Hazánk éghajlati állapota az ezredfordulón: közelmúlt, jelen, közeljövő
Práger Tamás, Mika János, Szalai Sándor, Szinell Csaba
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, H
prager@met.hu
Mint ismeretes, az országgyűlés 1997-ben emelte törvényerőre a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (továbbiakban: NKP). Az NKP elfogadásával együtt az országgyűlés tudomásul vette a kísérődokumentumként benyújtott "A környezet állapota Magyarországon" című értékelést is. Ez a dokumentum számos értékes eleme és úttörő jellege mellett még nem felelt meg az OECD előírásaihoz igazodó átfogó környezetelemzés formai és tartalmi követelményeinek, aminek - jelen témánk szempontjából eklatáns - eleme volt az is, hogy e komplexnek tervezett környezeti állapotelemzés nem tartalmazott információt hazánk éghajlati állapotáról.
Az elmúlt év második félévében a Környezetvédelmi Minisztérium az NKP 3 éves előrehaladásának mintegy nyomon követésére, valamint annak céljából, hogy ez esetben már az OECD előírásaival összhangban álló, megfelelő mélységű és komplexitású környezeti állapotfelmérő dokumentum készüljön, elkészítette a "Magyarország környezeti állapota az ezredfordulón" című összeállítást. Ez a dokumentum azon kormány előterjesztés melléklete, amely megalapozza a kormány beszámolóját az országgyűlés előtt az NKP végrehajtásának helyzetéről, a program eddigi eredményeiről. Az előbb említett, az éghajlati állapotfelmérés hiányával kapcsolatos anomália kiküszöbölésére a Környezetvédelmi Minisztérium felkérte az Országos Meteorológiai Szolgálatot az állapotfelmérő dokumentum éghajlattal kapcsolatos részének elkészítésére. Ez a dokumentum 1999 őszén el is készült. Bár maga a dokumentum nem nyilvános, hiszen egy eddig még az országgyűlés által el nem fogadott jelentés része, ez nem akadálya annak, hogy előadásunkban az állapotfelmérés általunk választott módszertanáról és egyes fontosabb eredményekről beszámoljunk.
Az állapotfelmérés három kérdéskör számszerű megvizsgálására terjedt ki:
A magyarországi éghajlat jellemzői, alakulása a XX. század második felében
Itt elsősorban azt kívántuk vizsgálni, hogy századunk második felében, azaz 1950 óta bekövetkezett-e valamiféle változás az éghajlati törzsértékekben (ezek mindig a legutolsó 30 év átlagát jelentik), amelyek meghaladják a véletlenszerű ingadozások szintjét, és amennyiben ilyen változások jelen vannak, azokat mi okozhatta. Ez tehát a "közelmúlt" vizsgálata.
A magyarországi éghajlat alakulásának előrevetítése a XXI. század első két évtizedére
Ebben a vizsgálatban az e célra létrehozott kormányközi testület, az Intergovernmental Panel on Climate Change nemzetközi konszenzussal alátámasztott és jelenleg legkorszerűbbnek tekintett globális éghajlati projekciói felhasználásával hazánkra nézve hasonló regionális projekciókat kívántunk megadni, lehetőség szerint objektív módszerek alapján és a bizonytalanságok feltárásával. Ez a "közeljövő" vizsgálata.
Magyarország éghajlati jelene egy év éghajlati eseményeinek bemutatásával
Ismeretes, hogy a környezet más tényezőitől eltérően az éghajlat nem jellemezhető egy pillanatnyi állapottal, sőt még egy éves átlagállapottal sem. Ez az ami környezeti tényezőként való kezelését módszertanilag nehézzé teszi. Egyébként újabb felismerések szerint sok más környezeti tényező is ilyen, mint például a sztratoszferikus ózonréteg állapota stb. Mégis, úgy gondoltuk, hogy az 1998. év (a vizsgálatot megelőző utolsó teljes év) időjárásának alakulása kontextusba hozva a sokévi átlagértékekkel (törzsértékekkel) informatív állapotfelmérést nyújt, főleg a tekintetben, hogy a szélsőségesség, a változékonyság mennyiben sajátja éghajlatunknak.