A 2001-es bíráló bizottság tagjai közül minden bizonnyal nekem van a legnagyobb gyakorlatom az ún. kiadói kartográfiában. A pályázok nagy részét személyesen is ismerem, sőt az ismertető jegyek alapján az egyes cégek térképeit is általában könnyen felismerem. Ettől függetlenül először mindig a térkép kolofonját keresem meg (készítő, kiadó).
Gyakorló térképkészítőként nem tudom kettéválasztani a térkép szépségét és jóságát (pontosságát, helyességét). Ha olyan területet ábrázol a térkép, amelyet személyesen ismerek, akkor először ezeket veszem szemügyre. A kategóriák nagy részében szinte lehetetlen igazán újszerű megjelenést megvalósítani. Ilyen szempontból számomra akkor szép egy térkép, ha optimálisan kiszolgálja a megcélzott felhasználói réteget, igazodik a funkciójához. Emiatt sajnálom, hogy a laikusoknak talán kevésbé feltűnő és újszerű elemeket tartalmazó idegenforgalmi térképek egy része nem kapott díjat: Cartographia Őrség turistatérkép (igaz ez inkább 2000-es kiadású), Szarvas-Dimap: Magyarország 1:250000 méretarányú autótérképei.
A térképek egy részének teljesen kötött a jelkulcsa (topográfiai térkép, tájfutó térkép), ezekben az a szép, hogy grafikailag tökéletesen követik a jelkulcsi előírást és jól olvashatóak.