(óravázlat)
A földrajzi nevek
keletkezéséről (Tutúlósi-dűlő),
változásáról (Perzsa-öböl), egységes
használatának elősegítéséről (ENSZ,
Földrajzinév-bizottságok stb.), az „idegen” területek nevei — exonimák[1],
egyedüli szuverenitáson kívüli területek
Hazai
kiadványok:
Fábián Pál—Földi
Ervin—Hőnyi Ede: A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai.
Akadémiai Kiadó, Bp., 1998 (régi kiadás: 1965-ben)
Földrajzinév-gyűjtemények (nyelvészeti
elemzésekhez); pl. Zala megye földrajzi nevei, A keszthelyi járás. Magyar
Nyelvtud.-i Társaság, Bp., 1986
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Bp.,
1997
Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Talma Könyvkiadó,
Baja, 1998
Hajdú-Moharos József: Magyar Településtár. Kárpát-Pannon Kiadó, Bp.,
2000
Földrajzinév-tárak (a nevek egységes
használatának, és helyes írásmódjának biztosítására)
— Magyarország fontosabb domborzati, táj- és víznevei (Földrajzinév-tár
I.) Kartográfiai Vállalat, Bp., 1984 (régi kiadás: MÉM OFTH, Bp., 1971)
— Magyarország földrajzinév-tára II., Komárom megye. Kartográfiai
Vállalat, Bp., 1979; (A 19 megyei kötet 1976 és 1981 között készült.)
— A Jeges-tenger földrajzinév tára (Kutatási anyag. Szerk.: Márton M.;
KV—ELTE, Bp. 1988—1991)
Helységnévtárak
— A Magyar Köztársaság Helységnévtára 1995. KSH, Bp., 1995; ~
Helységnévkönyve 2001. január 1., Bp., 2001
Névmutatók — atlaszok,
térképek mellékletei
— Malij Atlas Mira. GUGK, Moszkva, 1989
— Románia autótérkép (1:700.00 ), Szarvas*Kárpátia, Bp., 2000
Külföldi
kiadványok:
BGN névtárak; pl. Gazetteer of Undersea Features (kb. 10 évenként); de
Országokra is létezik
A földrajzinév-írás
rendszere a magyar helyesírás szabályait követő, azoknak ellent
nem mondó rendszer! Az elemző írásmód, a név eredetének ismerete
nagy segítségünkre lehet!
A földrajzi nevekről
Földrajzi név: természetes és mesterséges
objektumok azonosítására szolgál. Tulajdonnév, nagy kezdőbetű;
jellemzően két részből áll: pl. Velencei-tó.
1.) Földrajzi köznévi rész (utótag) — az objektum
jellegét mutatja meg:
„Mit nevezünk el?” hegy, völgy; folyó, ér; nádas,
erdő; mező, dűlő;
stb.
(Bizonyos nyelvtani
szerkezeteket kivéve) kötőjellel kapcsolódik a név
első részéhez.
2.) A földrajzi név megkülönböztető eleme
(előtag)— egyedivé tesz: Az adott
körbe — hegy, völgy stb. —
tartozó objektumok közül „Melyikről van szó?”
Vas Mihály-hegy, Gergus-völgy
Jellemzően két
részből áll, de több értelmes szóra: tagra vagy elemre bontható
— Debrecen, Vietnam, Börzsöny (hegység), Fertő (tó) — egyeleműek (lehetnek hiányosak)
— Arany-patak,
Sziklás-hegység, Magas-Tátra —
kételeműek (lehetnek hiányosak)
— Arany-patak-völgy;
Rohonci-Arany-patak, Délkeleti-Csendesóceáni-nagymedence, Tatai (Öreg)-tó — többeleműek (lehetnek kettősnevűek)
Az előtag lehet vagy
ahhoz kapcsolódhat földrajzi jellegű jelző pl. alsó, kis, magas,
Középső-dűlő, Alacsony-Tátra, Öreg-Duna-dűlő
A több elemből állóak
általában névbővülés útján keletkeznek. Ez lehet előre-
és hátraképzés:
1.) Arany-patak —> Rohonci-Arany-patak
2.) Arany-patak —>
Arany-patak-völgy, Dél-Kína —>
Dél-kínai-tenger
Általában érvényesül a település-
(tágabban az igazgatási) nevek elsődlegessége a név
származtatásában:
Szent György-völgy (völgy,
létrejön benne egy település:) Szentgyörgyvölgy. A Szent György-völgyben folyik
egy patak. Miről kapja a nevét? NEM a völgyről, tehát Szentgyörgyvölgyi-patak.
Nyelvtani
szerkezetek
Egybeírás
1.) Ebédlátó-dűlő, Emberégető-hegy
(jelöletlen tárgyas szerkezet)
2. a) Holdvilág-árok, Vadverem-völgy
(összetett szavak)
2. b) Kis-homokdomb, Északi-középhegység, Etióp-magasföld (összetett szavak)
Különírás
1.) Vas Mihály hegye, Duna—Tisza köze (birtokviszonyra utaló szerkezet)
2.) Kis-dűlő mögötti (névutós szerkezet)
3.) Göd felső, Réti-földek alsó
(hátravetett földrajzi jellegű jelző)
4.) Pál deák dűlő,
Mária asszony sziget (értelmi zavar elkerülésére),
hasonlóan: Volga—Don összekötő főcsatorna
hasonlóan: Alsó Pál deák, de: Alsó-Vas Mihály
Tömbösítés
Délkeleti-Csendesóceáni-nagymedence,
Kutasérparti-Alsó-csatorna (lehetőleg három tagnál több ne legyen).
Ha azonban értelmetlen összevonásra lenne szükség, akkor
marad: Keleti Novaja Zemlja-teknővölgy.
(Vegyül észre, hogy az
egyébként kötőjellel kapcsolódó Keleti is „ leszakad” az értelmi zavar
elkerülésére.)
Hosszú kötőjel
1.) Volga—Don-csatorna („-tól -ig”-os szerkezet)
2.) Osztrák—Magyar Monarchia, León—Kasztíliai Királyság (népnév, ill.
összekapcsolt „-i” képzős szerkezet) hasonlóan: Cseh—Morva-dombság,
Somogy—Tolnai-dombvidék
Rövid kötőjel
1.) Kál-Kápolna vasútállomás egymás mellé rendelt elemekből
álló,
2.) Győr-Moson-Sopron
megye „-i” képzőt nem tartalmazó
szerkezet
Igazgatási,
közterületi és intézménynevek
1.) Országnevek,
országrészt, etnikai körzetet jelölő nevek
Magyarország,
Elefántcsontpart, Németalföld; Fokföld, Fogarasföld;
Palócföld, Székelyföld
2.) Állam, tartomány,
terület, megye, járás, körzet stb. neve
Magyar Köztársaság,
Brit Honduras, Amerikai Egyesült
Államok,
Francia Nyugat-Afrika,
Felső-Volta, Dél-afrikai Köztársaság,
Osztrák—Magyar
Monarchia;
Utrecht tartomány,
Északnyugati terület, Tolna megye
3.) Település-, településrész-
és lakotthely-nevek
Bécs, Hódmezővásárhely, Szentendre;
Víziváros, Miskolctapolca; Érd-Ófalu, Érd-Parkváros,
Rákospalota-Újtelep;
József
Attila-lakótelep;
Alsótanya, Gesztenyésmajor, Boldogasszonypuszta,
Tókörnyékitanyák
Kiss Ferenc-tanya, Úttörő Tsz-tanyák, ÉDÁSZ-telep
Győri Pál háza,
Törekvés Tsz lakótelepe, Bem apó telep, Kórógyi gátőrház
4.) Út, utca, tér stb.
valamint a hidak neve
Margit körút, Felső Sas utca, Szilágyi Erzsébet fasor,
Bécsi kapu tér
Kis-Duna sor és Kis Duna sor
Árpád híd, Széchenyi lánchíd, Szent István híd
5.) Nevezetességek neve
Budavár, Egri vár, Rákóczi-vár
Vörös kereszt, de Vörös-kereszt (Ő állíttatta)
6.) Intézménynevek, intézménynévszerű megjelölések
Magyar Nemzeti Múzeum, József Attila Gimnázium
Lukács
fürdő, Kis Rabló étterem, Tátra mozi, Torony presszó, Keleti pályaudvar
Földrajzi
köznevek
A földrajzi köznevek (jelentésre utaló)
fogalomcsoportjai: 1. víz, 2. domborzat, 3. táj, terület, 4.
növény(zet), 5. talaj, 6. tengerfenék-domborzat, 7. (földtani) képződmény,
8. parttagoltság.
A leggyakoribb kötőjellel kapcsolandó köznevek
(példák és összetételek): (holt)ág, agyag(lyuk), akácos,
(birka)akol, alföld, (gulya)állás, (vad)almás, árapasztó, (malom)árok, árpás,
ártér, aszó(völgy), atoll, baglyos, bánya(tető), barázda(szél),
(cseppkő)barlang, bazaltoszlop, belvízcsatorna, (vár)bérc, berek(fás),
bíbices, (tag)birtok, (csipke)bokor, (bolgár)kert, (borz)lyuk, bucka, búzás,
bükk(ös), csalános, csalit, (ménes)csapás, csárdahely, csatorna, csemetekert,
csevice(kút), csigás, (sziget)csoport, csúcs, csurgó, csuszamlás, dagonya, dél,
delelő, delta, diós, (vad)disznós, (dohány)föld, dolina, domb(hát),
dűlő(zug), ebes, (éger)erdő, elő(víz), (malom)ér,
érchegység, erdő(rész), észak, fa, fácános, (szikla)fal, falu(hely),
(farkas)verem, felföld, félsziget, fenék(hegyvidék), fennsík, fenyves, folyó,
forrás(kút), főcsatorna, föld(szoros), fűz(fás), galagonyás, (tó)gát,
gázló, gerinc, gleccser, gödrös, gyep(föld), gyűjtőcsatorna, hágó,
halas(tó), harasztos, hasadék, (lösz)hát(ság), határ(árok),
(szőlő)hegy(orom) (tábor)hely, holt(ág), homok(pad), hordalékkúp,
hullámtér, ingókő, irtás, (borjú)itató, (bika)járás, jég(barlang),
kavicsos, (almás)kert, kilátó, korall(zátony), (kaptár)kő,
kő(poros), (ér)köz,
köz(legelő), kráter(tó), láp(os), legelő(erdő), lemez,
lépcső, (rózsa)liget, (ravasz)lyuk, magasföld, málnás, (self)medence,
meder, (tó)mellék, nádas, nyereg, nyúlvány, óceán, omlás, orom, öböl, ölfás,
öntözőcsatorna, ősmasszívum, öv(árok), padka, parlag, pap(föld),
park(erdő), (ér)part, páskom, patak, pihenő, plató, (homok)puszta,
rakodó, rét(hely), rév, rókás, róna, sáncárok, sarkvidék, sárrét, séd,
sík(ság), sivatag, sóstó, süllyedék, szakadék, szállás, szántó, szeg, szer,
szérű, sziget, szikes, szikla, szirt, (tenger)szoros, szőlő,
szurdok, tábla(hegy), tag(birtok), tanyaföld, (víz)tároló, tavasbarlang,
teknő(völgy), telek, tenger(szem), terasz, tető, tó(hátság),
torkolat, torok, töbör, tölgyes, törés(öv), tőzeg(telep), tűzköves,
ugar, ugrató, út(köz), ülepítő, ültetés, vadas(kert), vágás, vár(hegy),
város(erdő), vaskapu, (telek)vég, verem, vidék, víz(mosás), (katlan)völgy,
vulkán, zátony, zuhatag, zsombékos, zsomboly stb.
Utcanévi
utótagok
A leggyakoribb kötőjel nélkül kapcsolandó utótagok
(közterületnevekben):
árok, átjáró,
dűlősor, dűlőút, erdősor, fasor, forduló, gát,
határsor, határút, híd, játszótér, kert, körönd, körtér, körút, köz, lejáró,
lejtő, lépcső, lépcső, liget, mélyút, orom, országút, ösvény,
park, part, pincesor, rakpart, sétány, sétaút, sor sugárút, tér, tere,
turistaút, udvar, út, útja, utca, üdülőpart
Kiegészítő információk a névtárak és a
földrajzinév-írás témakörhöz: http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/marton/mm_tan.htm
[1] — exonima: egy bizonyos nyelvben használt földrajzi név
egy olyan földrajzi alakulatra, amely kívül fekszik azon a területen, ahol ez a
nyelv hivatalos. Az ilyen földrajzi név formájában eltér attól a névtől,
amelyet a földrajzi alakulat fekvése szerinti terület hivatalos nyelvén
(nyelvein) használnak.
Megjegyzés: Az
ENSZ 1977. évi konferenciájának 19. határozata (E/CONF. 69/4, I. kötet, A
konferencia jegyzőkönyve, p. 36) kizárja az exonimák közül azokat a
neveket, amelyek az eredetitől csak mellékjelek vagy névelő
elhagyásában, pótlásában, módosításában, a név raggal vagy képzővel való
ellátásában és a földrajzi köznév fordításában térnek el! (Földi E., 1992).