[Tajfutas] ODO

[Hites Viktor]

Sziasztok!

 

Nem könnyű sajnos az erdőtől való félelmét a gyerekeknek leküzdeni, az
utóbbi években többször megtapasztaltam sajnos, hogy olyan gyerekek (főleg
8-12 éves korosztály) is megijedtek az erdőben, amikor elvesztették a
fonalat, akiknek előtte ez nem nagyon okozott már gondot, mert többször
voltunk közösen is erdőben, meg futottak már sikeresen egyedül is. Elég egy
kis bizonytalanság, és képes jól beijedni egy ilyen korú gyerek. Ilyenkor
biztos, hogy tud az edző a testnevelő tanár is segíteni adott esetben, de
legtöbbet talán a szülő, és aztán van olyan, amikor ő sem, mert kialakult a
félelem és nem sikerül legyőzni. Ilyen a sportágunk ezzel kell megbirkóznunk
közösen, és minél több gyereket minél hosszabban benn tartani a sportágban. 

 

Én fontosnak érzem, hogy az elején igyekezzünk a pályákkal, és a
pontelhelyezésekkel is minél biztosabban minél több gyereket sikerélményhez
juttatni. Mindenki biztos nem fog megmaradni a sportágnak, sőt, de próbáljuk
meg közösen, hogy minél többen megmaradjanak!!

 

üdv. Viktor

 

  

 

  _____  

From: tajfutas-bounces at lazarus.elte.hu
[mailto:tajfutas-bounces at lazarus.elte.hu] On Behalf Of zala.ztc at zalaszam.hu
Sent: Monday, April 18, 2011 12:28 AM
To: Mézes Tibor Sólyom; LISTA
Subject: Re: [Tajfutas] ODO

 

"Ha gyerek sírva jön vissza a terepről. S ez nem csak a mi klubunknál
fordult elő."

 

Biztos, hogy a gyerekben van a hiba?

Nem az edzőben, testnevelőben, aki kiengedi a gyereket "tudatlanul"?

(nem jött vissza senki sem sírva az erdőből - aki sírt már a célban, az
azért tette, mert kihagyott egy pontot)

 

Talán nem a diákolimpiának kellene lenni az első versenynek, ahol a
túlélésen kívül még tétje is van a versenynek! (és ez a tét legjobban az
edzőt motiválja?)

Talán lehetne térképpel ERDŐBEN is edzeni, mielőtt versenyeztetem a
gyereket. Mert persze hogy megijed. De nem a feladattól. Hanem a nagy
erdőtől, ahol még nincs tapasztalata. Mert a tornaterem és az iskola udvar
biztonságot ad, az üres erdő nem. Be kell vezetni ide a gyerekeket. Meg kell
mutatni, hogy erről IS szól a tájfutás és a feladat nem teljesen ugyanaz
mint otthon, ismerős közegben.

 

Igen.

Ez mind az edző felelősége! Akin múlik, hogy a gyerek az első, vagy a
második verseny után hagyja abba a tájfutást, vagy még folytatja évekig.

 

üdv

ffecó

 

ui.: remélem nem voltam ellenséges!

ui.: a kudarcokat is kell tudni kezelni! A gyerekeknek és az edzőnek is.
(nem másban keresni a hibát)

ui.: Sólyom! Nevezz csak nyugodtan az országosra!

 

 

 

 

 

From: Mézes Tibor Sólyom <mailto:gocsejktfe at gmail.com>  

Sent: Sunday, April 17, 2011 11:22 PM

To: LISTA <mailto:tajfutas at lazarus.elte.hu>  

Subject: [Tajfutas] ODO

 

Sziasztok!

 

Sokszor szó volt róla, hogy a diákolimpia legyen kemény, hogy az igazán
tökös gyerekek nyerjenek, vagy legyen egyszerű, hogy mindenki végig tudjon
menni.

 

Az én véleményem, hogy a tökös gyerek az egyszerű pályán is nyerni fog, de
mindenkinek jut sikerélmény!

 

Sajátos módon a tájfutó diákolimpia egy kicsit eltér a többi diákolimpiától.

Hiszen, ha a tesitanár elkiáltja magát, hogy ki jön focizni a DO-ra,
mindenki jelentkezik. Ha elkiáltja magát, hogy ki jön a mezei futásra, még
mindig jelentkeznek páran, de legalább mindenki kipróbálta már, hogy milyen
futni.

És a tesitanár nem szól semmit sem, ha a tájfutás DO szóba kerül. Ha
egyáltalán ő tud róla.

 

Ennek ellenére a tájfutásban ez az egyetlen verseny, ahol elindul
boldog-boldogtalan. Mert vannak lelkes edzők, akik járják az iskolákat és a
"Diákolimpia" jelszóval egy kis csapatot össze lehet szedni.

Nagyon sok gyermeknek ez az első versenye, s mivel bármelyik megyében még
így is tovább lehet jutni az Országos lehet az utolsó, ha nem a megyei.

 

Nekem ezt a 31 gyereket nagyon nehéz volt mozgósítanom a Zala megyei DO-ra.
Tavaly ősz óta foglakozunk a gyerekekkel, igazából most kezdődik a
versenyszezon. Adja magát a dolog, hogy mi legyen az első verseny? DO. Erre
még a gyereket is rá lehet beszélni, az iskola, tanár is valamennyire
partner.

 

De akármilyen jó a rendező gárda, térkép, nyomtatás minősége, rajtkordon
szalagozása.

Ha gyerek sírva jön vissza a terepről. S ez nem csak a mi klubunknál fordult
elő.

 

Mi van, ha a szalagos pálya nem 3900 m hosszú, hanem egy kicsit rövidebb?

Mi van, ha a járdáról látszik 1 m 20 cm magasságból is a pont?

Stb, stb stb

Talán a gyerek kedvet kap a tájfutáshoz?

Ugyan már.

Ez nem lehet szempont, hiszen a verseny tökéletesre sikerült.

  

Vajon most és ezek után, az országoson milyen szemlélet fog uralkodni?

Mert lehet, hogy mindenki a szakmai szempontokat nézve ódákat fog zengeni.

De az az edző/szülő/gyermek sem fogja sosem elfelejteni, hogy ez az a
verseny, ahol valaki, aki az anyja hasában is tájfutott már, simán nyeri a
versenyt; de valaki, akinek ez volt a második=utolsó versenye sírva jött
vissza a pályáról.

 

Tudom, ez a levél is el fog sikkadni és Ferenc ellenséges válaszán kívül
semmi sem fog történni.

 

De akkor hogyan akarjuk növelni a létszámot?

Mert ha az országos DO is olyan lesz, mint a megyei, akkor nem nevezem be a
gyerekeimet, hiába van a kertek alatt.


Sólyom

 

  _____  

_______________________________________________
Tajfutas mailing list
Tajfutas at lazarus.elte.hu
http://lazarus.elte.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/tajfutas

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20110418/d9174c54/attachment-0001.htm>