Katalógus
Összeállította
Dr. Plihál Katalin
Az ókor és középkor felfogása szerint a világ
három részből állt. E világképet szimbolizálták
a gyermek Jézus bölcsőjéül szolgáló
jászolhoz járuló "napkeleti bölcsek", akik
Máté evangéliumában csak, mint mágusok, asztrológusok
szerepeltek, a néphit azonban már régtől fogva őket
királyoknak [Gáspár, Menyhért és Boldizsár],
és a három akkor ismert földrész: Európa, Ázsia,
és Afrika képviselőinek tartotta.
Európa, mint az akkor ismert világ egy része tulajdonképpen
az "Új Világ" azaz Amerika felfedezése nyomán
vált a térképi ábrázolások önálló
tárgyává. Az "Európa" elnevezést
valójában a 16. elejéig nem is használták,
helyette földrészünket a korabeli leírásokban
"keresztény világ" névvel illették. A
17. század végétől Európa kilépve
saját földrajzi keretei közül egy nagy, egyetemes civilizáció
kalandját kísérelte meg. E kalanddal járó,
azzal szervesen összefüggő életérzés jelent
meg - ahogy arról e kiállítás alapján mi
magunk is meggyőződhetünk - a korabeli térképek
díszítéseiben is, ahol Európa királynő,
akinek, trónusához járulva, a többi földrész
lakói hódolnak.
Európának mindegyik politikai egysége sajátos
kulturális egységet is jelent. Talán éppen a sokfajta
nép önmaga szerint való szellemi mozgásából
áll elő az éltető feszültség, ami termő
és teremtő ereje. Ebből sarjad szellemének gazdagsága
és szüntelen újjászületni képes művelődésének
folytonossága is - fogalmazott Pátzay Pál (1896-1970),
kiváló magyar szobrászművészünk.
Thomas Stearns Eliot (1888-1965), a 20. századi angol költő
1945-ben mondott rádióbeszédében viszont Európa
kulturális egységének kialakulásában a keresztény
vallás meghatározó szerepét hangsúlyozta:
Különálló, saját kultúrával
rendelkező népek közös kultúrájának
a megteremtésében a vallás a legfontosabb jellemző
jegy. A kereszténység közös hagyományáról
beszélek, amelyek Európát azzá tette, ami, s azokról
a közös kulturális elemekről, amelyeket a kereszténység
hozott magával.
A kereszténység az, amiben képzőművészetünk
megformálódott; a kereszténység az, amiben - a legutóbbi
időig - Európa törvényei gyökereznek. A kereszténység
az a háttér, amely előtt minden gondolatunk értelmet
nyer. Nem kell minden európainak hinni a keresztény hit igazában;
mégis, bármit mond, gyárt, tesz, az mind
a keresztény
örökségtől kapja meg jelentését. Csak
a keresztény kultúra szülhetett meg egy Voltaire-t vagy egy
Nietzsché-t. Nem hiszem, hogy Európa kultúrája túl
tudná élni a keresztény hit teljes eltűnését.
Az európai egység közös gondolatát a legkifejezőbben
a londoni Szent Pál-székesegyház egykori esperese, az angol
metafizikus iskola legnagyobb alakja John Donne (1573-1631) fogalmazta meg.
Örökérvényű mondatai így figyelmeztetnek
és bíztatnak mindnyájunkat:
Senki sem külön sziget;
minden ember:
egy rész a kontinensből,
a szárazföldnek egy darabja;
ha egy göröngyöt mos el a tenger,
Európa lesz kevesebb,
éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el
vagy barátaid házát,
vagy a te birtokod;
minden halállal én leszek kevesebb,
mert egy vagyok az emberiséggel;
ezért hát sose kérdezd,
kiért szól a harang;
érted szól.
Ha elfogadjuk azt, hogy a térkép valamely ábrázolt
területről készített "különleges pillanatfelvétel",
akkor kiállításunk egy olyan színes, szélesvásznú
"film", amely Európa történelmén úgy
kalauzolja végig a látogatót, hogy szinte észre
sem veszi, hogy néhány óra alatt közel ötszáz
évet járhatott be.
I. terem
1. Waldseemüller, Martin: Carta itineraria Europae
[Fakszimile
térkép]
Strasbourg, 1520
Önálló térképet Európáról
- jelen ismereteink szerint - első alkalommal 1511-ben a Strassburgban
élő és alkotó Martin Waldseemüller (1470-1521)
geográfus adott közre; azonban e művéről csak
hallomásból tudunk, napjainkra egyetlen példánya
sem maradt fenn. 1520-ban ismét kiadott egy Európa-mappát,
amelyből a világon csak egy példány létezik
az innsbrucki Tiroli Tartományi Múzeum (Ferdinandeum) tulajdonában.
A gyönyörű mai szemmel kissé szokatlan déli tájolású
térképet az európai államok, tartományok
és városok címerei szegélyezik. A szerző
művét V. Károly német-római császárnak
ajánlotta, akinek egészalakos ábrázolását
a mappa bal felső sarkában, a birodalmi sasos lobogóval
helyezte el. Vele szemközt öccsét, a későbbi
magyar királyt, I. Ferdinándot örökítette meg.
- Egyébiránt Martin Waldseemüller az addig csak Újvilágként
említett földrész "keresztapja" is. Az "Amerika"
elnevezést ő a következőkkel indokolta: a korábban
ismert "világok", azaz kontinensek - Európa, Ázsia
és Afrika - nevüket nőkről nyerték; ideje hát,
hogy egy földrész férfiról, ez esetben a firenzei
felfedező és hajós Amerigo Vespucciról neveztessen
el. Kevéssé közismert azonban, hogy Vespucci keresztnevét
Árpádházi Szent Imre (Emericus~Amerigo) hercegről
kapta.
2. Forlani, Paolo: La carta del naugare
dell' Europe. Velence, 1569
A veronai rézmetsző és térképkiadó,
Paolo Forlani 1562 és 1569 között tengerészeti térképeket
másolt. Az általa készített sorozatból származik
Európa itt bemutatott hajózási térképe, amely
a kontinens - mai szemmel nézve is elég pontos - partvonalát
ábrázolta a korabeli hajósok adatai alapján. A tengerészek
számára a szárazföldek belseje használható
információt nem tartalmazott, így azt a térképszerkesztők
rendszerint üresen hagyták, vagy fantáziadús díszítőelemekkel
töltötték ki. - E térképtípust nevezték,
illetve nevezzük portolánnak. A kifejezés két szóból
tevődik össze: a 'porto' 'kikötő'-t jelent, a 'lana'
'bőr'-t. A hajósok számára készített
korai térképeket ugyanis bőrre rajzolták vagy nyomtatták,
mivel így azok sokkal jobban ellenálltak az időjárás
viszontagságainak, mint papírra nyomott társaik.
3. Bányafelmérő műszer. E műszeren a napóra az iránytű ellenőrzését szolgálta. Körmöcbányán készült a 17. És 18 század fordulóján. A felcsapható háromszögletű polosz (árnyékvető) a =49°-ra volt beállítva (ez Körmöcbánya szélessége).
4. Mérnöki asztrolábium. Eredetileg az ívek és szögek gyors, egyszerű átszámítására, valamint az égitestek látóhatár feletti magasságának mérésére szolgáló eszközt P. de la Hire alakította a középkor nagyméretű és bonyolult csillagászati műszeréből. Az előlapon a csúsztatható és beállítható csuklós mutató az égbolt 18 legfényesebb csillagának valamelyikére igazítható, és a korong forgatásával bármely időpontra meghatározható a csillag pillanatnyi helyzete. A hátlap forgó korongjának célzóival lemérhető a csillag látóhatár feletti magassága is. Valamint szögfüggvény-táblázatokat helyettesítő műszer.
5. "Madaras" napóra, vagy Butterfield-tipusú horizontális napóra. E típus jellegzetessége, hogy a polosz (árnyékvető) egy kis madárfigura mentén mozgatható a megfelelő földrajzi szélességre, az értéket a madár csőre jelzi. E darab Párizsban 1690 körül készült.
6. Schissler-féle körzőműszer. Augsburgban 1556-ban készült, univerzális felmérő és szögmérő eszköz. Beosztása lábmértékben. Felső részén egy kis kompasz és horizontális napóra polosza foglalt helyet. Igen elterjedt eszköz volt, térképészeti mérésekhez, ágyúgolyók és töltések kiszámításához használták egykor. Tulajdonképpen a logarléc elődjének is lehet tekinteni.
7. Ortelius, Abraham: Europae 1570. In: Ortelius, A.: Theatrum orbis terrarum.
Antwerpen, 1573
Térképünk az Antwerpenben élő és dolgozó
híres kartográfus és kiadó, Abraham Ortelius (1527-1598)
nevezetes atlaszában, a Theatrum Orbis Terrarum-ban 1570-ben látott
napvilágot. A korai mappákon rendszerint színezéssel
próbálták jelezni a politikai határokat, amelyek
természetesen megbízható adatok hiányában
nem lehettek pontosak, de többé-kevésbé tájékoztatást
nyújtottak a korabeli politikai viszonyokról.
8. Abraham Ortelius arcképe, amelyet kor- és honfitársa, a haarlemi születésű rézmetsző és könyvkiadó Phillippe Galle (1537-1612) alkotott. Atlaszát több ízben újranyomtatták és az összes jelentősebb európai nyelvre lefordították.
9. Lépésszámláló. Emberre és lóra szerelve (lásd kép) távolságmérésre használt eszköz volt, e darab a 17. században készült.
10. Münster, Sebastian: Europa
In: Cosmographey, das ist Beschreibung
aller Länder. Basel, 1598
A Münster által útjára bocsátott Cosmographia-k
idővel nemcsak a megismert új területek térképeivel,
az ott talált különleges állatok és növények
képeivel gyarapodtak, de 1588-ban felbukkant bennük a Bünting
professzor által népszerűsített új Európa-ábrázolás
is. E megjelenítés ha rövid időre is, de háttérbe
szorította az ókori mitológiából örökölt
Európa-alakot a térképeken.
11. A hatvanesztendős Sebastian Münster (1489-1552) puttók által övezett, gazdag reneszánsz medaillon-képe, amely ismeretlen művész alkotása.
12. Elefántcsont diptichon. Mágneses elhajlás adata szerint 1620-1630-as években készülhetett. Mesterjegye 'koronás kígyó' alapján Tucher-műhelyből származónak tartjuk.
13. "Regiomontanus tábla". Eredetileg Mátyás király udvari csillagásza Johannes Regiomontanus (1436-1476) tervezte, annak érdekében, hogy a napórák használatának és elterjedésének egyik fontos problémáját kiküszöbölje. A napórákhoz minden földrajzi szélességen más-más számlapot és árnyékmutatót kellett készíteni.
14. Mercator, Gerard: Europa ... 1595. In: Mercator, G. -Hondius, J.: Atlas
sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Ed. 2.
Amsterdam, 1607
A híres geográfus, kartográfus és matematikus Gerard
Mercator (1512-1594) halála után fia, Rumold Mercator (1545 körül-1599)
kiadásában jelent meg híres atlasza, az Atlas sive cosmographicae
meditationes de fabrica mundi et fabricati figura, amelynek lapjai korábban
csupán részletekben (fejezetenként) jelentek meg. A fenti
Európa-térképet Rumold Mercator szerkesztette és
rajzolta. Munkája során felhasználta az apja által
1554-ben készített, majd 1571-ben átdolgozott Európa-falitérkép
adatait. Az eddig bemutatott kontinens-mappák közül az ország-
és tartományhatárok jelölése kizárólag
Mercator térképén fordul elő.
15. A hatvankét esztendős Gerard Mercator tekintélyt sugárzó arcképét a kortárs flamand rézmetsző művész, Frans Hogenberg (1535-1590) örökítette ránk.
16. Hondius, Jodocus: Nova Europae descriptio. In: Mercator, G. -Hondius, J.:
Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura.
Ed. 2. Amsterdam, 1607
Az Amsterdamban működő geográfus, rézmetsző
és kiadó Jodocus Hondius (1563-1612) 1604-ben családi kapcsolatok
révén szerezte meg a Mercator-atlaszok kiadásának
jogát. Az első, 1595-ös saját falitérképére
alapozva változathoz hozzátette az által szerkesztett új
Európa-térképet, mindamellett megtartotta Rumold Mercator
hasonló című mappáját is. Hondius ezen térképén
a korábbi Mercator-mappákon szerepeltetett, de a valóságban
nem létező szigetek mellett - mint például az Atlanti-óceán
északi térségébe képzelt, sőt több
jeles tengerész által "megpillantott" Frisland is -
helyet kapott az Északkeleti-átjáró kutatása
során az európaiak számára frissen felfedezett sziget,
Novaja Zemlja is.
17. Gerard Mercator és Jodocus Hondius kettős portréja, fölöttük Európa földabrosza.
18. Univerzális egyenlítői napgyűrű. A keretgyűrűn 0°-90° közötti beosztás, amely mentén a függesztő karika a kívánt szélességre tolható. 20 európai város adatai között Ofen (Buda) neve is megtalálható. Ez az eszköz nem vált népszerű időmérővé, legfeljebb csillagászok, tanultabb utazók, időméréssel foglalkozók alkalmazták. Beállítás után a számlapgyűrűt kifordítjuk, a dátumlécen a lyukgnómont a megfelelő hónaphoz és naphoz toljuk, és az egész gyűrűrendszert úgy fordítjuk, hogy a Nap sugarai a lyukacskán át az óraskálára esnek. A nagyobb gyűrűk akár 2-5 perces pontosságú időmeghatározást is lehetővé tettek.
19. Horizontális zsebnapóra. Valamikor a 18/19. század fordulóján Közép-Európában készült. Kivitele alapján olcsó, sokak számára elérhető időmérő eszköz volt.
20. Blaeu, Willem Janszoon: Europa recens descripta. 1635. In: Blaeu, W. J.
-Blaeu, J.: Novus atlas, das ist Weltbeschreibung ... Amsterdam, 1649
Az Amsterdamban élő kartográfus, műszerkészítő,
kiadó és könyvkereskedő Willem Janszoon Blaeu (1571-1638)
alapította a Blaeu család nevével fémjelzett híres
nyomdáját és könyvkiadó vállalkozását.
E műhelyben számos, ma már ritkaságnak számító
magyar vonatkozású kiadvány is napvilágot látott,
s egykor falai között tanult a hírneves magyar nyomdász
és betűmetsző, a jobb sorsra érdemes Tótfalusi
Kis Miklós (1650-1702) is. A Tycho Brahe-nál tanult Willem Janszoon
Blaeu Európa-térképe első alkalommal 1617-ben került
kiadásra, s bizton állíthatjuk, hogy korának legszebb,
legigényesebb alkotásai közé tartozott. Ezért
a Blaeu-cég atlaszaiban mindvégig helyet kapott, de szívesen
másolták a kortársak is. Az itt bemutatott térképlapot
a kontinens egyes városait és népeinek viseletét
bemutató képsor szegélyezi.
21. Hondius, Henricus: Europa exactissime descripta. 1631. In: Janssonius,
J.: Atlas contractus, sive atlantis majoris compendium ... Amsterdam, 1666
A XIII. Lajos francia királynak ajánlott térképet
Henricus Hondius (1597-1651) 1631-ben szerkesztette és adta közre.
Mivel Franciaország akkor a spanyolokkal szemben az Egyesült Tartományok
(a későbbi Hollandia) függetlenségéért
harcolókat támogatta, e térképen helyet kapott egy
spanyol-holland tengeri ütközet képe is. Ugyanakkor Hondius
még egy kevéssé ismert tényről tudósít:
térképre vitte a Fjodor Ivanovics orosz cár által
a krimi tatárok váratlan betöréseinek elhárítására
gyepűt készítetett. "Saisec constans nemoribus desectis
et vallis, a Tzar Fjedor Iuanowitz aggestum contra irruptiones Tartarorum Crimensium."
(Saisec, [=gyepű] kivágott fákból és sáncokból
áll, Fjodor Ivanovics cár állította fel a krími
tatárok betörései ellen.)
22. Zubler-körző. Főleg tüzérek használták ágyúk töltésmennyiségének meghatározására alkalmazták, a körzőszárakon lévő célzó dioptrák segítségével, azonban térképészeti mérésekre és távolságmérésre is használható volt.
23. A vasvári béke emlékérme. (1664)
24. Duval, Pierre: L'Europe 1670. In: Duval, P.: Cartes de geographiae ...
Paris, 1672
A francia királyi geográfus, Pierre Duval (1618-1683) térképén
a megjelenés idejének (1670) megfelelő országhatárokat
találhatunk, ahogy arról a Magyarország-térkép
alapján mi magunk is könnyen meggyőződhetünk:
naprakészségét a török hódoltsági
területek kiterjedésének pontos jelölése bizonyítja.
25. Brandegger gyártmányú egyszerű szextáns.
26. Rossi, Giovanni Giacomo: L'Europa. In: Rossi, G. G.: Mercurio geografico
overo guida geografica in tutte le parti del mondo ... Roma, ca 1690
A római kiadó, Giacomo Giovanni Rossi (163?-1700?) a 17. század
második felében adta ki több ismertté vált
térképét. "Mercurio Geografico" címet
viselő atlaszában - amelynek címlapján a kor szokásának
megfelelő allegorikus alakok hátterében itáliai
vidék húzódik meg - egy 1677-ben készült Európa-térképet
is közreadott.
27. "Csillag-óra" (Nocturlabium vagy Stellarium). Brandegger-Homann örökösök műhelyében készült, a 18/19. sz. fordulóján. Egyszerű idő-meghatározó eszköz az éjszakai órák mérésére. A Sarkcsillag felé irányított tárcsa forgó mutatóját a Nagy Medve (Göncölszekér) két hátsó csillaga felé kell irányítani, és megfelelően beállítva kb. 4-5 perc pontossággal mutatta meg az időt.
28. Buda felszabadításnak emlékérme. (1686)
29. Wit, Frederick de: Nova et accurata totius Europae descriptio. In: Wit,
Fr. de: Atlas. Amsterdam, 1690
Az amsterdami kartográfus és kiadó Frederick de Wit (1630-1706)
Európa-térképén a korabeli politikai határok
csak részben tükrözik a megjelenés sejthető idejének
megfelelő állapotokat. Naprakészsége feltehetőleg
az általa elért hírforrásokon - röplapok, hírlevelek,
újságok - alapult. Számos helyen inkább uralmi régiókat,
mint tényleges határokat jelölt. Érzékeltette
az Oszmán Birodalom visszaszorulását az egykor meghódított
térségekből; a Habsburg-uralkodó, XI. Ince pápa,
Velence és Lengyelország alkotta Szent Liga (1684) eredményes
hadműveleteit, amelyekhez utóbb Oroszország (1686) is csatlakozott.
A karlócai békéig (1699) a Habsburg Birodalom magyar, míg
Lengyelország podóliai területeit visszaszerezték.
30. Morea felszabadításának emlékérme. (1685)
31. A karlócai béke emlékérme. (1699)
32. Dollond gyártmányú csillagászati távcső. Cső hossza 3,2 m, lencse átmérő kb. 7,5 cm. A földrajzi hosszúság meghatározásával kapcsolatos csillagászati megfigyelések (pl. a Jupiter bolygó holdjainak észlelésére) alkalmazott távcső. Az objektív-lencse optikai hibáinak kiküszöbölésére a gyújtótávolságot aránylag hosszúra méretezték. A műszert az egri Csillagvizsgáló számára vásárolta egykor gr. Esterházy Károly püspök, 1775 körül, a kor egyik legkitűnőbb angol optikusától, Peter Dollondtól.
33. Sanson, Guillaume: L'Europe ... In: Jaillot, Hubert: Atlas nouveau, contenant
toutes les parties du Monde ...Paris, 1692
A francia királyi geográfus, a párizsi Guillaume Sanson
(1633-1703) e térképe jóval a szerző halála
után, 1692-ben a szintén párizsi Alexis-Hubert Jaillot
(1632-1712) szobrász, rézmetsző, kiadó és
geográfus atlaszában átdolgozatlanul látott napvilágot.
A szerző e lapot a francia trónörökösnek, a dauphinnek
ajánlotta: az ő címerét fogja közre Mars és
Minerva, őket hadiszerek, valamint a békés tudományok
és művészetek jelképei övezik. A barokkos kartusba
foglalt vágtató ló figuráját két bőségszaru
fogja közre.
34. Galilei-féle arányos körző, lényegében a logarléc elődjének tekinthető eszköz számítások végzéséhez.
35. Zürner, Adam Friedrich: Europae in tabula geographica delineatio ...
Amsterdam, 1705
A geográfus és térképkiadó Adam Friedrich
Zürner (1680-1742), a Porosz Királyi Tudományos Akadémia
tagja Európa-térképén gondosan felsorolta azon új
csillagászati mérések eredményeit, amelyek alapján
e művet szerkesztette. A kutatások szerint nagy alapossággal
kivitelezett művét utóbb mások, így Johann
Baptist Homann és Matthäus Seutter is forrásul használták.
A térkép tetszetős kartusa a régi, jól bevált
Európa-ábrázolást tárja elénk. Felette
a szárnyas sarut és sisakot viselő Merkúr a térkép
feliratát tartalmazó zászlót tartja, a gorgófős
pajzsot és dárdát markoló Minerva előtt pedig
puttók szárnyalnak.
36. Univerzális egyenlítői zsebnapóra. E napórák körében a legáltalánosabban elterjedt típus volt, amelyeknek a számlapgyűrűje az egyenlítőtől (0°) a pólusokig (90°) minden szélességre beállítható volt. Egyesekhez külön nyomtatott használati utasítást és számos város földrajzi szélességét felsoroló táblázatot is mellékletek. Vékony tűpoloszuk a számlap gyűrűjét átívelő tengely körül fel-le csapható.
37. Weigel, Christoph: Europa vetus. In: Weigel, Christoph: Descriptio orbis
antiqui ... Nürnberg, 1720
Johann David Köhler Christoph Weigel (1654-1725) nürnbergi aranyműves,
rézmetsző és térképkiadóval együttműködve
jövedelmező vállalkozásba fogott: elsők között
készített és adott közre - mint már említettük
- minden korosztály számára használható iskolai
történelmi atlaszt. E térképük a Római
Birodalom Európáját ábrázolja, amely a felsőbb
klasszisokba járó diákokat segítette ismereteik
elmélyítésében. Az ókori Európa térképének
feliratát római vexillum formájában alakították
ki; erről a földrajzi neveket klasszicizáló ábrázolásmódban
emblematizáló érmek függnek.
38. Tengerész szextáns 19. század közepéről.
39-40. A pozseraváci béke emlékérmei (1718)
41. Homann, Johann Baptist: Europa christiani orbis domina ... 1706. In: Homann,
J. B.: Atlas novus terrarum orbis imperia, regna et status... geographice demonstrans
... Nürnberg, 1707
A Nürnbergben alkotó kitűnő rézmetsző
és térképkereskedő, a Német-Római
Birodalom császárának geográfusa, a Porosz Királyi
Tudományos Akadémia tagja, Johann Baptist Homann (1663-1724) korai
térképei közül kiemelkedik e mű, amelyen - Johann
Gabriel Doppelmayr (1677-1750) nürnbergi csillagász adatait felhasználva
- az Európa nyugati részén 1706. május 12-én
észlelt napfogyatkozás "útvonalát" ábrázolta.
A szövegabroszt puttók tartják, fölötte a keresztény
hit apotheózisaként a felkelő napként tündöklő
istenszem felé emelik a megváltást jelképező
kelyhet, az oltáriszentséget, a szent keresztet, a pápai
tiarát és főpapi pásztorbotokat. A babérkoszorús,
római császárként megjelenített VI. Károly
lábainál a birodalmi sas ül.
42. Johann Baptist Homann arcképe, amelyet Joannes Kenckel (1688-1722) festménye után a szintén nürnbergi Johann Wilhelm Winter (1696-1765) metszett rézbe.
43. Egyszerű szextáns, amelyet elsősorban órák beállítására, helyi idő meghatározásához terveztek és használtak.
44. Vízszintes számlapú inklináló napóra. A vésett számokkal és díszítésekkel készült alaplap három talpcsavarral állítható. A beállítás szöge a felcsapható háromszögletű árnyékvetőről lelógó függővel szabályozható, az alatta elhelyezett fok-skála a =40°-50°60° között mutatja a kívánt szélességet. Nagyon gondos szépen kivitelezett munka, Johann Engelbrecht alkotása a 18. század utolsó évtizedeiben.
45. Seutter, Matthäus: Europa religionis christianae ... cultu omnium
terrarum orbis partium praestantissima ... Nürnberg, 1729
Az itt bemutatásra kerülő mű az előbb Bécsben,
majd Ausburgban dolgozó Georg Matthäus Seutter (1678-1757) korai
térképei közül való, hisz azon a szerző
magát még csak rézmetszőként tüntette
fel. A míves kartussal ellátott mű a politikai határok
alapján az 1700-1721 közt folyó északi háborút
lezáró orosz-svéd nystädti béke (1721) előtti
állapotot tükrözi. A címe: "Európa, a keresztény
vallás, az erkölcsök, valamint a béke és a háború
művészetének ápolásában az egész
világon a legelső". Az uralkodónőként
ábrázolt Európa térdeinél a birodalmi sas,
a szövegdrapéria alatt Minerva és Apolló hever.
46. Összecsukható doboz napóra (fa diptichon). Mágneses elhajlás adata alapján valamikor 1770-80-as években készülhetett. Olcsó, ezért sokak számára elérhető időmérési eszköz volt.
47. Europa secundum legitimas projectionis stereographieae regulas ... descripta
... 1743. Nürnberg, Homännische Erben, 1747
Johann Baptist Homann halála után örökösei vitték
tovább a nagynevű és jól jövedelmező
térképkiadást. A cég neve "Homännische
Erben", azaz 'Homann Örökösök' névre változott.
Számukra készített új, de csak 1743-ban megjelentetett
Európa-térképet a wittembergi egyetem matematikaprofesszora,
Johann Matthias Hase (1684-1742).
48. Gúnyérme Lengyelország felosztásáról. (1742)
49. A kolini győzelem emlékérme. (1757).
II. Terem
50. Dioptrás szintező műszer, 18 és 19. század fordulóján vízrendező munkálatok egyik fontos műszere.
51. Precíziós egyenlítői asztali napóra. A számlapja a szélességi skála mentén csuklókon billenthető. Az árnyékvető pálca a számlap első és alsó oldalán is kinyúlik. Rendkívül pontosan szerkesztett példány, valószínűleg egyedi darab.
52. Görög Demeter-Kerekes Sámuel: Europának közönséges
táblája
Wien, 1790
Görög Demeter (1760-1833) és Kerekes Sámuel (18. sz.
közepe-1800) Bécsben adták közre az itt bemutatott Európa-térképet,
melyet gróf Koháry Ferencnek, Nagy-Hont megye örökös
főispánjának ajánlottak. A nyomtatott térképen
Vard? szigete mellett az alábbi megjegyzést olvashatjuk: "itt
volt Hell 1769". Hell Miksa magyar csillagász (1720-1792) VII. Keresztély
dán király megbízásából Sajnovics
Jánossal (1733-1785), a magyar-ugor rokonság és a magyar
összehasonlító nyelvészet első kutatójával)
a norvégiai Vard?be utazott, hogy megfigyeljék a Vénusz
bolygónak 1769 júniusában a napkorong előtti átvonulását.
E mérések alapján - először a világon
- Hell Miksa számította ki pontosan a Nap-Föld távolságot;
igaz kortársai közül eredményét néhányan
kétségbe vonták, utóbb viszont más mérések
igazolták annak helyességét.
53. L'Isle, Guillaume de-Dezauche, Jean-André: Carte d'Europe ... 1782.
In: Atlas géographique des quatre parties du monde
Paris, 1789
Philippe Buache (1700-1773), a neves francia térképész
és hidrográfus, a Francia Királyi Tudományos Akadémia
tagja elsőként a világon rajzolt olyan tengeri térképeket,
amelyek a vízmélységet szintvonalakkal jelezte. 1782-ben
közreadott az ő általa készített az alábbi
kontinens-ábrázolás, Buache amelyen precízen arra
figyelmezteti az olvasót, hogy Oroszország Ázsiába
átnyúló részét nem tudja térképén
bemutatni. Magyar szempontból különösen mulattató,
ugyanakkor elismerésre méltó a hazai nyelvtörő
helységnevek nagy számban történő alkalmazása:
Ketz Kemel (=Kecskemét), Giula (=Gyula), Petit Varadin (=Kisvárda),
Crapak (=Kárpátok), stb.
54. Orsójáratú óra, a maga korában pontos időmérésre volt alkalmas.
55. A kücsük-kajnardzsi béke emlékérme. (1774)
56. A tescheni béke emlékérme. (1779)
57. Univerzális fogaskerekes napóra, azaz percmérő. Az egyenlítői tárcsán 2x12 órás skála, ? h beosztással. Az erre merőleges, forgatható hónaplemezen egy célzó (dioptra) szolgál a Nap beirányozására. A felső részénél a mutatós percjelző. Használatakor a lyuk-dioptrát először a megfelelő hónaphoz kell állítani, majd addig forgatni, amíg a napsugarak a lyukon át az alsó lemezkére nem esnek. Ekkor az egyenlítői fogastárcsán, a mutató mentén leolvashatók az órák, a felső, 25 mm-es óraszámlap percmutatóján a percek. Az alsósík alsó kivágása mentén a -skála 30°-60°között. Három talpcsavarral és függővel szintezhető. A szélességállító hasiték mentén nagyobb városok földrajzi szélessége Augsburgtól Zittaui-ig található.
58. Irányvonalzó. E darab eredetileg a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak gyakorlati képzését szolgálta.
59. Összecsukható egyenlítői zsebnapóra J. Schrettegger készítette Augsburgban a 18/19. század fordulóján. A gyűrű alakú számlap tetszés szerinti földrajzi hely szerint állítható, a tű alakú árnyékvető lecsapható. Pontossága kb. 5-8 perc.
60. Europa secundum legitimas projectionis stereographicae regulas ... descripta
... 1785. In: Atlas geographicus maior ... Nürnberg, Homännische Erben,
1785
A reprezentatív térképlap Johann Matthias Hase Európa-térképének
részben felújított változata, amelyet a Homann-örökösök
adtak közre. A részlet- és adatgazdag, kiadójukhoz
méltó nívós kiadvány révén
a kontinens vallási sokszínűségét kívánták
bemutatni. A nyomdai kibocsátáshoz szükséges privilégiumot
a felvilágosult abszolutizmusáról és vallási
toleranciájáról elhíresült "kalapos királytól",
II. Józseftől kapták.
61. Bowles, Carrington-Schrämbl, Franz Anton: Übersicht der Europaeischen
Seeküsten. Wien, 1791
A Londonban működő nyomdász és kiadó,
Carington Bowles (1724-1793) a 18. század végén tette közzé
Európa hajózási térképét, amelyet
utóbb Franz Anton Schrämbl is átvett nagy atlasza számára.
A térképről lemaradt kisázsiai partvidéket,
azaz a Földközi-tenger keleti medencéjét a szerző
melléktérképen helyezte el.
62. Crome, August Friedrich Wilhelm: Neue Karte von Europa ... Wien, 1787
August Friederich Wilhelm Crome (1753-1833) készített elsőként
Európáról természeti- és gazdasági
erőforrásokat bemutató térképet 1782-ben.
Utóbb e mű oly népszerű lett, hogy helyet kapott Franz
Anton Schrämbl (1751-1803) Allgemeiner grosser Atlass című,
1786-1800 között Bécsben megjelent művében is.
A térkép keretén kívül a szerző Európa
országainak fontosabb természeti és gazdasági kincseiről
kaphatunk ismereteket; Magyarországnál megemlíti, hogy
földünk gazdag gabonában, borban, gyümölcsökben,
sáfrányban, mézben, fában, lovakban, ezüstben,
rézben, higanyban, s nem feledkezik el a sóról, halakról,
juhokról, továbbá az ásványvizes forrásokról
sem.
63. Reilly, Franz Johann Josef von: Karte von Europa ... 1795. In: Grosser
deutscher Atlas. Wien, Fr. J. J. von Reilly, 1796
A kartus felirata szerint a legújabb kútfők alapján
szerkesztette új térképét 1795-ben Európáról
a már említett Franz Johann Joseph von Reilly. Műve utóbb
a Grosser deutscher Atlas-ban nyert méltó elhelyezést.
A 18. század utolsó két évtizedében alig
volt Európában békésnek mondható év.
Igaz, e háborúk elvileg "helyiek" voltak, de felborították
a korábban kialakult európai hatalmi egyensúlyt, s a határokat
is átrajzolták.
64. A compoformiói béke emlékérme. (1797)
65. Budai Ésaiás-Erőss Gábor: Európa. In:
Oskolai új átlás az alsó classisok számára
... Debrecen, 1800
A debreceni református kollégium híres tanára, a
történetíró Budai Ézsaiás (1766-1841)
irányítása mellett az ügyes kezű diákok
készítették el és adták közre 1800-ban
az alsó osztályok tanulói számára az első
magyar nyelvű iskolai atlaszt, amely hosszú ideig volt használatban.
A közreadás költségét a Kollégium vállalta,
a nyomtatás az intézmény nyomdájában történt.
66. Budai Ésaiás-Pethes Dávid: Európa. In: Oskolai
új átlás ... Debrecen, 1804
A debreceni kollégium rézmetszésben járatosságot
szerző tanulói Budai Ézsaiás professzor irányítása
mellett hamarosan elkészítették a felsőbb (a mai
középiskolai szintnek megfelelő) osztályokba járó
kollégisták számára is az első magyar nyelvű
középiskolai atlaszt. Utóbb e munkában résztvevő
diákok közül utóbb többen élethivatásul
is választották a rézmetszés művészetét.
A Kollégium atlaszait a diák-nemzedékek nemcsak Debrecenben,
de az ország más református tanintézeteiben is sokáig,
nagy haszonnal forgatták. Az általunk bemutatott példány
az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik vezéralakjának,
a szabadcsapata élén hősi halált halt Vasvári
Pálnak a kezében is megfordult - később más
diákok tulajdonbejegyzései tanúskodnak a több nemzedéken
át tartó használatról.
67. Budai Ézsaiás professzor arcképe. Rajzolta Barabás, acélba metszette Mayer E. Nürnbergben.
68. Összecsukható asztali napóra vízszintes és függőleges számlapokkal, és külön mutató jelzik, hogy a Nap mely állatövi jegyben jár.
69. Az Oroszországgal kötött szövetség emlékérme. (1799)
70. A pozsonyi béke emlékérme. (1805)
71. Mollo, Tranquillo: Europa samt den Reisen des Capitain Cook.
Wien, 1805
A bécsi metsző, könyvkiadó és kereskedő,
Tranquilo Mollo (18..-18..) a 19. század első évtizedeiben
közreadott Európa-térképével a szélesebb
tömegek kíváncsiságát elégítette
ki az egész kontinenst átforgató történelmi
eseményekkel kapcsolatban. Lezajlott Lengyelország harmadik felosztása
(1795).
72. Greipel Edvárd: Európa ... 1817-ben In: Nemzeti Magyar Átlás.
Pest, 1817-1819
Greipel Edvárd császári és királyi főstrázsamester
1817 december 15-én tette közzé előfizetési
felhívását egy "Magyar Nemzeti Átlás"
kiadásának szándékával. A József nádor
pártfogását élvező hazafias buzgalom eredményeként
született meg az atlasz lapjain többek között Európa
magyar nyelvű politikai térképe is, amelyen a reformkor
nemzedéke felnőhetett. Greipel mappáján - amelyet
ő "táblá"-nak nevezett - dícséretes
buzgalommal tüntette fel a nagy európai hegyvonulatokat, s térképének
szélein részletesen el is magyarázta azok felosztását.
73. Összecsukható egyenlítői napórák, tetszés szerinti földrajzi szélességen használhatók. 18. században még széles körben elterjedtek, felvéve a mechanikus kerekes órák pontosságával a versenyt. Téli és nyári állásban állíthatók voltak.
74. A waterloo-i csata emlékérme. (1815)
75. Pantográf. Segítségével rajzot másolni, nagyítani és kicsinyíteni lehetett, előre elhatározott arányban.
76. Europa nach den letzten Friedensschlüssen. In: Dirwaldt, Joseph: Allgemeiner
Hand-Atlas ... Wien,1818
1819-ben Berlinben látott napvilágot e térkép, amelyen
a magyarországi területek vonatkozásában sajátos
vízrajz tárul szemünk elé: Pest alatt egy folyó
vagy mesterséges csatorna ágazik ki a Dunából, közvetlen
kapcsolatot biztosítva a Tisza folyóval. Kétségkívül
léteztek ilyen vízszabályozási elképzelések,
de esetünkben a térképkészítő megelőzte
a mérnököket: ilyen vízrajzi összeköttetés
a későbbiekben sem létesült a két folyó
között. A térkép másik érdekessége,
hogy Galíciát Magyarország részének tüntette
fel, holott az Osztrák Császárság Bécsből
irányított külön tartománya volt.
77. Schmidt, Johann Marias Friedrich: Europa. Berlin, 1819
1814 májusában XVIII. Lajos francia király és az
I. Napóleon ellen szövetkezett államok békét
kötnek Párizsban. Ennek értelmében Franciaország
elvesztette 1792. január 1-jétől szerzett hódításait.
Még ez év novemberében Bécsben összeült
az európai államok kongresszusa, hogy megtárgyalja a napóleoni
háborúk lezárásával szükségessé
vált területi rendezést. Franciaország megmaradt 1792-es
birtokaiban, s kis ütközőállamok koszorúja izolálta
a többi nagyhatalomtól. Belgiumot Hollandiába, a Lombard-Velencei
Királyságot Ausztriába, Norvégiát Svédországba,
Finnországot Oroszországba olvasztották. A Német-római
birodalom, illetve a Rajnai Szövetség helyén létrehozták
a Német Szövetséget. A Varsói Nagyhercegséget
felosztották. Itáliában - ahol északon a Habsburgok,
délen a Bourbonok kerültek újra hatalomra - az egyetlen független
állam a Szárd Királyság lett. Még ez év
szeptember 26-án a pravoszláv Oroszország, a katolikus
Ausztria és a protestáns Poroszország aláírta
az új politikai rend megőrzésére életre hívott
Szent Szövetség alapokmányát. E szövetséghez
utóbb a pápa, az angol király és a török
szultán kivételével egész Európa összes
állama csatlakozott.
78. A tilsiti béke emlékérme. (1807)
79-80. A párizsi béke emlékérmei. (1814)
81. Horizontális asztali napóra, nagypontosságú kivitelben, rugós és kerekes órák ellenőrzésére.
82. Dóczy József: Európa földképe. Pest, 1830
Dóczy József (1779-1856) ciszterci rendi áldozópap
térképe, amely Európa tekintete jelenvaló természeti,
miveleti és kormányi állapotjában című
mű mellékleteként került kiadásra. Elsőnek
ő vállalkozott arra, hogy magyar nyelven könyvet írjon
a kontinens államainak leíró földrajzáról.
Dóczy könyvéhez a XII. kötetben földrajzi szakszavak
magyar nyelvű magyarázatát is megadta, például
'dudva' liget, bozót, tsalit, 'föld kép' mappa, föld
abrosz, rajsz. stb.
83. Stieler, Adolf: Europa ... 1829. In: Stieler, Adolf: Hand-Atlas über
alle Theile der Erde ... Gotha, 1831
A gothai geográfus és kartográfus, Adolf Stieler (1775-1836)
a maga korában igen népszerű Hand Atlas-a részletekben
jelent meg. A szerző atlaszának lapjait állandóan
korrigálta, frissítette, ezzel is elnyerve a vásárlóközönség
bizalmát. Sikerességéhez ötletessége is hozzájárult:
e térképén például az európai folyóhálózatot
és azok vízgyűjtő területeit jelenítette
meg. E mű első változata 1819-ben, majd javított
kiadása 1829-ben került a nagyközönség elé.
E térképek szervesen illeszkedtek abba a folyamatba, amelynek
során Európa és a világ egzakt számbavétele
felgyorsult.
84. Tengerészeti és mérnöki oktáns.
85. Egyetemes fa-kvadráns (napkvadráns). Amelyet Franz Ritter tervezett és készített, Nürnbergben, 1600 körül. A sokféle mérésre alkalmas többféle szög. és ív-beosztással ellátott negyed-körív (körnegyed = kvadráns) különböző változatai a középkortól a 18 sz. végéig igen kedveltek és elterjedtek voltak, mind a csillagászatban, mind a földmérésben. A Ritter-féle kvadránst főleg időmeghatározásra alkalmazták, a Nap látszó magasságának meghatározása segítségével.
86. Oktáns fadobozban, gyakorló műszer mérnökök és tengerészek oktatásához.
87. Karacs Ferenc: Európa földképe ... In: Karacs F.: Európa
magyar atlása ... Pest, 1838
1838-ban, a nagy pesti árvíz évében adta ki a nemes
rézmetsző és hazafias könyvkiadó, Karacs Ferenc
(1770-1838) mívesen metszett, könnyen olvasható magyar nyelvű
Európa-mappáját, amelyet a szélesebb közönség,
azaz a "katonatisztek, újságolvasók, kereskedők,
utazók és tanulók épülésére"
szánt. E művét Bihar vármegye "karainak és
rendjeinek" - feltehetőleg támogatóinak - ajánlotta.
88. Politische Karte von Europa. Wien, Franz Werner, 1848
A bécsi Franz Werner (18..-18..) az 1848-as forradalmak lázában
égő Európát idézte meg mozgalmas térképén.
Az egyes országok területén hadseregek vonulnak fel, alkotnak
csatárláncot, védekeznek vagy rohamozzák meg egymást.
Zászlót, fegyvereket lengető polgárok sétálnak
vagy gyülekeznek, a kontinens szinte minden szeglete forrong. A forradalmi
hangulatba békés életképek vegyülnek, mindezt
politikai, természetföldrajzi, etnográfiai megjegyzésekkel
kísért feliratok közepette. Az ábrázolás
középpontjában a Frankfurt am Mainban egyesülni kívánó,
"napsugarakban fürdő szabad" Németország,
illetve a vezetőjének óhajtott Habsburg János főherceg
áll. Az általános európai felfordulástól
csak néhány terület maradt mentes: a finnek horgásznak,
bár az orosz "szabadságfán" hazafit akasztanak;
a lappok rénszarvas húzta szánon utaznak. Túl a
kozákok földjén a kolera grasszál, Szibériába
száműzötteket visz a trojka, és Abdul Maschid kán
- a szerző szerint - háremhölgyei karjában elfeledkezik
ingatag trónjáról. A térképlap a forradalmi
események ábrázolását a viseletképek
és etnográfiai ábrázolások több évszázados
hagyományával ötvözi "Európa politikai teátrumán"
89. Heliokronométer (fogaskerekes percmérő napóra). Két csöves libellával és talpcsavarokkal szintezhető, kompasszal tájolható. Valószínűleg kész alkatrészekből: földmérő tájoló és zsebóra-számlap felhasználásával készült. Egyedi gyártmány.
90. Berghaus, Heinrich Carl Wilhelm: Karte von Eüropa zur Übersicht
der Wärme-Verbreitung in diesem Erdtheile. 1849. In: Berghaus, H. C. W.:
Physikalischer Atlas ... Gotha, 1852
Friedrich Heinrich Alexander von Humboldt (1769-1859) útmutatásait
követve Heinrich Carl Wilhelm Berghaus (1797-1884) munkásságát
a világ tudományos megismerésének szentelve annak
térképi ábrázolására vállalkozott.
Térképe Európa középhőmérsékleti
viszonyait tükrözi. Berghaus értő gonddal műveit
időről-időre kiigazította és újraszerkesztette,
javította tartalmukat. - Európában az első Légészeti
Akadémiát - korabeli magyar szóhasználattal megnevezve
-, azaz éghajlatkutató intézetet Pfalz választófejedelme
alapította 1780-ban Mannheimben. Akkor 14 német és 16 külföldi
egyetem vállalkozott arra, hogy naponta három alkalommal feljegyzi
a levegő hőmérsékletét, a csapadék
mennyiségét, a légnyomás változását
és a szél irányát. E mérési sorokat
Berghaus tudatosan használta térképe elkészítéséhez.
- A korabeli magyar nyelvben az azonos hőmérsékleti vonalakat,
az izotermákat "hasonmérsékleti vonalak"-nak
nevezték.
91. Berghaus, Heinrich Carl Wilhelm: J. Schouw's Übersicht der Verbreitung
der wichtigsten Kultur-, Baum- und Strauchgewächse in Eüropa ... 1851.
In: Berghaus, H. C. W.: Physikalischer Atlas ... Gotha, 1852 E térképen
Berghaus néhány fontos termesztett növény, narancs,
olajbogyó, kukorica, szőlő, stb. termőhelyeinek
legészakibb és legdélibb határait jelölte meg.
92. Desjardins, Constant: Carte de l'Europe commerciale & industrielle.
Industrielle-commercielle Karte von Europa. Wien, 1859
Constant Dejardins (18..-18..) 1859-ben állította össze kétnyelvű
- francia és német - ipari és kereskedelmi Európa-térképét,
amely a fő közlekedési útvonalak, csatornahálózat,
vasútvonalak, gőzhajójáratok, világítótornyok
megjelenítésén túl szegélyként közreadta
a kereskedelmi zászlókat is. Külön jelölte az iparukról
illetve a kereskedelmükről nevezetes településeket.
93. A balaklavai csata emlékérme. (1854)
94. A török-angol-francia szövetség emlékérme. (1854)
95. Vízszintes asztali napóra. Egyedi készítmény, a 19. sz. elejéről. Az iránytűvel beállított napóra számlapján a lecsapható függőleges lemez által kifeszített vékony fonál árnyéke mutatta az időt. A napórát egy mérnöki iránytű felhasználásával talán az egykori használója ügyeskedte össze.
96. Leeder, Ehrenfried-Schade, Theodor: Europa. In: Illustrierter Handatlas
zur Länder- und Völkerkunde. Leipzig, 1866
Ezen iskolások számára készült, gazdagon illusztrált
atlasz bizonyára megmozgatta a gyermeki képzeletet. Segítségével
nemcsak az alapvető természeti és politikai viszonyokat
sajátíthatták el a diákok, hanem a szegélyen
elhelyezett képek segítségével megismerhették
a városi és vidéki élet egyes mozzanatait, a házi-
és vadállatok főbb fajtáit, Európa egyes
vidékeinek főbb népviseleteit, az ehető gabonafajtákat,
az erdőtípusokat; végezetül pedig ízelítőt
kaptak a gótikus stílusról a burgosi székesegyház,
a bizánci építészetből pedig a velencei Szent
Márk-templom képe alapján.
97. Hamm, Wilhelm: Weinkarte von Europa. Jena, 1872
Wilhelm Hamm (18..-18..) borászati Európa-térképén
az 1871-es határváltozások már megjelentek, de bizonnyal
e mű második kiadására már 1873 előtt
sor került. A művet a szerző eredetileg borkereskedőknek,
szállodáknak és nem utolsó sorban az ínyencség
felé törekvő borbarátoknak szánta. A kor társasági
életéhez hozzátartozott a különféle borfajták,
évjáratok értő ismerete is. A térkép
felsorolja és bemutatja Európa jelesebb borvidékeit, megjelölve
a fontosabb termőhelyeket, szőlőfajtákat és
kereskedelmi lerakatokat.
98. Asztali nap- és holdóra. Az Augsburgban dolgozó Andreas Vogler 1771-ben készítette. E különleges órák segítségével a holdfény árnyékából is meghatározható volt az idő. Ezért külön a Hold fényváltozását jelző 29 részre felosztott gyűrű, és ezen belül 2x12 holdóra-számlap található. A belső forgó számlapot (volvellát) a Hold megfelelő korához állítva a napórai idő átszámítás nélkül közvetlenül leolvasható volt.
99. Egyszerű szerkezetű szextáns 19. századból.
100. Pontos idő-meghatározó műszer - a Chronodeck, amelyet Hartmann & Braun műhely készített 1900 körül. A megbízható földrajzi felmérés mind pontosabb időmérést követelt. A távíró széles körű elterjedéséig sok helyen maga a felmérő mérnök végezte az időmeghatározást. Ilyen célra a kisebb műhelyek is sokféle, egyszerűen kezelhető eszközt dolgoztak ki, mint pl. a "Chronodeck" elnevezésű műszert, amely a Nap delelése segítségével jelezte az időt.
101. Térképészeti szögfelrakó.
102. Iránytű
103. Geológus kompasz
104. Derékszögű koordináta-felrakó
105. Passage prizma, magyar irodalomban e műszert Délmérő-nek
is írták.
A pontos idő iránti igény - a társaskocsi-hálózat
bővülése, majd a vasút és a gőzhajó
menetrendje - mindinkább az időmérés eszközeinek
fejlődéséhez vezetett. Az egyszerű, könnyen
kezelhető, csillagászati ismereteket nem kívánó
idő-meghatározó berendezések egyik jellegzetes típusa
volt a J. J. Littrow bécsi professzor által tervezett délmérő
passázs prizma. (A helyi dél akkor áll be, amikor a Nap
képe a műszer látóterén "átmegy".
Passage - átmenet.)
106. Prizma-kör nagy pontosságú szögmérésekhez. Hordozható műszer, földrajzi szélesség és hosszúság pontos meghatározására. A 19. sz. elejétől a hajózásban és a térképészetben egyaránt használatos volt.
III. terem
107. Rose, Frederick W.: John Bull and his friends. A serio-comic map of Europe.
London, 1900
Frederick W. Rose komoly-komikus térképe az 1900-as évet
más gondolatnak szentelte: John Bullt és barátait mutatta
be. Előbbit két vadmacska (Transvaal és Orange Free State)
támadta meg. De képes volt lőszer-tartalékokat felhalmozni
egyéb gyarmatai, Kanada, Ausztrália, India stb. formájában.
Franciaország, miközben az 1900-as világkiállítást
rendezi, ölében heverő összetört játékai
(Sziám, Újfundland, Madagaszkár, Egyiptom és Marokkó)
felett kesereg, német segítségért könyörögve.
Az új hajóival elfoglalt Németország a területnövelés
reményében szűk korlátai közül kitörni
készül összes ráaggatott javaival. Ausztria-Magyarország
szörnyű fenyegetéseket helyez kilátásba. Az
újságját kényelmesen olvasó Svájc
a Vöröskereszt jó működésének örvend.
Oroszország a cár nemes béketörekvései dacára
egy karjait messze kinyújtó polip, mely egyaránt bekebelezéssel
fenyegeti Kínát, Afganisztánt, Lengyelországot,
Finnországot, Perzsiát és Afganisztánt.
108. Katonai iránytű
109. Aranyozó készlet könyvkötők számára.
110. A greenwiech-i meridián 100 éves elfogadásának emlékérme. (1984)
111-112. Brózik Károly: Európa politikai térképe.
In: Berecz Antal-Brózik Károly-Erődi Béla: Nagy
magyar atlasz. Budapest, 1906
"Minden kulturnemzet, a mely önálló tényezője
a nemzetközi forgalomnak, kereskedelemnek és politikának,
rendelkezik oly nagy atlaszszal, a mely a nemzet polgárainak pontos felvilágosítást
ad minden olyan kérdésben, a mely figyelmét akár
politikai, akár tudományos, akár kereskedelmi érdekkörénél
fogva a haza szűk határain túl távoli idegen országokra
vagy földrészekre irányítja." - írta atlasza
bevezetőjében a kiadó - a Magyar Földrajzi Társaság
- és a szerkesztő Brózik Károly(1849-1911). A Nagy
Magyar Atlasz-ban szereplő térképek között vannak
átvett, illetve saját tervezésű lapok Hasonlóképpen
izgalmas témák tárulnak elénk a különböző
melléktérképek alapján is, ahogy arról a
mellékelt lapok alapján mi magunk is meggyőződhetünk.
Az Európa politikai viszonyait bemutató lapokat Brózik
Károly dolgozta át értő módon, míg
a szép és igényes kivitel Schubert I. metsző érdeme.
113. Andree, Richard: Europa politisch. In: Richard Andree's Allgemeiner Handatlas.
Bielefeld-Leipzig, 1881
Az újabb, 1881-es kiadású etnikai térképet
Richard Andrée (1835-1912) német geográfus és kartográfus
állította össze, akinek Allgemeiner Handatlasa hosszú
évtizedeken keresztül közkézen forgott és számos
kiadást megért. E térkép különlegessége,
hogy a nyelvileg vegyes területeket melléktérképek
segítségével részletesen is bemutatja: a máig
eleven nemzeti-nyelvi ellentétek gócpontjait: a baszk-spanyol
területet, a Bretagne-félszigetet, Dél-Tirolt, a flamand-vallon
vidéket.
114. Bartholomew, John: Europe & Near East - general commercial chart.
In: Atlas of the world's commerce ... London, 1907
Atlas of the World's Commerce-t, azaz Világkereskedelmi atlaszt első
alkalommal az edinburghi Geographical Institute szerkesztett, és John
George Bartholomew (1860-1920) adta közre. E térkép segítségével
nagyszerűen érzékelhető az a világkereskedelmi
előny, amellyel a tengerpartot birtokló országok rendelkeztek
a 20. század első felében. Tengerjáró hajóikon
nagyobb tömegű árú volt szállítható,
mint akkor bármely szárazföldi közlekedőeszközzel.
Az Ázsiába irányuló kereskedelem jelentősen
fellendült a Szuezi-csatorna elkészültével (1869. augusztus
15). E mesterséges vízi út szabad használatát
a Konstatinápolyban 1888. október 29-én megkötött
nemzetközi egyezmény biztosította; az I. cikkely értelmében
a csatorna háború idején éppúgy, mint békében
lobogókülönbség nélkül minden kereskedelmi-
vagy hadihajó előtt mindig nyitva áll, a csatornára
nézve az ostromzár jogának gyakorlása soha sem alkalmazható.
E nemzetközi szerződést Magyarországon 1889. évi
XX. törvényként cikkelyezték be. A világháborúk
idején utóbb kiderült, hogy e szerződésben
foglaltak érvényüket veszítették.
115. Varga Imre: A háborús Európa térkép-karikaturája.
Budapest, 1914,
A háborús Európa térkép-karikatúrája,
amelyet Varga Imre grafikus állított össze, Az angol elbizakodottságnak
nincsen mértékét választotta mottójául.
Léptékként a német "csodafegyver, a kövér
Berta", a 42 cm-es tarack szolgál. Németország szuronnyal
döfködi Franciaország tomporát, Angliára irányzott
ágyúja dacára Winston Churchill zsebre dugott kézzel
szivarozik, Svájc sündisznóként kuporog, mialatt Itália
édesdeden szunnyad párnáin. A vodkásüveget
tartó Oroszország jobbját a német sárkány
igyekszik elnyelni, miközben a törökök bal lábát
igyekeznek láncra verni. Az oroszországi népek ezalatt
skatulyába zártságukból próbálnak
menekülni.
116. Az első világháború idejét idéző képeslapok
117. Első világháborús német gúnyérmék. (1914)
118. Emanuel, Walter: Hark! Hark! The dogs do bark! Serio-comique map of Europe
at war. London, 1914
Az antant szemszögéből készített gúnytérkép
szerint a háború kutyáit szabadon eresztették Európában.
Egy megvadult dakszli kezdte az egészet, melyhez egy osztrák korcs
társult, aki egy kis szerbre támadt. Olaj volt a tűzre,
hogy utóbbi a nagy orosz medvével cimborált. Volt egy rendkívül
játékos a belga griffon, akinek segítője a francia
pudli, és az angol buldog. Utóbbi aluszékonynak tűnt,
s ez a dakszlit megtévesztette. A dakszli hibát hibára
halmozott: a belga griffont nem tudta megölni, az elegáns pudliról
kiderült, hogy tud harcolni, a buldog sem hátrált meg, és
Oroszország a tetejébe egy "gőzhenger" volt,
és reszketésre késztette a medve is. A dakszli új
barátok után nézett, rálelt az olasz agárra,
de az sutba dobva szeretetét a háborút megengedhetetlen
luxusnak tekintette. Mindenesetre Itália fegyvert ragadott, hogy ki és
mi ellen, senki sem tudja - ez a legjobb családban is megesik. A dakszli
ezen kívül csak Konstantinápoly kutyáját találta
barátságosnak, a koncért. A Boldog Európai Család
görög tagja kiélezett késsel szeletelne Törökországból;
a balkániak nem adják fel saját ambícióikat.
A spanyolok túl hosszúnak tartják a bikaviadalt - tehát
előkerülhet még néhány húsos csont.
"A Béke a kutyák elé vetett ajándék"
- írta magyarázatában a szerző - "amíg
a dakszli - akinek szíve Belgiumért, orra pedig Nagy-Britanniától
vérzik - megfelelő szájkosarat nem kap."
119. Europäische Triebjagd. Berlin, Kunstverlag "Junos", 1914
"Az európai körvadászat" című gúnytérkép
a központi hatalmak szemszögéből mutatja be az eseményeket,
szerző és keletkezési év nélkül. A háború
gyors befejezésének lehetőségét őszi
körvadászathoz hasonlítja, optimista párhuzamként
a "mire a levelek lehullanak, minden katona hazatér"- jellegű
szlogennel. A belga nyulat már meg is fogták, a derűlátást
az állatok menekülése csak tovább fokozza - hiszen
ki hallott arról, hogy az állatok visszalőjenek
?
120. Europa - capete incoronate. Bucuresti, 1914
Az Európa koronás főit kifigurázó karikatúra-térkép
szerint az Osztrák-Magyar Monarchia beteg ember, míg II. Miklós
cár teljes lendülettel gyalogol Európa felé, kezében
ostorral. Láthatóan e csetepatéban segítséget
többen tőle remélnek.
121. Europa simpati-politice. Bucuresti, 1914
Európa vezető politikusait karikírozó térkép,
román művész alkotása.
122. Gessner, Anton: Das neue Europa. Wien, 1921
Az első világháború végét lezáró
Versailles környéki békék nyomán gyökeresen
megváltoztak Közép-Európában a korábban
létezett határok. A kontinens középső részének
sajátossága és egyben modern kori történelmének
tragédiája az a tény, hogy e térségben szinte
sehol sem estek egybe az etnikai és politikai határok. Ezért
a világégést követő békekötések
illetve a nyomukban járó határrendezések nem megoldották,
hanem még inkább felizzították a korábban
is meglévő ellentéteket, melegágyat teremtve egy
újabb világégés szárba szökkenéséhez.
123. Légnyomásmérő. E műszert szögmérési adatok helyesbítésére használták a geodéziai mérések során.
124. Freissler, Max: Carte des communications d'Europe. Verkehrskarte von Europa.
Wien, 1931
Az első világháború után a korábban
oly virágzó idegenforgalom lendülete érthető
okok miatt megtört. Az utazni vágyókat nemcsak a megszaporodott
országhatárok okozta nehézségek, hanem a gazdasági
élet hanyatlása is otthon maradásra bírta. Ausztria,
Csehszlovákia, Németország, Magyarország, Olaszország
és Lengyelország nemzeti turizmusáért felelősséget
érző szervezetei 1925-ben létrehozták az Association
entre les Grandes Organisations Nationales de Voyages et Tourisme nevű
szövetséget. E hosszú nevű szervezet a saját
kiadványain az A.G.O.T. rövidítést használta.
16 tagszervezet 873 utazási irodájának munkáját
koordinálta, az utazni, pihenni vágyók nagy örömére.
E térkép segítségével könnyen kideríthető
volt, hogy hol találhatott az utazó olyan idegenforgalmi irodát,
ahol bizton számíthatott gondjai orvoslására. Segítségével
a közúti és vasúti lehetőségek mellett
a háború után mind nagyobb lendületet kapó
légi közlekedés európai lehetőségeiről
is képet alkothatott az érdeklődő. Magyarországon
már első világháború előtt megalakult
az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat, 1927-től
pedig az IBUSZ és számos külföldi iroda szervezte az
idegenforgalmat.
125. A hazai idegenforgalmat reklámozó képeslapok az 1930-as évekből.
126. Anderle Ferenc: Az európai rádióleadóállomások.
Wien, 1926
Magyarországon és Európában elsőként
1893. február 25-én Puskás Tivadar zseniális találmánya:
a telefonhírmondó közvetített híreket és
zenét.
A rendszeres rádióadás megindulására 1925.
december 1-jéig kellett várni. A Magyar Távirati Iroda
igazgatója, Kozma Miklós e szavak kíséretében
jelentette be a Magyar Rádió adásának megindulását;
"[
]A magyar kultúra fegyvertára egy erős fegyverrel
gyarapodott. Mindenki tudja, mit jelent különösen Magyarország
mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon
túl eljut a magyar szó. A broadcastingnak nemcsak az a hivatása,
hogy a tanyai világra elvigye a magyar kultúrát, jelentősége
az, hogy egyrészt az egyetlen szabad összeköttetési
lehetőség elszakított véreinkkel [
] Fogadalmat
teszek arra, hogy minden üzleti szempontot háttérbe szorítva,
tisztán csak a magyar kultúra szempontjait szem előtt tartva
fogjuk ezt a fegyvert kezelni. [
]"
A térkép kerete mentén rádiózással
kapcsolatos korabeli hirdetéseket találhatunk.
127. Magyar hanglemezek az 1930-as évekből.
128. Blondel La Rougery, Édouard: Europe décembre 1939. Paris,
1940
A francia kiadású kontinens-térkép 1939. decemberi
állapotában ábrázolta földrészünket.
A határváltozások nyomán ismét sok új
térkép jelent meg, követve az események nyomán
előállt sűrű változásokat.
129. Felvidéki Emlékérem (1938), Erdélyi Emlékérem (1940), Délvidéki Emlékérem (1941)
130. Szovjet "Bécs elfoglalása" érem (1945), Szovjet "Budapest elfoglalása" érem (1945), Szovjet "Berlin elfoglalása" érem (1945).
131. Szovjet "Varsó felszabadítása" érem (1945), Szovjet "Belgrád felszabadítása" érem (1945), Szovjet "Prága felszabadítása" érem (1945)
132. Brit Franciaország és Németország Csillag (1944-1945), Brit Olaszország Csillag (1943-1945), Brit Légierő Európa Csillag (1939-1945).
133. Irmédi-Molnár László-Jäger Károly:
Európa. Budapest, 1948
A 2. világháborút lezáró párizsi béke
ismét határváltozásokkal járt együtt,
amelyeknek követéséhez elengedhetetlen volt a részletes,
kisebb-nagyobb területi egységeket és főbb városokat
az adott országhatárokkal feltüntető térképek
készítése.
134. Aránykörző.
135. Mean air temperature, January. In: Climatic atlas of Europe. Budapest,
Cartographia, 1970
Európa éghajlati atlaszának lapja, amelyen a januári
hónap átlagos hőmérsékletének változása
követhető nyomon. E térképen is jól látszik,
hogy az egyenlítőtől északi irányba távolodva
a hőmérséklet középértékei -
ahogy az várható lenne - nem egyenletesen csökkennek. E jelenség
előidézője a Golf-áramlás, hatására
kontinensünk egy részének tele sokkal enyhébb, mint
a vele azonos szélességen fekvő, de e melegből nem
részesülő területeké.
136. Mean air temperature, July. In: Climatic atlas of Europe. Budapest, Cartographia,
1970
Európa éghajlati atlaszának másik lapján
a július hónap átlagos hőmérsékleti
adatainak változása követhető. Első pillantásra
látszik, hogy a Golf-áramlás hatása nyáron
közel sem olyan szembetűnő, mint télen. Így
az átlagos középhőmérséklet értékei
szinte szabályosan, szinte a szélességi körökkel
párhuzamosan futnak.
137. Tabula regionum Europae. Budapest, Cartographia, 1990
Európa államai a 20. század utolsó évtizedében,
amikor még minden változatlannak és változhatatlannak
tűnt.
138. Légnyomásmérő földmérők számára.
139. Tabula regionum Europae. Budapest, Cartographia, 1995
Európa államai 1995-ben Közép-Európa területén
már teljesen más képet mutatnak. Az átrendeződés
hol békés úton, hol háborúk következtében
jött létre.
140. Az Európai Unió. Budapest, 2004.
141. GPS eszközök, amelyek a helymeghatározást, a felmérést,
valamint a navigációt könnyítik meg. (7 darab)