[Tajfutas] JÖVŐ szerda 6,6/40, nem RR, ÚJ HELYEN

[Hegedüs Ábel]

Kérdésre idén is küldöm az életrajzot
Ábel
Versenyünk névadója

Barabás Ábel

Irodalomtörténész és eszperantista

(Verespatak, 1877. aug. 19. – Kolozsvár, 1915. jún. 5.)

 

 

Verespatakon született az ottani unitárius elemi iskola kántortanítója gyermekeként. Kolozsvárt tanult, előbb az unitárius kollégiumban, aztán az egyetem filozófiai és nyelvtudományi szakán, 1903-ban doktori diplomát szerzett. Magyar és német nyelvből tett szakvizsgát.

Barabás előbb Temesváron tanított, volt a kolozsvári Ellenzék c. napilap belső munkatársa is. 1903-tól haláláig a kolozsvári unitárius gimnázium tanára.  Kolozsvári tanár korában egy évig a kolozsvári Nemzeti Színház dramaturgja is volt. Többször megfordult Weimarban, ahol Goethe tanulmányokat folytatott.

Barabás gazdag irodalmi tevékenységet folytatott, főleg Goethével, Petőfivel és Vas Gerebennel foglalkozott, de fordított (Turgenyev és Csehov stb.) és verseket is írt. Egyaránt írt hazai és külföldi lapokba. Kisebb tanulmányai meghaladták a 40-et. Magyar tárgyat feldolgozó munkáival a figyelmet a magyarságra kívánta fölhívni. Idegen tárgyú dolgozataival tekintélyt szerzett a magyar i­rodalomnak.

Barabás Kolozsvár szellemi életének érdekes és jelentős alakja volt. Halála után megkapta a Berde Mózsa tanári jutalmat. 

A történelmi Magyarországon először Kolozsvárott, 1897-ben Bálint Gábor orientalista nyelvészprofesszor tartott eszperantó tanfolyamot; az első magyar nyelvkönyv 1898-ban jelent meg, ugyanott (Barabás Ábel: Eszperantó világnyelv). A huszonegy éves szerző egy év alatt tanulta meg a nyelvet, és adta ki könyvét. Kiadó és szerző közötti peres ügy kapcsán, melyet a szerző megnyert, a könyvnek jó sajtója volt, Barabás ismeretterjesztő cikkét kb. 300 akkori magyarországi lap és folyóirat közölte. Paul Nylen az Uppsalában megjelenő Lingvo Internacia című folyóiratban még a megjelenés évében méltatja a könyvet és szerzőjét. Tömörkény István a Szegedi Naplóban, Lengyel Pál nyomdász, a később világhírűvé lett párizsi eszperantó könyvkiadó a Tolna megyei Közlönyben ismerteti. Ez csak egyetlen könyv vázlatos története.

 

Irodalmi és irodalomtörténeti munkásságát már életében is több kritika érte és mára csak a szakemberek ismerik munkáit. Amiért neve fennmaradt, az eszperantista tevékenysége. Nevét viseli a Budapesti Eszperantó Központ nyelviskolája (Budapest, Andrássy út. 27.), nyelvkönyve könyvtárak ritka kincse, megtalálható például a világhírű Fajszi-gyűjteményben, amely jelenleg az Idegennyelvű Könyvtárban van elhelyezve.


  Ennek a Barabás Á. emlékversenynek van valami köze a
  korábbi  Barbácsi Ákos emlékversenyhez, vagy egy teljesen 
  más személyről van szó. De akkor ki ő?
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20100922/bbcf0cbb/attachment.htm>