Kísérlet klimatikus egységek elkülönítésére egy tokaj-hegyaljai mintaterületen
Nyizsalovszki Rita
Debreceni Egyetem, H
nyrita@delfin.klte.hu
A vizsgált mintaterület a Tokaji-hegység délnyugati peremén helyezkedik el, a Tállyai-félmedencét és az azt keresztező hegységperemet foglalja magába. A területen szarmata vulkáni képződmények dominálnak a felszínen. Mai morfológiai arculatát szarmata és pliocén eróziós folyamatok hatására kialakult formák és a pleisztocén krioplanáció hatására kialakult krioglacisok határozzák meg, amelyek később eróziós-deráziós folyamatok során feldarabolódtak.
Tájökológiai kutatásaim során a klimatikus adottságok vizsgálatát is célul tűztem ki. A táj erőteljes feldaraboltsága azonban a mikroklimatikus egységek nagy számát eredményezi, amelyek mérőállomásokkal nehezen vizsgálhatók.
A terület a tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozik, így a szőlőültetvények nagy területi kiterjedése kedvező lehetőségeket nyújtott a fenológiai vizsgálatokhoz. A szőlő virágzásának, illetve mustfok értékeinek és a terület tengerszint feletti magasságának, valamint lejtőadottságainak kapcsolatát vizsgáltam meg statisztikai módszerekkel. Majd ezek után megpróbáltam a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb adottságú területeket lehatárolni. A szőlővirágzás mindhárom független változóval határozott szignifikáns kapcsolatot mutatott, de a legerőteljesebb hatást a szőlővirágzásra a lejtőszög változása gyakorolta. A mintaterületen a szőlőültetvények ~120-300 méter tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, ahol a statisztikai eredmények kimutatták, hogy a magasság növekedésével 100 méterenként 0,48 nappal korábban kezdődik a virágzás. A félmedence délnyugatias nyitottsága a déli (35,48%) és a nyugati (45,28%) lejtők dominanciáját eredményezi, míg az északias lejtők aránya elenyésző (6,8%). A statisztikai eredmények alapján a déli és a keleti lejtők között nem mutatható ki különbség. Viszont a délnyugati negyedben (180o-270o) minden 10o-os nyugati irányba történő elfordulás 0,094 nap késést jelent a virágzásban, ami 270o-nál már ~1 napos késést tesz ki. A virágzásra a legerőteljesebb hatást a lejtőszög változása gyakorolja; 1o-os növekedés 0,158 nappal korábbi virágzást tesz lehetővé. Ez pedig akár 3 napos különbséget is jelenthet a mintaterület lejtőadottságainak ismeretében.
Másik vizsgálati lehetőségként a szőlő mustfoka kínálkozott, amelynek segítségével inkább nagyobb összefüggések, mint finomabb kapcsolatok mutathatók ki. 12 év adatainak és a már előzőleg említett független változók kapcsolatát is megvizsgáltam. A mustfok alakulására a független változók közül a legnagyobb hatást a lejtőszög mutatta. 1o-os növekedés a mustfok 0,0816o-os emelkedését eredményezte. (Így ~2o különbség alakul ki a leglankásabb és a legmeredekebb lejtők között.) A tengerszint feletti magasság növekedése pedig 0,4 mustfok emelkedést mutat 100 méterenként.
Természetesen az előzőekben bemutatott függő változókon kívül számos más tényező is befolyásolhatja a virágzás és a mustfok alakulását (például egyes antropogén vagy geomorfológiai formák árnyékoló hatása; eróziós árkok, völgyek fagyveszélyt növelő hatása; talajtulajdonságok; a felszín kőzettel való borítottsága; művelési mód, stb.). Azonban ezek a vizsgálatok még csak a kezdetét jelentik egy hosszabb kutatást igénylő részletesebb vizsgálatnak.