide vonatkozó jogszabályok aslapján az alapszabály tartalmazza. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

IV. 13. Sportszakmai bizottságok

IV. 13/1. A bizottságok létrehozása

Az elnökség egyes szakfeladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok vezetőit az elnökség bízza meg. mandátumuk az elnökségével együtt 4 évre szól. A szövetség állandó bizottságai:

ˇ      edzőbizottság,

ˇ      sajtó és propaganda bizottság,

ˇ      versenybizottság,

ˇ      térképbizottság,

ˇ      minősítési bizottság,

ˇ      térképtár bizottság,

ˇ      sítájfutó bizottság,

ˇ      tájkerékpár bizottság,

ˇ      szenior bizottság.

Az állandó bizottságok mellett fontosabb témakörökben az elnökség további állandó, vagy eseti bizottságokat (pl. természet és környezetvédelmi, gazdasági stb.), a főtitkár eseti bizottságokat alakíthat (pl. átigazolási ügyben).

IV. 13/2. A bizottságok működésének szabályozása, hatásköre

A bizottságok hatáskörét és feladatait, működésének részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott bizottsági belső szabályzatok, ill. saját ügyrendjük határozzák meg, amelyek nem lehetnek ellentétesek az alapszabállyal.

A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi és képviseleti joggal rendelkeznek mindazon ügyekben, amelyre létrehozták.

IV. 13/3. A bizottságok ülésrendje

A bizottságok üléseit a bizottság titkára hívja össze és a bizottság elnöke vezeti. Az ülésre szükség esetén meg kell hívni a szövetség elnökét, alelnökeit, ügyvezető elnökét vagy főtitkárát. A bizottságok üléseinek összehívására ugyanazok a szabályok az irányadóak, mint az elnökség összehívására.

IV. 14. Fegyelmi bizottság

A szövetség tagjaival, valamint a sportágba tartozó sportolókkal szemben fegyelmi eljárások lefolytatására a közgyűlés 4 éves időtartamra fegyelmi bizottságot választ. A bizottság létszámát annak megválasztásakor oly módon kell megállapítani, hogy az biztosítsa a zavartalan tevékenységet.

A Fegyelmi Bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a szövetség fegyelmi szabályzata állapítja meg, amelynek elkészítése az FB, elfogadása az elnökség feladata.

A fegyelmi szabályzat alapján kiszabott fegyelmi határozat elleni fellebbezést az elnökség bírálja el. A fegyelmi határozat ellen a fellebbezést a határozat kézhezvételét követő 8 napon belül kell az elnökséghez előterjeszteni. Az elnökség a fellebbezésről az összehívásától számított 15 napon belül köteles dönteni és döntéséről a fellebbezőt írásban értesíteni.

A Fegyelmi Bizottság élén a bizottság elnöke áll.

V. A szövetség szervezeti szabályzata

V. 1. Bevezetés

A szervezeti szabályzat a szervezeti felépítésnek megfelelően tartalmazza a szervezeti egységek vezetési és végrehajtási szintű feladat-, felelősség-, hatáskör megosztását, a szervezeti egységek tevékenységére vonatkozó előírások összefüggő rendszerét, melyek a működési részben meghatározottakból következnek.

A szervezeti szabályzatban rögzített hatáskör egy részét a vezetők átruházhatják alacsonyabb vezetési szintre, ez azonban nem mentesíti őket a felelősség alól.

A szabályzat nem tartalmaz egyes dolgozók részére lebontott munkaköri leírást, ezt az egyes dolgozókra vonatkozóan a szövetség szabályainak szellemében kell elkészíteni.

A szabályzat jellege szerint belső munkajogi szabályzat, melyet minden érintett köteles betartani.

V. 2. A szövetség elnöke

A szövetség élén az elnök áll, aki a többi tisztségviselővel együttműködve, az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét.

V. 2/1. Az elnök feladatai és hatásköre:

– vezeti az elnökség üléseit,

– képviseli a Szövetséget,

– kapcsolatot tart a területi szövetségekkel,

– aláírási és utalványozási jogkört gyakorol,

– intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos jogkörébe,

– ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe utal,

– munkáltatói jogokat gyakorol az ügyvezető elnök és a főtitkár felett.

V. 2. A szövetség alelnökei

Az elnökség megválasztott tagjai közül önmaga nevezi ki a három alelnököt. Mandátumuk értelemszerűen elnökségével együtt 4 évre szól. A címet a választási ciklus ideje alatt az elnökség visszavonhatja, más tagjának adományozhatja, ill. az alelnök személyesen lemondhat róla. Az alelnökök az elnökség jóváhagyásával alakítják ki jogkörüket.

V. 3. A szövetség ügyvezető elnöke

Az ügyvezető elnököt az elnökség nevezi ki, fölötte a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

V. 3/1. A ügyvezető elnök feladatai és hatásköre:

– felelős az Alapszabály, az egyéb szabályok, szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásáért,

– összehangolja az elnökség, bizottságok, a tisztségviselők és a munkaviszonyban állók munkáját,

– irányítja a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását,

– aláírási és utalványozási jogkört gyakorol,

– szervezi és koordinálja a szövetségi kapitányok és a szövetség bizottságainak, tagszervezeteinek együttműködését,

– koordinálja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály, illetőleg a közgyűlés, az elnökség vagy az elnök a hatáskörébe utal,

– végzett munkájáról beszámol az elnökségnek.

V. 4. A szövetség főtitkára

A Főtitkárt az elnökség nevezi ki, a munkáltatói jogokat fölötte az Elnök gyakorolja.

V. 4/1. A főtitkár feladatai és hatásköre:

– javaslatot tesz a szövetség hivatal szervezetének kialakítására, szervezi és irányítja munkáját,

– előkészíti a közgyűléseket, az elnökség üléseit, gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, határozatainak nyilvántartásáról,

– a szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett a Munka Törvénykönyve, egyéb jogszabályok esetében azon alapuló jogszabályok aszerint gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak az elnök kizárólagos hatáskörébe,

– felelős a gazdálkodás rend megtartásáért, aláírási, utalványozási joga van,

– gondoskodik a szövetségi nyilvántartások vezetéséről,

– felhatalmazás alapján képviselheti a szövetséget, illetve helyettesítheti a tisztségviselőket,

– tájékoztatja a hírközlő szerveket a szövetség tevékenységéről, eseményekről, eredményekről,

– gondoskodik a szövetség szakmai lapjának kiadásáról,

– felügyeli a hazai versenynaptár összeállítását,

– figyelemmel kíséri a szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat, biztosítja azok végrehajtását és szükség esetén kezdeményezi a szövetség határozathozatalának módosítását,

– ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a belső szabályzatok, a közgyűlés, vagy az elnökség a hatáskörébe utal,

– végzett munkájáról beszámol az elnökségnek.

V. 5. A szövetségi iroda

A szövetségi feladatok ellátására az elnökség irodát hoz létre. Az iroda létszámát, valamint szervezetét az elnökség állapítja meg oly módon, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. A működéshez szükséges költségeket az elnökség az éves költségvetésben állapítja meg.

Az iroda szervezeti felépítését és feladatait a szövetség szervezeti és működési szabályzata alapján az elnökség határozza meg a főtitkár javaslata alapján. Az iroda szervezeti felépítését és feladatait az SZMSZ alapján az elnökség határozza meg. A mindenkori szervezeti felépítés az SZMSZ mellékletét képezi.

V. 6. A szakfelügyelő a szövetségi kapitányok és szövetségi edzők

A szakfelügyelőt a szövetségi kapitányokat és edzőket a szövetség elnöksége nevezi ki határozott időre.  A szakfelügyelő az elnökségnek, a szövetségi kapitányok és edzők a szakfelügyelőnek ill. az elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

V. 6/1. A szakfelügyelő feladata és hatásköre

– szakmailag irányítja a válogatott keretek programjának végrehajtását,

– elkészíti és az elnökség elé terjeszti – a szövetségi kapitányokkal, edzőkkel kialakított –  a válogatott keretek éves és középtávú fejlesztési programját,

– javaslatot tesz a válogatott keretekre, a válogatottak és a mellettük működő szakemberek jutalmazására.

V.6/2. A szövetségi kapitányok és edzők feladata és hatáskörei:

– a válogatott keretek szakmai programjának végrehajtását szervezik, irányítják.

V. 7.. A területi és helyi szakszövetségek

A szövetség az ország megyéiben ill. nagyobb városaiban területi, helyi szövetségeket hoz létre a területi feladatok gördülékenyebb, szakértő ellátására. Felsorolásuk az alapszabály 2. mellékletét képezi.

V. 7/1. A területi, helyi és budapesti szövetségek jogállása

A területi, helyi és budapesti tagszövetségek a szövetség jogi személyiséggel rendelkező önálló szervezeti egységei. A területi, helyi és budapesti tagszövetségek bevételeikkel önállóan gazdálkodnak, tartozásaikért saját vagyonukkal felelnek.

A területi, helyi és budapesti tagszövetségek szervezetének és működésének szabályait saját alapszabályuk határozza meg. Az alapszabály nem állhat ellentétben a szövetség alapszabályával, illetőleg egyéb szabályzataival.

V. 7/2. A területi, helyi és budapesti szövetségek feladatai

– tagfelvételi és nyilvántartási jogkört gyakorolnak,

– elkészítik a területi, helyi és budapesti versenynaptárt,

– nyilvántartják és jóváhagyják tagjaik versenyzőinek minősítését,

– megszervezik a területükön a sportszakemberek képzését,

– elősegítik a tájfutás sportág működését, meghatározzák a fejlesztési célkitűzéseket, s gondoskodnak azok megvalósításáról,

– megrendezik az országos szövetség hatáskörébe nem tartozó hazai és nemzetközi versenyeket,

– képviselik a tájfutást,

– intézik a tájfutás azon vitás ügyeit, amelyek nem tartoznak az országos szövetség vagy más szerv hatáskörébe,

– ellátják a sportolók igazolásával és átigazolásával kapcsolatban hatáskörükbe utalt feladatokat,

– ellenőrzik a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek tilalmának betartását,

– a tájfutás sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkört gyakorolnak,

– ellátják a szövetség elnöksége által hatáskörükbe utalt egyéb feladatokat.

VI. Záró rendelkezések

A Szervezeti és Működési Szabályzat az Alapszabályban foglaltakkal együtt érvényes, a közzététel napján lép életbe és azt a szövetség minden tagja köteles alkalmazni és betartani.

A Szervezeti és Működési Szabályzat mellett a szövetség szabályszerű működését kiegészítő szabályzatok biztosítják.

Mellékletek: az alábbi bizottságok ügyrendjei

ˇ      edzőbizottság,

ˇ      gazdasági bizottság.

ˇ      minősítési bizottság,

ˇ      sajtó és propaganda bizottság,

ˇ      sítájfutó bizottság,

ˇ      szenior bizottság.

ˇ      tájkerékpár bizottság.,

ˇ      térképbizottság,

ˇ      térképtár bizottság,

ˇ      versenybizottság,

ˇ       

2000.06.22.