Az itt következő felsorolásban szereplő térképek pedig közvetve vagy közvetlenül e térkép, a Salgóvár/Medves magasa elődjéül is szolgáltak. Talán nem felesleges felidéznünk készítésük, megjelenésük történetét.

Az első színes, nyomtatott Salgó térkép az 1973-as Országos Váltóbajnokságra készült, 1:20000 méretarányban. 5 méteres alapszintközzel, 4000 példányban jelent meg. Bátky Lajos, Csupor Miklós, Deseő László és Koronczay László helyesbítette, Bátky Lajos rajzolta. Ebből a térképből létezett piros felülnyomással az 1973-as ODOT-ra készült változat is. 1974-ben pedig 1500 példányban változatlan utánnyomásként jelent meg.

Ezt követőleg a Salgótarjánban megrendezett 1975. évi nemzetközi 5 napos Hungária Kupa utolsó napjára készült új térkép Salgó 75 néven, a '73-assal szinte teljesen megegyező területtel. 4000 példányban jelent meg, 1:20000 méretarányban és 5 méteres alapszintközzel. Helyesbítette Szőnyi László, Vértes György, Halász Miklós, Ulrich Ede, Oszoly László; rajzolta Sőtér János.

1977-ben jelent meg az újabb Salgó térkép, amit a tájfutók egymás között csak "Kis-Salgó"-nak neveztek. Ez az elnevezés két okból is találó volt. A térkép ugyanis a 625 m magas (Nagy-) Salgónak csak a lábát ábrázolja, szomszédja, az 571 m magas Kis-Salgó viszont teljes egészében rajta van. Ezen kívül az ábrázolt terület nagysága is csak töredéke a korábbi térképek által ábrázolténak. Ezt a térképet Sódor István, Harkányi Csaba és Harkányi Ádám helyesbítette, utóbbi volt a rajzoló is. 1:20000 méretarányban, 5 méteres alapszintközzel, 6000 példányban jelent meg.

1979-ben a Magyar Tájfutó Szövetség térképes levelezőlapokat adott ki a tájfutás népszerűsítésére. A közkedvelt kirándulóhelyek környékén 20-20 ellenőrzőpontot helyeztek el. Az érdeklődőknek a terepen a levelezőlapra nyomtatott térkép alapján ezeket kellett megkeresniük. Salgóbánya környékéről is jelent meg egy levelezőlap, Salgóvár-Medves laposa néven. Méretaránya 1:20000-es, alapszintköze 5 m volt.

Ezek után 5 évet kellett várni a tájfutóknak a következő térképre. Ez pedig az 1984-ben megjelent Salgóvár volt, ami már 1:15000 méretarányban, ötszínnyomással készült (a korábbiak négyszínnyomásúak voltak). Az alapszintköz itt is a tájfutó térképeknél leggyakrabban alkalmazott 5 méter, a példányszám 4000 volt. A térkép a Gedőcz környékének kivételével a '73-as és '75-ös térképek által is ábrázolt területet tartalmazta, a nagyobb méretaránynak megfelelően helyenként elődeinél jóval részletesebben. Első alkalommal az 1984-es Bányász Kupán és Petőfi emlékversenyen használták. Az egész területet most először Nógrád megyei tájfutók helyesbítették: Győri László, Bessenyei István, Hodur Károly, Marczis István, Pelyhe Dénes, Zentai József és Zentai László, aki a rajzoló is volt. Ez a térkép még ugyanabban az évben változatlan utánnyomásként újra megjelent, 4000 példányban.

Ismét eltelt 8 év és 1992-ben, az Országos Csapatbajnokságra helyesbítettek új térképet a salgótarjáni tájfutók. A Salgóvár/Boszorkány-kő 1:15000 méretarányban, 5 méteres alapszintközzel jelent meg. Erre ismét rákerült a Gedőcz környéke, lemaradt viszont a Salgóbányától északkeletre lévő domb, a Zagyva-forrástól délre fekvő terület valamint a Somoskőújfalu és Belső-cseres közötti bozótosabb tereprész. A térképet Berecz Sámuel, Bessenyei István, Erdélyi Gyula, Győri László, id. Marczis István, ifj. Marczis István, Mészáros József, Pelyhe Dénes, Sramkó Tibor és Szarka Sándor helyesbítették, Kovács Gábor rajzolta.

Mint a mellékelt kis térképvázlatokon is látható, sokáig a tájfutók a Salgóvár környékének csupán a város felé eső részét használták versenyzésre. Ezért 1995-ben igazi csemegének számított, amikor megjelent az új térkép, Salgóvár/Medves laposa néven. Ez nagyobbrészt addig ismeretlen területeket tartalmazott, amelyekről korábban nem volt térkép, ahol korábban nem volt verseny. A fennsík magyar oldalának szinte teljes területét valamint a felhagyott bazaltbányákat és a Gortva-patak völgye felé nyúló bükkös oldalt is lehelyesbítették az -egy kivétellel- salgótarjáni ill. balassagyarmati tájfutók: Chifiriuc István, Erdélyi Gyula, Kovács Gábor, Kovács Péter, Kovács Zoltán, ifj. Marczis István, Pelyhe Dénes, Sramkó Tibor és Telek András. Ez az 1:15000 méretarányú, 5 m alapszintközű térkép az 1995-ös Petőfi kupára és a Balassi Bálint tájfutóversenyre jelent meg (előbbi a tarjániak, utóbbi a gyarmatiak versenye). A térképet Kovács Gábor rajzolta számítógéppel, az OCAD nevű térképrajzoló program segítségével.

Még ez évben a Tisza kupa és Jász kupa versenyekre jelent meg a Salgóvár/Tatár-árok nevű térkép. Ez tartalmazta a Salgóvár/Medves laposa térkép nyugati felét, kiegészítve a város felé a régebbi térképekről már ismert területek egy részével. Ez utóbbiak helyesbítésében az előző térképnél felsoroltakon kívül Bodrogi László és Szöllős András is részt vettek.

A számítógépes térképrajzolás azon előnyét kihasználva, hogy egy új térkép kiadásához nem kell az egészet újrarajzolni, hanem elég csak a változásokat a gépbe bevinni, születtek meg a Salgóvár legfrissebb térképei 1997-ben. A Salgóvár/Felsőponyipuszta, Salgóvár/Medvespuszta és Salgóvár/Vecseklőpuszta nevű, egymással átfedésben lévő térképek az összes eddigi térképen ábrázolt területet tartalmazták, de sok helyen jelentősen kiegészültek újakkal is (Beszterce lakótelep, Rónai-fennsík és az országhatár közötti rész). A két évvel ezelőtti térképek felülvizsgálatába és az új részek helyesbítésébe a nógrádi tájfutók mellett a budapestiek is bekapcsolódtak. A helyesbítők és rajzolók nevei e térkép másik oldalán olvashatók. Egy 5 versenyből álló versenysorozat részére készültek a térképek, a már említett három 1:15000 méretarányban, a terep legrészletgazdagabb részét ábrázoló Salgóvár/Eresztvény pedig 1:10000-esben. Alapszintköze mind a négy térképnek 5 méter, példányszámuk 1200. Miután már közel 28 négyzetkilométernyi összefüggő terület rajza volt a számítógépbe betáplálva, kézenfekvő gondolatnak tűnt a nyersanyagot kiegészítve, turistajelzésekkel és más hasznos információkkal ellátva, a teljes területet ábrázoló turistatérképként is kiadni. Így jött létre ez a térkép, a Salgóvár/Medves magasa tájfutó- és turistatérkép amelyhez hasonló Magyarországon még nem jelent meg. A térkép turistajelzéseket nem tartalmazó, csökkentett névrajzú változata normál tájfutótérképként is megjelent. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a határ túlodalán a szlovák tájfutóknak is van térképük, ami Kaña néven jelent meg Obrucná (Abroncsospuszta) környékéről 1989-ben. Juraj Nemec és Stefan Nosál helyesbítette, Rastislav Veselovský rajzolta. Az ő térképük és a miénk között csak mintegy 1 km-nyi sáv van, ami egyiken sincs ábrázolva. Talán nem utópia, hogy egyszer készülhet egy olyan tájfutótérkép, amelyik az országhatár által kettészelt Medves mindkét oldalát ábrázolja és rendezhető lesz egy olyan tájfutóverseny, ami két ország területén zajlik. Hasonlóra egyébként volt már példa 1995-ben Kőszegen, ahol az Alpok-Adria Kupa két elit kategóriájának résztvevői Ausztriából rajtoltak és Magyarországon futottak célba. A Karancs-Medves további területeiről is készültek tájfutó térképek, a Karancsról 1968 és 1983 között 3 változatban, a Pécs-kőről 1972 és 1980 között 4 változatban. Ezek és a Salgóvár környékének térképei közül a régebbiek ma már csak archívumokban lelhetők fel. Az újabb kiadásúak kaphatók a Nógrád megyei Tájfutó Szövetségnél.

Vissza a térképhez!

Vissza Salgótarján kezdőlapjára!