Irmédi-Molnár László
térképész professzor élete és munkássága
2. FRONTSZOLGÁLATA ÉS FOGSÁGA

A világháború hadieseményei, különösen az oroszok galíciai betörése egyre jobban ránehezedett az országra, Irmédi-Molnár Lászlót besorozzák, 1915 május 15-én bevonul. Leteszi a katonai esküt és megkezdi katonai szolgálatát - egy szolgálati időkimutatás4 szerint - a M. kir. Kassai 9. Népfölkelő Gyalog Ezred I., majd II. pótszázadában. Augusztusban elvégzi a tiszti iskolát, 1915 november 1-jétől tartalékos zászlós és már 1915 december 1-jén szakaszparancsnokként az orosz fronton harcol. Itteni tiszttársai közül említhető Szilassy József százados és Huszár Hugó százados, akik fronttevékenységét később igazolták.

1916. június 15-én a galíciai Sztrij (Strypa) falu mellett sebesülten orosz hadifogságba kerül Az iskolai évkönyv5 szerint "Molnár László... 1915 decembere óta az északi harctéren küzdött. 1916 júniusában sebesülten orosz fogságba került. Most Wladiwostokban van." E város melletti Razdolnojéban éri az orosz forradalom. Ekkor - úgy tűnik - haza indulhatnak, közben azonban még Ivanovo, Moszkva, Habarovszk körzetében és más helyeken marasztalták őket. Kolcsak-féle támadás, a belső harcok közepette Krasznojarszkba szállítják.6 Hivatalos okmányai, a "Hazatért hadifoglyok bemutató lapja és egyszersmind leszerelési igazolványa" szerint is (kiállítva Csót, 1920. július 4.) a krasznojarszki hadifogolytáborban volt. (Krasznojarszk dél-Szibériában, a Jenyiszej partján fekszik a 93° keleti hosszúságon és az 56° északi szélességen). Itt szénbányában dolgozott előbb mint vájár, majd mint lámpakarbantartó.

Ezen hadifogolytáborok egyikében volt akkoriban Gyóni Géza költő is, aki ott halt meg 1917. június 25-én tífuszban.

"A Krasznojarszkban töltött hosszú fogság alatt több kiváló magyar geodétával, közöttük Klipp Alajossal, Hanuszek Jánossal, Illés Istvánnal ismerkedett meg. Részt vett a két háromszögelő mérnök által indított geodéziai tanfolyamon. Az itt szerzett ismeretek is segítették szerencsés szökését. Mongólián és Kínán keresztül, egész Ázsiát megkerülve, Aden és Athén érintésével érkezett haza " - írja erről az időszakról Bendefy László7.

Ő maga "Négy év a Szibériai vasút mentén" címmel regényszerűen feldolgozta fogságát, amely az Ifjúság és Élet c. ifjúsági lapban 30 folytatásban jelent meg (1941-42-ben).

A fiatalkori hadifogság újabb törést jelentett Irmédi-Molnár László életében. Szinte kalandosnak mondható hazatérése is mutatja azonban, hogy mennyire úrrá tudott lenni a nehézségeken, meg tudott birkózni a nem várt eseményekkel és ki tudott lábalni a sokszor életveszélyes helyzetekből. Minderre csak lelkileg szilárd jellemű és testileg is erős alkatú férfi volt képes. Irmédi-Molnár László képes volt erre.
Újra kellett kezdeni életpályájának kiépítését, ezért nagy elszántsággal látott neki tanulmányai folytatásának.

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!