A településnevek és a víznevek szakszerű vizsgálatához képest a hegynevek kutatása viszonylag későn indult meg. A hegynevek bizonyos fokú elhanyagoltsága mindenekelőtt abból következik, hogy e nevek jelentékeny része általában újabb keletkezésű, ami viszont a megtelepedés folyamatával függ össze. A megtelepedés legelőször a nagyobb folyók, majd a mellékvölgyek mentén következett be, s csak lassan érte el a magasabban fekvő területeket, a barátságtalan, zord hegyvidékeket. S ha az ember ezeket a kietlen régiókat aránylag későn ismerte csak meg, akkor a hegyvidéki névadásra is csak későn kerülhetett sor, nagyobb mértékben mindössze a hegyi turizmus megszületésekor. Ma már sokan látogatják a hegyeket lelkesedéssel, újabban egyre több jó térkép, kalauz is készül róluk. Az előadó tágabb összefüggésben, a Kárpát-medencén, sőt Európán is túlhaladva kíván a hegynévadással, a lehetséges motivációkkal, a hegynevek jelentőségének és használatának némely általános kérdésével foglalkozni. Kitér olyan mozzanatokra is, amilyenek a "Földrajzi nevek etimológiai szótára" című kétkötetes munkájában nem tudott helyet szorítani.