Magyar helységnév-azonosító szótár (2. bővített és javított kiadás)
Talma Könyvkiadó, Baja, 1998., 936 o., 64 térképlap
Szerkesztette: Lelkes György
Felelős szerkesztő: Kósa Pál
ISBN 963 85683 1 3
A XIX. század második felének hivatalos helységnévadása, majd az 1898 és 1912 között lezajlott országos helységnévrendezés, de még inkább az 1918 óta bekövetkezett politikai fordulatok utáni tömeges, többszöri átkeresztelések annyira megbolygatták a történeti Magyarország helységnév-állományát, hogy gyakran még a történészek, közigazgatási szakemberek is nehezen tudnak eligazodni benne.
Még nehezebb ez a nagyközönség számára, holott a történelmi, földrajzi, régészeti és nyelvészeti érdeklődésen túl, a napi ügyek intézésekor is egyre gyakrabban szükségesek az efféle ismeretek. De az elmúlt évek rohamos geopolitikai változásai (a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesése) következményeként igen sok település hovatartozásának megváltozása, továbbá az összes érintett országban bekövetkezett – a helységnevekkel kapcsolatos nagyszámú helyesírási és más – változás közlése, nemkülönben a szótár régi hiánycikk volta is indokolja a kötet újbóli megjelentetését.
Lelkes György munkájában megtalálhatjuk a volt Magyar Királyság Horvát-Szlavónország nélküli területének összes helységét, Horvát-Szlavónország városait, vármegyei és járási székhelyeit, továbbá a magyarok által is lakott településeit (az 1913-as magyar helységnévtár alapján), ezenkívül a történeti Magyarország területén 1913 óta alakult azon helységeket, amelyeknek magyar nevük (is) van. Tartalmazza még a mai Moldva csángó vonatkozású településeit, valamint a magyar történelemben és művelődéstörténetben fontosabb – magyar névváltozattal is rendelkező – európai városokat is. Az 1913-ban érvényben volt közigazgatási beosztást és az 1000 lakosnál népesebb településeket megtalálhatjuk a függelékben levő 64 színes térképlapon. A helységenkénti adatsorból megtudhatjuk a lakosság számát és nemzetiségi megoszlását is az 1910. évi népszámlálás alapján. A szótár a fontosabb források alapján közli a települések esetleges további – kisebb részben a régiségből, legnagyobbrészt az utóbbi 200 évből való – magyar névváltozatait, a római kori és középkori latin, majd a német névváltozatait (ezeket a teljesség igénye nélkül), továbbá a helységek mai (idegen) nevét és hovatartozását. A névváltozatok közül – történeti értéküket tekintve – kiemelkednek Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában c. sorozatának köteteiben szereplő várak és városok, továbbá az 1808-ban kiadott Lipszky-Repertoriumba és az Fényes Elektől 1851-ben megjelentetett Magyarország geographiai szótárába felvett várak, városok és helységek nevei, amelyek az egyes történeti korszakok névhasználatát mutatják be. Úgyszintén megtalálhatók az anyagban a Trianonban elcsatolt területek mai hivatalos vagy a nemzetiségek által használt helységnevei közül Burgenland magyar és horvát nevei éppúgy, mint Szlovákia hivatalos magyar és ukrán nevei, vagy Erdély magyar, szlovák és ukrán nevei stb. Közérdeklődésre tarthat számot, hogy szerepelnek a szótárban a Magyar Királyság jelentősebb középkori várai a legfontosabb adataikkal (névváltozatok, hovatartozás, a vár megléte, mai állapota, helye). A kötet törzsanyaga (kb. 15 100 önálló és 17 800 utaló szócikk) a magyar ábécé betűrendjében sorolja fel a helységneveket. A függelékben vannak – összesen kb. 25 700 szócikk terjedelemben – az idegen nyelvű (horvát, latin, lengyel, német, orosz, román, szerb, szlovák, szlovén, ill. ukrán) helységnevek névmutatói, amelyek a neveket a megfelelő idegen ábécé betűrendje szerint tartalmazzák.
A helységnevekkel kapcsolatos zűrzavar feloldásának s egyúttal a nemzeti önismeret fejlesztésének szándéka hozta létre e – több vonatkozásban hiánypótló – kézikönyvet, amely a történet- és földrajztudomány, valamint a kapcsolatos tudományágak művelőinek, az államigazgatás és az önkormányzatok tisztségviselőinek, továbbá a közlekedési és idegenforgalmi szakembereknek a munkáját segítheti, de a tanulóifjúság és általában a történelmet kedvelő, utazni szerető emberek érdeklődésére is számot tarthat.
Mintatérképek: