1-1. ábra:
A mélységvonalas
ábrázolás fejlődése
a) Nathaniel Blackmore
1715-ben, Új-Skócia partvidékéről készített térképének részlete [Robinson,
A. H. (1976) nyomán]
b) Luigi Ferdinando
Marsigli: „Az Oroszlán-öböl térképe”, 1725-ből [Deacon, M. (1971) nyomán]
c) Nicholas Samuel Cruquius
térképe 1730-ból, a Merwede (a Maas és a Waals közös) torkolatáról [részlet]
[Imhof, E. (1965) nyomán]
d) Philippe Buache La
Manche-térképe a csatorna metszetével 1737-ből, az 1752-es kiadása alapján
[Kish, G. (1965) nyomán]
e) Matthew Fontaine Maury
1854-ben készült térképe az Atlanti-óceán északi medencéjéről, az 1985-ös
kiadás alapján [The Mitchell Beazley Atlas of the Oceans (1977) nyomán]
f) Részlet a GEBCO 3.
kiadásában, 1938 júliusában megjelent A'IV szelvényéből
g) Részlet a GEBCO 5.
kiadásában, 1982 áprilisában megjelent 5.09 szelvényéből
1-2. ábra:
Részlet B. C. Heezen
és M. Tharp „Physiographic Diagram of the South Atlantic Ocean” című, 1961-ben kiadott térképéből
[Heezen, B. C.—Ewing, M. (1963) nyomán]
1-3. ábra:
A Kartográfiai
Vállalatnál készült, 1985-ben kiadott, „A Föld felszíne” című festett
világtérkép részlete
1-4. ábra:
Dixon és Park
Seasat-adatok alapján készített térképe, összevetve az adott terület
GEBCO-szelvényeinek mélységvonalrajzával [Dixon, T. H.—Park, M. E. (1983)
nyomán]
1-5. ábra:
William F. Haxby
Seasat-adatokból készült térképe [Francheteau, J. (1983) nyomán]
2-1. ábra:
Az Atlanti-óceán
megismerési folyamata 1854—1934 között, Th. Stocks szerint [Gierloff-Emden, H.
G. (1980) nyomán]
2-2. ábra:
Szubjektív elemek
tükröződése a tengerfenék-domborzat ábrázolásában az Atlanti-óceán
középső területén [Márton M. (1989c) nyomán]
a) Атлас океанов: Атлантический и Индийский океану, 1977
b) GEBCO 5.08
szelvény, 1982
c) GEBCO 5.12 szelvény, 1978
2-3. ábra:
A GEBCO 5.12
szelvényének (1978) forrásjegyzéke jól mutatja a konkrét mélységmérési adatokon
túl felhasznált más forrásmunkákat [Márton M. (1985a) nyomán]
2-4. ábra:
A törésöv elméleti
tömbszelvénye és a hátságvidék fő szeizmikus területei [Márton M. (1985a)
nyomán]
2-5. ábra:
A térképészeti
extrapoláció (idealizált ábra)
Mélységvonalszerkesztés
mért mélységszelvények alapján: szabályos interpolációval és a
földrengés-epicentrumok figyelembevételével [Márton M. (1991b)]
2-6. ábra:
Az ábrázolásra
kiválasztott izovonalaktól függ az ábrázolás minősége [Márton M. (1989a)]
2-7. ábra:
Mértani haladvány
szerint növekvő értékű szintfelületek a szárazföldi domborzat
kisméretarányú ábrázolásakor: „a legjobb megoldás” [Imhof, E. (1965) nyomán]
2-8. ábra:
Az egyenlő
területű lépcsők alkalmazása a szárazföldi domborzat ábrázolásakor:
„nem praktikus” [Imhof, E. (1965) nyomán]
2-9. ábra:
Az általános földrajzi
térképeken ábrázolt tengeri mélységlépcsők [Imhof, E. (1965) nyomán]
2-10. ábra:
A selfterületek —
nagyméretarányú — térképein alkalmazott mélységlépcsők [Imhof, E. (1965)
nyomán]
2-11. ábra:
A Kárpát-medence
szintvonalas ábrázolása [Márton M. (1988b)]
a) „Szokásos” szintvonalak:
(0), 200, 500, 1000, 1500, 2000, 2500 és 3000 m
b) 1000 m-es szintfelületek
(0, 1000 és 2000 m-es szintvonalak)
c) 2000 m-es szintfelületek
(0 és 2000 m-es szintvonalak)
2-12. ábra:
Az atlanti-óceáni
Ibériai-medence mélységvonalas ábrázolása [Márton M. (1988b)]
a) —5500 m-es
„alapszintről” indulva –5300, –5000, –4500, –4000, –3500, –3000 és –2500
m-es mélységvonalakkal
b) 1000 m-es
szintfelületekkel (–4500, –3500 és –2500 m-es mélységvonalakkal)
c) 2000 m-es
szintfelületekkel (–4500 és –2500 m-es mélységvonalakkal)
2-13. ábra:
A hipszografikus
(hipszometrikus) görbe [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]
2-14. ábra:
A Föld morfotektonikai
magasságdiagramja [Louis, H.—Fischer, K. (1979) nyomán]
2-15. ábra:
A magasság- és
mélységértékek gyakorisága a Földön az összföldfelszín %-ában [Dietrich,
G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]
2-16. ábra:
Összefüggés a
méretarány és a mélységlépcsőszám között [Márton M. (1991b)]
2-17. ábra:
A tengerfenék
„egyenetlen” és „elegyengetett” területei [Heezen, B. C.—Laughton, A. S. (1963)
nyomán]
2-18. ábra:
A
nagyszerkezeti-morfológiai felosztás alapjául szolgáló metszetek (az Atlanti
óceán a 23° déli szélességen) [Gierloff-Emden, H. G. (1980) nyomán]
a) 180-szoros magassági
torzítással, a Föld görbületének figyelembevétele nélkül
b) 30-szoros, illetve
3-szoros magassági torzítással, a Föld görbületének figyelembevételével
2-19. ábra:
A riftesedés, a
nagymedencék és az óceánközépi hátság kialakulása [Báldi T. (1978) nyomán]
2-20. ábra:
„Selfhiány” A
Floridai-szorosban [Miscellaneous Geologic Investigations (Map I-451); Map
showing relation of land and submarine topography; Sheet 1 of 3: South Carolina
to Florida; U. S. Geological Survey, Washington, D. C., 1965 nyomán]
2-21. ábra:
Self
korallépítményekkel Ausztrália keleti partjainál [Dietrich, G.—Ulrich, J.
(1968) nyomán]
2-22. ábra:
Self glaciális
formákkal Norvégia keleti partjainál [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]
2-23. ábra:
Selfmedencék, padok és
dagályáramlás-medrek Észak-Amerika keleti partjainál a Fundy-öbölben [Miscellaneous
Geologic Investigations (Map I-451); Map showing relation of land and submarine
topography; Sheet 3 of 3: Nova Scotia to New Jersey; U. S. Geological Survey,
Washington, D. C., 1965 nyomán]
2-24. ábra:
A Keleti Novaja
Zemlja-selfvályú a Kara-tengerben
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
2-25. ábra:
A
Norvég-teknővölgy a Skandináv-félsziget délkeleti partjainál
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
2-26. ábra:
Apályáramlás-medrek
Dánia és Németország keleti partjainál
a) 1:500 000 [Louis,
H.—Fischer, K. (1979) nyomán]
b) kb. 1:100 000 (a
forrásmunka mértékléce hibás!) [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]
2-27. ábra:
A „Sunda River” és
mellékfolyói a Szunda-selfen [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]
2-28. ábra:
Különböző típusú
teraszok az Atlanti-óceánban
Fal az Atlanti-óceán
nyugati medencéjében
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
a) Blake-terasz és
Bahama-fal
b) Zöld-foki-terasz
2-29. ábra:
Az
Amazonas-hordalékkúp az Atlanti-óceánban
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
2-30. ábra:
A
Gangesz-hordaléklejtő az Indiai-óceánban
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
2-31. ábra:
A Hudson-kanyon és
-selfvölgy [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]
2-32. ábra:
A Scripps- (északon)
és a La Jolla-horhos (délen) a Csendes-óceánban az USA nyugati partjainál
[Shepard, F. P. (1963) nyomán]
2-33. ábra:
Zagyár okozta kábelszakadások
a Newfoundlandi-padtól délre [Heezen, B. C. (1963) nyomán]
2-34. ábra:
Erősen szabdalt
kontinentális lejtő a Vizcayai-öbölben [Инструкция по изображению
релефа на Kарте Mира Mасштаба 1:2 500 000 второго издания (1982) nyomán]
2-35. ábra:
A Kongó-szurdok
megjelenése különböző méretarányú térképeken
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
[Dietrich, G.—Ulrich, J.
(1968) nyomán]
2-36. ábra:
A Központi-Kara-selfhát
(nyugaton) és a Szevernaja Zemlja (keleten) közé ékelődő
Voronyin-hasadék
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
2-37. ábra:
Self, kontinentális
lejtő és kontinensláb Észak-Amerika atlanti partjainál
A Hudson-kanyon
csatornaágai („deltája”) a kontinenslábon
[Dietrich, G.—Ulrich, J.
(1968) nyomán]
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
2-38. ábra:
Különböző típusú
árkok
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
a) Kontinentális lemezrész
alá óceáni lemezrész nyomul
b) Óceáni lemezrész alá
nyomul óceáni lemezrész
2-39. ábra:
Szubdukció: árok és
szigetív kialakulása [Bott, M. H. P. (1982) nyomán]
2-40. ábra:
Az Argentínai-medence
[Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]
2-41. ábra:
A Szomáli-medence és
-fenéksíkság
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
2-42. ábra:
Csendes-óceáni
fenékdombvidék [История Mирового океана (1971) nyomán]
2-43. ábra:
A Rosemary-fenékhegy
az Atlanti-óceánban, a lábánál képződött árokgyűrűvel [Инструкция по изображению
релефа на Kарте Mира Mасштаба 1:2 500 000 второго
издания (1982) nyomán]
2-44. ábra:
A Nyikityin-fenékhegy
az Indiai-óceánban [Геолого-геофизический атлас Индийского океана (1975) nyomán]
2-45. ábra:
A Barcoo- (északon) és
a Taupo-táblahegy (délen) a Csendes-óceánban [Oceanic Series, Bathymetry 1:1
000 000; Port Jackson (részlet); New Zealand Oceanographic Institute,
Wellington, 1975 nyomán]
2-46. ábra:
A táblahegyek
kialakulása [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]
2-47. ábra:
A Hawaii-sáncárok, a
Hawaii-szigetek lábánál [GEBCO 5.07 szelvény (1982) nyomán]
2-48. ábra:
A Hawaii-hátság a
Csendes-óceánban
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
2-49. ábra:
A Keleti kilencvenes
hátság az Indiai-óceánban
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
2-50. ábra:
Fenékcsatorna az
Indiai-óceánban, két oldalán a medret kísérő gáttal [Геолого-геофизический атлас Индийского океана (1975) nyomán]
2-51. ábra:
Fenékcsatorna és
metszetei [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]
2-52. ábra:
Az
Északnyugati-Atlanti-fenékcsatorna ábrázolása kisméretarányú térképeken
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
2-53. ábra:
Pozitív és negatív
mágnesesanomália-sávok [Juhász Á. (1980) nyomán]
2-54. ábra:
A helyes és a
helytelen generalizálás [Márton M. (1985a) nyomán]
a) A GEBCO 5.12 szelvény
(1978) részlete, az Atlanti-óceán déli területéről
b) A jellegzetes szerkezeti
irányokat megtartó, helyes generalizálás
c) A helytelen generalizálás
a jellemző tagoltsági irányokat nem veszi figyelembe
2-55. ábra:
Lassú (A) és gyors (B)
szétsodródású lemezszegélyen kialakuló hátság és metszete [Márton M. (1989a): a
GEBCO 5.12 szelvény (1978), a GEBCO 5.11 szelvény (1980) egy-egy részletének
felhasználásával]
2-56. ábra:
Gyors szétsodródású
hátság mélységvonalas térképe a hátságtegely közeli területről [Hékinian,
R. (1984) nyomán]
2-57. ábra:
A FAMOUS-terület
tágabb környezetének mélységtérképe (1:5 000 000) [Márton M. (1991b): a GEBCO 5.08 szelvény (1982) nyomán]
2-58. ábra:
A FAMOUS kutatási
területe (1:1 000 000) [Márton M. (1991 b): az Atlas FAMOUS (1978) és
Heirtzler, J. R.—Bryan,W. B. (1975) felhasználásával szerkesztve]
2-59. ábra:
A FAMOUS-terület
mélységtérképe (1:166 000) (A francia kutatási terület) [Atlas FAMOUS (1978)
nyomán]
2-60. ábra:
A riftvölgy részletes
felmérése (1:50 000) [Atlas FAMOUS (1978) nyomán]
2-61. ábra:
A transzformvető
részletes felmérése (1:50 000) [Atlas FAMOUS (1978) nyomán]
2-62. ábra:
A riftvölgy és a
transzformvető metszéspontja környezetének részletes felmérése (1:50 000)
[Atlas FAMOUS (1978) nyomán]
2-63. ábra:
A riftvölgy metszete
[Atlas FAMOUS (1978) nyomán]
2-64. ábra:
A kéreg és a
felsőköpeny szerkezete a hátságtengely közelében [Bott, M. H. P. (1982)
nyomán]
2-65. ábra:
A transzformvető metszete
[Atlas FAMOUS (1978) nyomán]
2-66. ábra:
A törésövek a rotációs
szélességgel, a repedésvölgyek a hosszúsággal párhuzamosak [Márton M. (1985a)
nyomán]
2-67. ábra:
Különböző típusú
hátságok ábrázolása
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
a) Lassú szétsodródású
lemezszegélyen kialakuló hátság: Az Északi-Atlanti-hátság egy szakasza, a
központi hasadékvölggyel és a hátságot feldaraboló törésövekkel (A festett
változat túlhangsúlyozza a riftvölggyel párhuzamos tagoltságot)
b) Gyors szétsodródású
lemezszegélyen kialakuló hátság: A Keleti-Csendesóceáni-hát területén a markáns
repedésvölgy hiányzik, a hátság lankásabb és kevésbé tagolt (A festett változat
rossz)
2-68. ábra:
A Romanche-szakadék a
Romanche-törésövben
[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]
[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]
2-69. ábra:
A
Mendocino-kereszthátság és -fal a Csendes-óceánban Észak-Amerika nyugati
partjainál [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]
2-70. ábra:
A GEBCO különböző
kiadásainak szelvényezése [Gierloff-Emden, H. G. (1980) nyomán]
a) Az 1-4. kiadás
szelvényezési rendszere
b) Az 5. kiadás
szelvényezési rendszere
2-71. ábra:
A Laptyev- és a Kelet-szibériai-tenger
ismert részének fenékdomborzata [A GEBCO 5.17 szelvény (1979) vetületében
szerkesztve]
Készült a Kartográfiai
Vállalat 2. Szerkesztő osztályán, 1990-ben.
Szerkesztette: Márton
Mátyás; Tervezte: Gereben Györgyné; Rajz: Gereben Györgyné; Litográfia: Bakos
János [Márton M. (1991b) nyomán]
2-72. ábra:
„A
tengerfenék-domborzat ábrázolásának vizsgálata” című kutatási téma egyik
mintaszelvénye
Készült a Kartográfiai
Vállalat 2. Szerkesztő osztályán, 1984-ben.
Szerkesztette: Márton Mátyás;
Tervezte: Kővári József; Summer: Bárkainé Neményi Márta; Rajz, litográfia:
Bakos János és Gyenes Gyula [Márton M.—Kővári J. (1984a) nyomán]
2-73. ábra:
A 40 és a 25 cm
átmérőjű domborzati földgömbök feldolgozásbeli eltérései [Márton M.
(1991b) nyomán]
2-74. ábra:
A 25 cm
átmérőjű domborzati földgömb nyomatának részlete
Készült a Kartográfiai
Vállalat 2. Szerkesztő és Kartolitográfiai osztályán, 1985—1986-ban,
magyar, angol, német és cseh nyelven
Szerkesztette: Márton
Mátyás; Tervezte: Kővári József (domborzatrajz) és Mészáros Piroska
(névrajz); Summer: Tóvizi Kálmánné; Rajz, litográfia: Nagy László [Márton M.
(1991b) nyomán]
2-75. ábra:
A 40 cm átmérőjű, szétszedhető,
szerkezeti Föld-modell
Készült a Kartográfiai
Vállalat 2. Szerkesztő osztályán, 1986-ban, dr. Hajdu Lajos újításának
felhasználásával, a TANÉRT megrendelésére.
Irányítószerkesztő:
Márton Mátyás; Tervezte: Kovács Balázs (szárazföldi és tengeri tematikus
tartalom); Rajz: Agárdi Anna; Litográfia: Agárdi Anna, Balla Zsuzsa, Márton
Mátyás és Nagy Borbála (a 25 cm-es földgömb anyagának felhasználásával) [Márton
M. (1991b) nyomán]
2-76. ábra:
„Osztott Baranyi IV.”.
Baranyi János IV. vetületének átalakítása óceáni tematika ábrázolásához
Szerkesztette: Márton
Mátyás, 1986 [Márton M. (1991b) nyomán]
3-1. ábra:
A mintaterület
feldolgozásának folyamata [Márton M.—Kővári J. (1984) nyomán]
3-2. ábra:
A 40 cm-es tanári
földgömb összehasonlítása a mintafeldolgozással [Márton M. (1985a) nyomán]
4-1. ábra:
A földrajzi fogalmak
és köznevek több nyelvű gyűjtőlapja [Márton M. (1991b) nyomán]
4-2. ábra:
Azonos objektumok
lehatárolása és elnevezése különböző térképeken [Márton M. (1987a) nyomán]