MÁRTON MÁTYÁS, egy. docens — TÖRÖK ZSOLT egy. docens
ELTE Térképtudományi Tanszék, Budapest
Megjelent az Iskolakultúra, a
pedagógusok szakmai-tudományos folyóirata XIII. évfolyam, 2002. június—július
6—7. számában
A harmadik évezred
felsőoktatásában az ismeretek hagyományos átadása mellett egyre nagyobb a
jelentőségű az információszerzés technikáinak megismertetése. Az
Eötvös Loránd Tudományegyetem 1953-ban alapított Térképtudományi Tanszéke a
hazai felsőfokú kartográfiai oktatás egyetlen, nemzetközileg is elismert
intézménye. Az utóbbi évtizedekben a térképészet hatalmas technológiai
átalakulása és az ezzel együttjáró kartográfiai paradigmaváltás a ma
térképészétől magas szintű informatikai tudást követel. A
folyamatosan korszerűsödő kartográfiai képzésben ugyanakkor továbbra
is központi szerepet játszik a térvonatkozású információ megjelenítése. A
térképek ma is alapvető fontosságú alapanyagok, amelyeknek beszerzése és
megfelelő értelmezése nélkül aligha készülhetnek megfelelő digitális
kartográfiai modellek. A magyar térképészet története is bizonyítja, hogy a
kartográfiai tevékenység az általános tudományos-technikai értékek mellett
nemzeti célokat is szolgál, amelyek a kartográfiát a modern informatikai
társadalom kultúrájának és tudományának egyre fontosabbá váló területévé
avatják. A magyar térképészet a hazai föld grafikus ábrázolásának feladatát az
egyre dinamikusabbá váló grafikus informatikai feladatokkal helyettesíti. A
hazai felhasználók elsősorban az országra vagy annak egy részére kíváncsiak.
A térképészet helyzetének
átalakulása sok tekintetben párhuzamos a könyvtár intézményének átalakulásával.
A 200 éves nemzeti könyvtár folyamatos átalakulásával párhuzamosan egyre
nagyobb lehetőségei vannak a hagyományos oktatási ill.
közművelődési feladatokban az intézmények közötti
együttműködésre. Az elmúlt évek során egyre szorosabbá váló kapcsolat
alakult ki az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára és az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Térképtudományi Tanszéke között.
Az Országos Széchényi
Könyvtár Térképtárának legalapvetőbb feladata a magyar vonatkozású
térképészeti munkák (atlaszok, térképek, birtokvázlatok, várrajzok,
dombortérképek, föld- és éggömbök stb.) minél teljesebb körű
gyűjtése. Itt található a leggazdagabb “Hungarica”-gyűjtemény, amely
elméletileg a Magyarországon a Föld bármely területéről
készített alkotások, illetve a Magyarországról a világ bármely
részén készült kiadványok összességét jelenti.
A Térképtár állományát a gróf
Széchényi Ferenc által 1802-ben adományozott nagy értékű – mintegy 1400
térképből és 120 atlaszból álló – gyűjtemény alapozta meg, amely a
19. században vásárlások és további adományozások révén jelentősen
gyarapodott. Hogy csak a legfontosabbakat soroljuk: gróf Illésházy István
adománya (1835 – 208), Jankovich Miklós (1836 – több száz) és Horváth István
(1851 – kb. 300) gyűjteményének megvétele, valamint a hazánkban élő
olasz származású vízmérnök Enea Lanfranconi ajándéka (1895 – kb. 2200 mű).
Az 1920-as évek közepétől kezdve igen gazdag (kéziratos és nyomtatott)
kataszteri, úrbérrendezési, földhasznosítási és katonai topográfiai térképanyag
került a térképtárba a különböző, kisebb méretarányú (pl. egy-egy megye
területét ábrázoló) tematikus térkép mellett. Az 1940-es évek első felében
az egyházi és állami iskolákból származó oktatási térképek és atlaszok
gyarapították az állományt, 1945-öt követően a növekedés alapvető
forrását az ún. kötelespéldányok (a kiadók által az Országos Széchényi
Könyvtárhoz kötelezően és ellenszolgáltatás nélkül eljuttatandó
kiadvány-példányok) képezik, amelyet az utóbbi években a szűkös anyagi
források miatt csak egy-két értékesebb beszerzés – vásárlás – egészít ki.
A magyar vonatkozású
térképészeti munkákon túl – különösen a 19. sz.-i gyűjtemények révén –
igen értékes kéziratos és nyomtatott térkép-, illetve atlaszanyag áll a
látogatók, a kutatók rendelkezésére. Az összességében közel 200.000 egységet
soroló állomány tehát mint egyetemes térképtörténeti gyűjtemény is
jelentős, amely a viharos magyar történelem ismeretében értékelhető
igazán.
Az Eötvös Loránd
Tudományegyetem hazánk egyetlen olyan felsőoktatási intézménye, ahol
térképész (kartográfus)-képzés folyik. Az önálló oktatási-kutatási egységként
létrehozott Térképtudományi Tanszék munkatársai joggal büszkék arra, hogy az
ott folyó, a képzési és kutatási területen végzett munka egyértelműen
pozitív visszaigazolása az a tény, hogy a Nemzetközi Térképészeti Társulás
(International Cartographical Association) minősítése szerint Tanszékünk
az első három európai katedra között említtetik.
A Tanszék hallgatói első
ízben a Térképtörténet kollégium keretében (2. szemeszter) találkoznak a térképtárakkal,
mint a történelmi térképanyag megőrzésének és feldolgozásának helyeivel. A
régi térképek ismerete a térképész számára fontos szakmai ismeret, éppen ezért
a tárgy kezdettől szerepel a hazai felsőfokú térképészképzés tantervében.
Az általános térképtörténeti ismeretek elsajátításában alapvető
jelentőségű a szemléltetés, amelynek a térképész hallgatók
szempontjából igen fontos szerepe van az ábrázolási készség fejlesztésében. A
magyar térképészet történetének ismerete alapkövetelmény, amelynek fontossága a
térképészet nemzeti céljainak teljesítésében, s így a kartográfiai gyakorlat
helyességének igazolásában nyilvánul meg. Az OSZK Térképtárában tett látogatás,
amely a szeminárium része, elsősorban a magyar térképészet korai
történetének tárgyi emlékeivel ismerteti meg a hallgatóknak, általában a
Térképtár munkatársának bemutatásában. Nagyon fontos szempont, hogy az eredeti
anyaggal találkozhatnak itt a leendő kartográfusok, akiknek
érdeklődését ily módon a térképkészítés háttere iránt is sikerül felkelteni.
Ugyancsak kitűnő alkalom ez a találkozás arra, hogy általános
tájékoztatást kapjanak a Térképtárról, különös tekintettel az ott őrzött
térképanyag tematikájára, valamint a katalogizálás rendjére. (Ha
lehetőségünk van rá, a látogatást az OSZK más gyűjteményeire,
elsősorban a Régi Nyomtatványok Tárára is kiterjesztjük.) Általános
tapasztalat, hogy a hallgatók tanulmányaik folyamán egyénileg is visszatérnek a
Térképtárba, hogy gyakorlati feladataik megoldásához alapanyagot keressenek.
Éppen az önálló kutatás,
információkeresés a célja a képzés
utolsó évében, a 9. szemeszterben a magyar térképészet történetéhez
kapcsolódó téma feldolgozásának a Kartográfiatörténet tárgy keretében. Mivel a
hallgatók ekkor már diplomamunkájukon is dolgoznak, a választott témák annak
kidolgozásához közvetlenül kapcsolódó, hasznos előtanulmányok. A
tapasztalat szerint a hallgatók látókörét is szélesítik a történeti
vizsgálatok, a Térképtár anyagában talált térképek pedig több esetben is
módosítják az eredeti elképzeléseket. A hallgatók visszajelzése pozitív, a
Térképtárban sok segítséget kapnak kutatásaikhoz, ugyanakkor a technikai
feltételek is alkalmasabbak az elmélyült vizsgálatokra, mint a
meglehetősen zsúfolt tanszéki gyűjtemény használatakor.
A 8. szemeszterben, általában
rögtön az első órák valamelyikén az Atlaszkartográfia tárgyhoz kapcsolódó
látogatást tesznek az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárába a hallgatók,
ahol a legjelentősebb korszakjelző atlaszok bemutatására kerül sor
egészen a 20. sz. elejéig, s így mód nyílik az atlaszok kialakulásának és
fejlődésének történeti áttekintésére. A hallgatók megismerkedhetnek az
alapvető atlaszszerkesztési elvekkel és azok változásaival az időben.
Egy-egy mű közvetlen tanulmányozása, kézbe vétele meghatározó élményt
nyújt, és össze sem vethető egy csupán képekkel illusztrált előadás
élményével. Ezen túl a szakavatott “vezetés”, a különböző korok,
különböző műhelyek atlaszainak gondosan válogatott bemutatása
megalapozza a későbbi atlaszelemző órák hangulatát.
A térképész hallgatók
képzésén túl a tanszék szervizoktatást nyújt a több rokon tudományterület
hallgatói számára is az Eötvös Loránd Tudományegyetemen belül. Az első
évfolyamos földrajz tanár és geográfus szakos hallgatók számára a nagy létszám
miatt csak alkalomszerűen, általában egy szakmai kiállításhoz kapcsolódóan
van lehetőségünk a Térképtár gyűjteményébe való betekintésre. Fontos,
a tananyag részét képező téma számukra a térképekhez való hozzáférés, ahol
természetesen felhívjuk a figyelmüket erre a fontos forrásra.
A Tematikus kartográfia
tárgyhoz kapcsolódóan a 7. szemeszterben a geográfus hallgatókkal rendszeresen
ellátogatunk Országos Széchényi Könyvtár Térképtárába, hogy megismerjék a
forrásmunkaként, illetve különböző tematikus térképek háttértérképéül
szolgáló hagyományos papírtérképeket, mint analóg adatbázisokat biztosító
gyűjtemény, illetve kultúrkincsként őrzött, de a civil felhasználók
számára is hozzáférhető térképtári anyagokat. A látogatás az általános
tájékoztatáson túl – könyvtárhasználat, térképtári anyagok igénybevétele –
esetükben elsősorban a kutatások során igen gyakran használt kataszteri,
topográfiai és más nagyméretarányú térképek, valamint különböző
tudományágak szak-, illetve tematikus térképeinek megismer(tet)ését tűzi
ki célul.
Az ELTE-s hallgatók képzésén
túl a Térképtudományi Tanszék szervizoktatást nyújt a Budapesti Műszaki-
és Gazdaságtudományi Egyetem földmérő, térinformatika szakos hallgatói
számára is. Ez az oktatás a 7. szemeszterben a Kartográfiai tantárgy keretében
zajlik. Ennek keretében látogatunk el az Országos Széchényi Könyvtár
Térképtárába, ahol a kulturális emlékként őrzött, de a kutatók, a civil
felhasználók számára is hozzáférhető térképtári anyagokat ismerhetik meg a
hallgatók. Az általános tájékoztatáson túl ők is elsősorban a
kataszteri, a topográfiai térképsorozatokról és más nagyméretarányú
térképekről, (birtokvázlatokról, úrbérrendezési és földhasznosítási
térképekről) kaphatnak részletesebb képet, a szakmai sajátosságoknak
megfelelően.
Ezek az intézménylátogatások
részben a térképezés, a térképészet fejlődésének áttekintéséhez
biztosítanak jó hátteret. Másrészt viszont hangsúlyt kaphat a hagyományos
papírtérkép, mint analóg adatbázis, illetve mint a digitális térképek forrásául
szolgáló háttéranyag – az informatika oldaláról is fontos ez.
A posztgraduális képzés
keretében megjelenő kapcsolat kétoldalú. Egyrészt a térképtár több
munkatársa a tanszéken folytat, illetve folytatott tanulmányokat a PhD fokozat
elnyerése érdekében. Másrészt, mivel a tanszék a posztgraduális képzés
keretében is vállal szervizoktatást a társtudományok hallgatói számára, egy-egy
térképtár-látogatásra ezzel a hallgatói körrel is sort kerítünk, hiszen a
földrajz és más tudományterületek számára is sok esetben elengedhetetlen forrástérkép-bázisként
jelentkezhet az intézmény, így ismerete nagyon hasznos.
A rövid áttekintésből is
kiviláglik, hogy a Térképtárban tett látogatások nagylétszámú hallgatóság
számára jelentenek személyes találkozást az ott őrzött térképtörténeti
anyaggal. A különböző szakos hallgatók különböző tárgyak keretében
foglalkoznak a térképanyaggal. Ez egyben különböző szempontból is
bizonyítja az OSZK gyűjteményének az oktatásban való hasznosságát.
Néhány további adalék még az
Országos Széchényi Könyvtár Térképtára és az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Térképtudományi Tanszéke közötti jó együttműködés jellemzésére:
Egy ritka térképmű,
Coronelli 1688-ban megjelent négylapos Magyarország térképének teljessé tétele
érdekében 2001-ben Klinghammer István, a Tanszék vezetője (egyben
egyetemünk rektora is) a Térképtárnak adományozta a térképmű hiányzó
szelvényét, amely véletlenül éppen megvolt a
tanszéki gyűjteményben. Így a mindkét helyen csonkán őrzött
mű méltó helyen és egyidejűleg, teljes egészében tanulmányozhatóvá
vált. Tanszékünk munkatársa, Török Zsolt docens által a világon egyedelülálló
módon, eredeti technológiával készített hasonmás térképei a szerző
ajándékaként díszítik a térképtárat, a nemzet könyvtárát.
Közös kiállítások szervezése,
közös pályázatok benyújtása is részét képezi az együttműködésnek.
Sikeresek voltak azok a térképtörténeti tudományos előadóülések is,
amelyekhez rendszeresen segítséget nyújtott mindkét intézmény. Ezek a
munkakapcsolatok tovább mélyítik a résztvevők kollegialitását, alapjai a
jövőbeni közös munkának. Sikeres az együttműködés a “Szép magyar
térkép ...” rendezvények szervezésében is, amelynek immár hagyományosan az
Országos Széchényi Könyvtár ad otthont.
Az oktatásban, különösen a
térképtörténeti oktatásban igen nagy jelentőségű a Térképtár
legutóbbi kezdeményezése, amellyel a régi és ritka térképanyag egy részét máris
elérhetővé teszi a távoli felhasználók számára. A Magyar Honvédség
Térképészeti Intézetének technikai hátterével ugyanis mára az interneten is elérhető
az a webes oldal, ahol néhány Magyarország és Erdély térkép digitális képe, a
különleges formátumnak köszönhetően gyorsan és rugalmas felhasználást
biztosítva, letölthető a világ bármely részén a világhálózatba kötött
számítógépre. Ennek a jövőbeni virtuális, képes katalógusnak kétségtelenül
igen nagy lehetőségei vannak elsősorban a hazai iskolai oktatásban. A
Térképtudományi Tanszék webszerverén természetesen népszerűsítjük a
könyvtár kezdeményezését, ugyanakkor az egyetemi tanszék – elsődleges oktatási
funkciójának megfelelően - a régi térképek értelmezésével kapcsolatosan
szolgáltat hasznos információkat. Így a kétféle intézmény szolgáltatása a
digitális, virtuális világban éppúgy mint a valóságban kiegészíti, támogatja
egymást.
Régi Magyarország és Erdély térképek digitális formában:
http://www.mhtehi.gov.hu/oszk/terkepek.htm
Magyar Térképtörténet:
http://lazarus.elte.hu/~zoltorok/terktor/terktor.htm
OSZK Térképtár:
http://www.oszk.hu/gyujt/terkep.html
ELTE Térképtudományi Tanszék:
http://lazarus.elte.hu/hun/index.html