[Tajfutas] Martinovics-hegy

[István Zsebeházy]

Miért mondanánk ezt? A tájfutásban az akarat szabad, mindenki úgy dönt
ahogy neki a legjobb. A bozót mint terepi akadály, és annak leküzdése
nem csak járulékos, de egyenesen szerves része a sportnak. Akinek ez
rossz az teljes mértékben megérthető, ki az az őrült aki szeret
szenvedni? Emiatt van az a kiváltságunk, hogy nem kötelező ezt a
sportot űzni. (A rosszindulat legcsekélyebb szándéka nélkül nélkül
mondom) Én a havat utálom, nem is sífutok.

Egyszer egy Hegyvidék kupán valaki megkérdezte tőlem, hogy miért
vittük keresztül a pályát bozóton?! És nem röhögte el magát! Nekem
azért fájt ez a kérdés, fizikailag fájt. Néha elképedek mennyire
minimális skálán mozog  a honi ingerküszöb.

Higgye el mindenki, nem kibabrálás vezérelte tegnap a pályakitűző
tollát, a Martinovics hegy ilyen terep. Ilyen adottságokkal
rendelkezik, azt hiszem a Budai-hegységben nem egyedülálló az a
jelenség, hogy a térkép nyomtatásokhoz sok zöld tentapatron ürül ki.
Egy örök klasszikussal zárnám ezt le: ez van, ezt kell szeretni.

zsebeisti


Persze lehet hogy azt monjátok (nagy ember szavai után ferdítve): tetszett
> volna az úton kerülni!
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20140313/25562c23/attachment.html>