Korabinszky térképe alapján a XVIII. századi Magyarország természeti és gazdasági erőforrásairól kaphatunk részletes képet. Gazdasági adatokat tartalmazó térképek készültek már korábban is Magyarországról, de az erőforrások ilyen széles köréről számot adó mappát elsőként Korabinszky alkotott. E témában a nemzetközileg elsőnek számon tartott Heinrich Wilhelm von Blum von Kempen szerkesztette térkép, a Natur und Kunst Producten Atlas der Oestreichischen Deutschen Staaten [...], is csak 1796-ban látta meg a napvilágot. — Korabinszky térképéről nemcsak olyan közismert dolgokról lehet tudomást szerezni, hogy hol bányásztak egykor az aranyat vagy ezüstöt, de azt is megtudjuk, hogy 200 évvel ezelőtt hol volt természetes élőhelye hazánkban a kanalas gémnek, a farkasnak, a hódnak, stb. A ma kutatói e térképet leggyakrabban a nemzetiségi viszonyok pontatlan ábrázolása miatt marasztalják el, de ezen aspektus pontos ábrázolása csak a részletes népszámlálások után vált lehetségessé. A szakirodalom előtt sem ismert, hogy Korabinszky e térképének két változata létezik: 1. A jobb alsó sarokban a kereten kívül C. Junker sc. Vienna felirat van. Korabinszky eredetileg térképe közreadásához anyagi segítséget II. József császártól remélt, de a császár halála (1790. február 20.) miatt terve nem valósulhatott meg. 2. A bal alsó sarokban Munificentia Excelmi. Dom. Comitus Francisci de Széchényi, míg a jobb alsó sarokban pedig Junker, Pannonius sculptr. Vienna. 1791. felirat található. E változat arról árulkodik, hogy Korabinszky térképe végül gróf Széchényi Ferenc költségén és támogatásával jelenhetett meg. Gróf Széchényi Ferenc nagylelkű adománya tette lehetővé 1802-ben a Magyar Nemzeti Könyvtár megalapítását is.