Az Internet földrajzi terjedése

Zentai László egyetemi docens
ELTE Térképtudományi Tanszék

(Megjelent a Geodézia és Kartográfia szakfolyóirat 1996/12. számában)


Az Internet terjedése olyan robbanásszerű, hogy a felmérések is nehezen tudják követni. Az Internet ugyan nem egy szervezet, de az Internetbe bekapcsolódó számítógépeket nyilván kell tartani az egész világon, mert csak így biztosítható a problémamentes működés.

A nyilvántartás nem pusztán adminisztratív módszerekkel történik, hiszen annak biztosítása, hogy minden egyes számítógép rendelkezzen egy egyedi azonosítóval, csak a hálózat eléréséhez alapvetően szükséges hardverek révén biztosítható. Bármilyen típusú számítógépről legyen szó a hálózati kapcsolat egyik hardverfeltétele valamilyen hálózati kártya jelenléte. A hálózati kártyák gyártóinak megállapodása következtében minden egyes kártya egy minden többitől eltérő azonosítószámmal rendelkezik. Amint egy számítógépet bekapcsolnak az Internetbe, regisztrálják, ez az egyedi szám bekerül a gépek központi nyilvántartásába, így ezentúl a többi gép számára is ismert lesz az új gép helye a hálózaton belül, ismert lesz, hogy milyen már ismert hálózati gépeken keresztül lehet vele kapcsolatot teremteni. Mivel azonban hosszú számsorokat bonyolult megjegyezni, így a gépeknek használóik nevet is adnak, melyek egy egyszerű hierarchiát követve szintén egyedileg képesek az adott gépet azonosítani.

A számítógép regisztrálásakor mi magunk választhatjuk meg a gép nevét, de ez csak akkor kerül elfogadásra, ha az adott rendszerben, nagyobb szervezeti egységben még nincs ilyen nevű gép. A név, illetve a hierarchia végén a domain név (országkód) áll. Az ISO 3166-nak megfelelő kétbetűs országkódok a világ összes országát, illetve függő területét (esetenként még lakatlan területeket) azonosítják. Ezenkívül léteznek három, vagy több betűből álló ún. top domain nevek is, amelyek nemzetközi, illetve amerikai szervezetek azonosítására születtek és várható, hogy ezek száma hamarosan jelentősen nőni fog (commercial, international, military, government, education, organization).

Jelenleg 239 érvényes országkód létezik, de a politikai változások következtében újabb kódok is születhetnek. A 239 országkód közül gyakorlati jelentősége csak 209-nek van (megszűnt például Csehszlovákia, Szovjetunió, nincs jelentősége az olyan lakatlan területeknek mint pl. a Norvégiához tartozó Bouvet-szk., stb., illetve az alig néhány száz lakosú Pitcairn-szk., stb.).

A fennmaradó nagyjából 210 országkód jelenlegi elérhetőségét kutatva látható, hogy meglepően sok országba eljutott már az Internet, sőt a legmagasabb szintű formája a WWW is.

Európa:

Tulajdonképpen az összes ország rendelkezik teljes körű Internet eléréssel (beleértve a saját országkóddal rendelkező Feroer-szk., Gibraltár web szervereit is). Egyelőre úgy tűnik, hogy csak Bosznia-Hercegovinának nincs saját www szervere, ill. az országot bemutató információk egy edu top doamin kódú gépen találhatók. Természetesen a kevésbé fejlett országokban még nagyon kevés www szerver található.
A kontinensre igen gyakori és részletes felmérések is léteznek, ennek alapján nézzük meg hány Internetbe bekapcsolt számítógép (host) van az országokban (1996. VII. 31. állapot - RIPE hostcount alapján).
Németország603790
Nagy-Britannia579806
Finnország301337
Hollandia216153
Franciaország194131
Svédország190484
Norvégia121475
Olaszország119952
Svájc105677
Spanyolország 85698
Dánia80182
Ausztria76499
Belgium44358
Oroszország43302
(bár minden utódállam rendelkezik saját országkóddal,
de egy részük még mindig a már tkp. megszűnt su kódot használja)
Lengyelország41309
Izrael40652
Csehország33359
Magyarország24578
Írország21483
Portugália15776
Görögország11896
Törökország11085
Izland10872
Szlovénia10378
Észtország6541
Szlovákia5849
Lettország4782
Ukrajna4233
Románia3645
Luxemburg2968
Bulgária 2192

Ázsia:

Itt már jól megfigyelhető, hogy nem feltétlenül az ország fejlettségi szintje határozza meg az adott ország Internet kapcsolatait, sőt egyes országok esetében az adott ország propagandája részeként használja a webet, léteznek (esetleg csak ilyenek) hivatalos kormány webszerverek (Brunei, Jordánia).
Kutatásaim alapján a következő országok egyelőre még e-mail kapcsolatokkal sem rendelkeznek:
Afganisztán, Bhutan, Észak-Korea, Irak, Jemen, Omán, Szíria, Tadzsikisztán, Türkmenisztán. Afrika:

Itt még nagyon sok a fehér folt. Inkább az a meglepő, hogy míg egyes nagyon kicsi, vagy szegény országok (Szváziföld, Dzsibuti, Benin, Mauritius, Mozambik) is rendelkeznek saját web szerverekkel, addig néhány nagyobb, gazdagabb, esetleg a turizmusban is érdekelt ország (Nigéria, Tunézia, Líbia, Tanzánia, Zaire) még nem fedezte fel ezt a médiumot, esetleg még e-mail kapcsolattal sem rendelkezik (Gabon, Libéria).

Amerika:

Nagyon kevés a fehér folt. Dél-Amerikában csak a három kis ország (Guyana, Suriname és Francia Guyana) esetében korlátozott jelenleg az Internet hozzáférés (csak e-mail), bár esetükben információszolgáltató web szerverek is léteznek top domain kódokkal. Közép-Amerikában a turizmus fellendülése miatt tulajdonképpen nincs fehér volt. Bár egyes karibi francia és holland területek (Guadeloupe, Martinique, Holland Antillák) nem használják saját országkódjukat, de esetükben a webszolgáltatás az anyaországon keresztül üzemel.
Érdekesség, hogy bár létezik az us országkód az Egyesült Államok számára, szinte kizárólag a top domain kódokat használják.

Ausztrália és Óceánia:

Óceánia elszórt szigetei között a hálózati kapcsolatok kiépítése nagyon drága. Jelenleg a kisebb országok közül csak az alábbiak rendelkeznek saját országkódú web szerverekkel:
Fidzsi-szk., Guam, Új-Kaledónia, Salamon-szk., Vanuatu.

Bár a fenti információkat többhetes komoly kutatással, az ún. cyberspace-ben való utazással töltöttem, a fenti áttekintés hónapokon belül biztosan változni fog, egyre több ország lesz jelen a weben, kihasználva ezt az új médiát.

Az ELTE Térképtudományi Tanszékének web szerverének (http://lazarus.elte.hu) forgalma is jól mutatja a Internet folyamatos bővülését:

Időtartam
Átlagos napi adatforgalom (Mb)
Ebben a hónapban ennyi országból léptek be a szerverünkre

1996. VIII.

 

 

1996. VII.

15.1

45

1996. VI.

11.0

46

1996. V.

9.6

36

1996. IV.

6.4

35

1996. III.

8.3

29

1996. II.

6.2

29

1996. I.

4.4

31

1995. XII.

2.9

17