A térképkészítés története
13.jpg - 11772 Bytes

6. FELMÉRÉSEK ÉS TÉRKÉPEZÉSEK A TÖRÖK URALOM KORSZAKÁBAN (XV. ÉS XVI. SZÁZAD)

Magyarországon a török időkben a meg-megújuló harcok, a lét- és munkabizonytalanság megbénította a kor műszaki és természettudományos tevékenységét. A Lázár-féle magas színvonalú országtérképezési munkák háttérbe szorultak. Nagyobb teret kapott viszont a hadszínterek, várak, erődítmények felmérése és ábrázolása az állam (a katonaság), a városi elöljáróságok és egyes földesurak "megrendelésére". Ezek ugyan kisebb területeket öleltek fel, de a korábbiaknál nagyobb pontosságot, részletességet és domborzat-feltüntetést igényeltek.
Ilyen maradt fenn Nádasdy Tamás nádor hagyatékában: Pápa város felmérése (1555-ből), amelyet a török elleni megerődítéshez készítettek el. 1594-ből származik a magyar nyelvű kartográfia első terméke: Esztergom ostrom-térképe, a kassai születésű Ruda János tollából, amely még az ostrom idején készült el a környékbeli folyók, települések és domborzat feltüntetésével.
Az Eszterházy Pál gyűjteményében talált Zrínyi-Újvár ostrom-helyszínrajzon a várat és környékét láthatjuk, a vizeket, utakat, hidakat, településeket és még a domborzatrajzot. Figyelmet érdemel Győr város első rendezési tervéhez készült felmérés és telekkönyve 1567-ből. Ebből kitűnik, hogy a középkori szabályos utcaképet állították helyre a rendezés során. A felmérésekből, amelyekhez lejtmérést, derékszögű méréseket és az alapvonalakhoz is hosszúság meghatározásokat végeztek, a XVIII. Században a fővezérek, főurak és az uralkodó számára gyűjteményes köteteket állítottak össze.


1left.gif - 267 Bytes 1up.gif - 280 Bytes 1right.gif - 266 Bytes