Brezsnyánszky Károly
Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, H
brezsnyanszky@mafi.hu
Az új évezred küszöbén a nemzeti földtani szolgálatok - köztük a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) - sorra elkészítették a következő évekre szóló stratégiai kutatási terveiket.
Előadásunkban elemezzük a United States Geological Survey (USGS), a bécsi Geologische Bundesanstalt (GBA) és a MÁFI középtávú kutatási terveit. Ezeken túlmenően két európai szakmai szervezet, az EuroGeoSurveys és Forum of European Geological Surveys (FOREGS) dokumentumai alapján általános képet nyújtunk az európai földtani szolgálatok/intézetek tevékenységének folyamatban lévő változásairól.
A tervek jól illusztrálják azt a folyamatot, ami több, mint egy évtizede indult el és jelentősen átalakította a földtani intézetek/szolgálatok tevékenységét. Az okok között, amik a változásokat okozták, alapvetően három kérdéskört különböztethetünk meg.
Első helyen említendők azok a gazdasági, társadalmi folyamatok, melyeknek a globalizálódó világban mindannyian egyre közvetlenebbül részesei vagyunk. E folyamatok között is meghatározóak a világ népességének rohamos növekedése, az országonként egyenetlen mértékű , de gyorsuló gazdasági fejlődés, az emberiségnek az életminőség javulása és az egészséges környezet iránti fokozott igénye.
Második helyen a geológia tudományának helyzetét kell figyelembe venni. A tudományág alapvető ismeretei napjainkra már rendszerbe foglaltan kiérlelődtek. A geológiai folyamatok alapvető törvényszerűségei az 1970-es években a lemeztektonika elméletének kiművelésével összefüggő, logikus egységet alkotnak. Fejlődés elsősorban interdiszciplináris, határterületi kutatások révén várható.
A harmadik tényező az informatika fejlődése. A földtani szolgálatok elsődleges tematikus információkat előállító szakmai szervezetek, melyek az informatika segítségével napra készen tudják tartani a rendszerbe foglalt szabványosított, térinformatikai közegbe integrált adataikat. Az adatok igény szerint feldolgozhatók, megjeleníthetők, a globális információs rendszer révén a világ bármely részébe továbbíthatók.
A földtani szolgálatok ezredév eleji tervezett tevékenysége előtérbe helyezi az alkalmazott földtani kutatásokat, különösen azokat, melyek a környezet védelmével, a természeti veszélyforrások feltárásával, az életminőség javításával vagy szinten tartásával függenek össze. A súlypontok eltolódása a nyersanyagkutatás és a földtan hagyományos alapkutatási tevékenysége rovására történik. Nemzetközi rendszerek jönnek létre a digitális állományú információk gyors cseréjére.
A földtani szolgálatok alapvető feladata a XXI. század küszöbén, hogy megőrizve nemzeti intézmény jellegüket, minél magasabb szinten elégítsék ki a helyi társadalmi igényeket.