A Tornquist-Teyssere-övezet és iniciális riftesedés a Keleti-Kárpátokban
Pásztohy Zoltán
Compania Nationala "Apele Romane" s. a., Csíkszereda, RO
apehr@nextra.ro
A Keleti-Kárpátok szerkezete és felépítése igen sajátos és látszólag ellentmondásos:
az úgynevezett G.13 kéregbeli törésrendszer és a neogén vulkáni lánc szokatlan, a Keleti-Kárpátok takaró szerkezeteivel ellentétes, ÉNy-DK irányú lefutása,
a tektonikus belső-kárpáti medencesor déli irányú, radiális kiszélesedése a Kárpát-kanyarban,
a Keleti-Kárpátok déli szakaszának, a vulkáni kéregbeli törésrendszerrel és a főbb szerkezeti törésvonalakkal ellentétes irányú ívelése,
a késő negyedkori alkáli bazaltos, shoshonitos vulkánosság és pozitív termikus anomáliák jelenléte a Keleti-Kárpátok alatti igen vastag kéreg ellenére,
az északi irányban kiszélesedő, fordított trapéz alakú grábenek (belső medencesor) jelenléte a Keleti-Kárpátok belső övezetében.
Választ keresve a felmerült kérdésekre igazoltnak láttuk azt a feltételezést, hogy a Keleti-Kárpátok ellentmondásos szerkezetének kialakításában fontos szerepet töltött be, a Keleti-Kárpátok alatt húzódó Tornquist-Teysseire tektonikus övezet, vagy az úgynevezett Dán-lengyel-árok (a továbbiakban TTT övezet).Térségünkben a szarmata végén, megszűnik a tulajdonképpeni szubdukció és a kárpáti orogén bekebelezi a TTT övet és meghatározza annak mélyszerkezeti viszonyait. A TTT öv egy mély, riftesedett tektonikus árok, ÉNy-DK irányú kéregbeli törésvonalak határolják, nagy gravitációs, mágneses és geotermikus anomáliák jellemzik, szerkezete transzverzális törésvonalak által tagolt "mozaikos rög". A kéregköpeny átmeneti övben tektonikai zavarok és felsőköpeny intrúziók jellemzik.
A tektonikai zavarok és a mélytörés rendszerek hatására helyi nyomáscsökkenés lép fel és ez meghatározza az asztenoszféra intrúziók kialakulását. Esetünkben a nyomáscsökkenés miatt a köpenyanyag illó anyagokban gazdag, ezért viszkozitása és sűrűsége kisebb, mint a környező litoszféráé. Így gravitációs instabilitás jön létre. A köpeny-litoszféra határon hullámok alakulnak ki és kezdetét veszi a felszálló áramlás. Bizonyos ,,gyenge" és forró pontokban a felerősödő áramlás áttöri a felette levő rétegeket és köpenydiapír alakul ki. A felső kéregben vagy a felszínen megjelenik a ,,kevert" típusú, shoshonitos és alkáli bazaltos vulkánosság és a geotermikus anomáliák. A felsőköpeny intrúziók hatására kezdetét veszi a termális köpeny-erózió, a köpeny kivékonyodása és a kontinentális jellegű riftesedés.