A Kárpát-medence földtani megismerésének története
Bérczi István
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., Budapest, H
IBerczi@MOL.hu
A földtani megismerés a Kárpát-medencében is mindvégig gyakorlatias célokat szolgált. A történelem írásos, dokumentumokkal alá nem támasztott szakaszában is gyakoriak a bányászattal a föld kincseinek egyszerű módszerekkel használati tárgyakká történő alakítására utaló emlékek.
Az újkor mindezt intézményesítette. Míg az ókor és középkor egyértelműen a nemesfémek és az építőkövek hasznosításának az időszaka, az újkor második felében az iparosodás előtérbe hozta a kincsképzésre, látványos épületek felépítésére alkalmatlan ásványi eredetű nyersanyagokat is.
Végigvizsgáljuk, hogyan szolgálta a Kárpát-medencében is a földtudományok együttese ezt a fejlődési vonulatot. Megállapíthatjuk, hogy a földtudományok fejlődését csaknem kivétel nélkül a gazdasági igények kényszerítették ki. Napjainkban különösen látványos ez, amikor tanúi vagyunk a földtudományok kikényszerített irányváltásának, a hagyományos nyersanyagok, a nem megújuló nyersanyagok felől a megújuló nyersanyagok hasznosítására, feltárására irányuló tevékenységeknek. A folyamat önmagában nem negatív, az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy a földtudományok politikai rendszerek megváltozásán keresztül is újult erőre kapva megtalálták helyüket a társadalom szolgálatára hivatott intézményeken belül. Ezt tekintjük a jövő útjának is.