A kolozsvári 152 éves földtani és földrajzi oktatás kiváló professzorai, Koch Antal, Szádeczky Gyula, Cholnoky Jenő, Teleki Géza, később Balogh Ernő, Török Zoltán, Tulogdy János tanítványai nevelték ki azokat a tanügyet szolgáló alkalmazottakat, akik az elsorvasztott magyar nyelvű oktatást 1989 után újraélesztették.
Időközben a Babeş-Bolyai Tudományegyetemet multikulturális egyetemmé nyilvánították. A kiöregedett magyar tanszemélyzeti tagok mellé fiatalok kerültek, akik már a tudomány doktorai, vagy doktoranduszok és ebben a minőségben különböző egyetemi tanügyi fokozatokat töltenek be, becsületesen nevelve és oktatva.
Az 1989-es rendszerváltás után elvileg megteremtődött az a lehetőség, hogy meginduljon a magyar nyelvű földtani és földrajzi oktatás. 1993-ig csupán néhány tantárgyat lehetett magyarul hallgatni, a román nyelvű oktatáson belül, ha legalább hét hallgató igényelte a magyar nyelvű előadásokat és volt aki ezeket felvállalja.
1993-ban létrejön a magyar tagozat a Földrajzi Karon belül. Az oktatók létszáma gyarapodik, emellett a nyugdíjas tanárok óraadóként részt vesznek a földrajzi oktatásban. A tanterv teljes lefedése nem sikerült önerőből, ezért Magyarország legnagyobb egyetemeiről, kutatóintézeteiből neves tanárokat, kutatókat hívtunk meg tanítani, akik derekasan segítettek az oktatásban.
A következő változás 1997-ben ment végbe, amikor a Földrajzi Kar keretében Gyergyószentmiklóson beindult két kihelyezett főiskolai szak, az idegenforgalom-földrajz, majd a topográfia-térképészet-földmérés.
Ugyanebben az évben létrejött a földrajz-geológia szak is, a Biológia-Geológia Kar keretében. Az erősen lecsökkent helyi geológus oktató gárdát két budapesti egyetemről meghívott öt kiváló tanszemélyzeti tag egészíti ki és biztosítja a magyar földtani oktatás színvonalát.
Jelenleg közel 300 egyetemi hallgató részesül az egyetemen belül teljes magyar nyelvű földrajz oktatásban. Ehhez még hozzászámítjuk a 33 geológus hallgatót is.
Megindult a magyar nyelvű tankönyvek írása is, főleg azon tantárgyak esetében, amelyeknél nincsenek beszerezhető magyarországi tankönyvek. Általános törekvés, hogy azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél hiányoznak a helyi szakemberek, a fiatalokat kiképezve, doktori címük elnyerése után bizonyos tantárgy előadására irányítsuk.
Ami a jövőt illeti, az első fontos lépés lenne a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül önálló magyar karok létrehozása és az oktatáshoz szükséges döntési jog megszerzése. Ez lenne az a forma, amely megfelelne a multikulturális egyetem valódi megteremtéséhez. A közelgő magyar nyelvű magánegyetem keretén belül is lehet gondolkozni geográfia és geológia vonatkozású képzésről. Meggyőződésünk, hogy a jövő Bolyai Tudományegyetemén a földrajz és a geológus oktatás mind önállóan, mind a rokonszakmák képzésében meg fogja találni méltó helyét.