1.
MÁRTON Mátyás,
docens
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Természettudományi Kar
Térképtudományi Tanszék
Budapest
Ludovika tér 2
1083
Telefon: 134-2785
2.
Németország, Köln
A Nemzetközi Térképészeti Társulás
16. Nemzetközi Konferenciája
1993. május 3—9.
A konferencia programja:
1993. május 3.
A Nemzetközi Térképészeti Társulás Bizottságainak és Munkacsoportjainak találkozója
1993. május 3.
A Német Kartográfusok Munkacsoportjainak nyílt ülése
(Az előadásokat németül tartották angol nyelvű
szinkrontolmácsolással)
1993. május 4.
A 16. Nemzetközi Térképészeti Konferencia és a 42. Német Térképésztalálkozó közös megnyitója
1993. május 4—8.
A 16. Nemzetközi Térképészeti Konferencia plenáris ülései
(Három párhuzamos előadássorozatot rendeztek)
1993. május 4—8.
Poster-bemutatók
1993. május 4—8.
Térképkiállítás
1993. május 4—5.
A 42. Német Térképésztalálkozó előadássorozata
(Az előadásokat németül tartották angol nyelvű
szinkrontolmácsolással)
1993. május 5—8.
„Geotechnika” Nemzetközi Földtudományi és Technológiai Szakkiállítás, Vásár és Konferencia
1993. május 6.
Szakmai kirándulások (Nem vehettem részt ezeken)
1993. május 8.
A 16. Nemzetközi Térképészeti Konferencia záró ünnepsége
1993. május 9.
Romantikus rajnai hajóút (Ezen sem vettem részt)
3—5.
Minden rendben történt: Kellemes utazás személygépkocsival;
jól szervezett konferencia, barátságos résztvevők; jó szálláshely. Mindent
köszönök.
6.
A Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA) 16. Nemzetközi Konferenciáját Németországban, Kölnben rendezték meg 1993. május 3. és 9. között. A konferencia témája: „Térképek a tudás, a tettek és a fejlődés szolgálatában”. Három párhuzamos előadássorozatot szerveztek. A plenáris ülések témacsoportjai a következík voltak:
— Új feladatok, új eljárások, új szakkifejezések
— Navigációs rendszer, turista-kartográfia
— Statisztikai adatok térképi megjelenítése
— „Ideg”hálók, térképi generalizálás
— Tömegtájékoztatási térképek
— A földhasznosítás térképezése
— Tudásalapú térképező rendszerek
—- Térképek a katasztrófaelhárítás (balesetmegelőzés)
és a -védelem szolgálatában
— Térképalapú információs rendszerek
— Atlaszkartográfia
— Földrajzi információk térképi modellezése, térképfelújítás
— Tér- és térképérzékelés, „nyelvi” megjelenítés (ábrázolás)
— Tér- és térképérzékelés, térkép-design
— Interaktív és oktatási térképészet
— Térképészeti adatok marketingje
— Multimédiás megjelenítések, „hiper”térképezés
Időben egybeesve rendezték a 42. Német
Térképésztalálkozót (május 4- és 5-én) az alábbi témakörben:
„A német térképészet az európai kapcsolatokon belül”.
Ez a találkozó — úgy német, mint európai szempontból — a
következő témaköröket vizsgálta:
— Topográfiai térképezés
— Tematikus kartográfia
— A térképészet és a földrajzi információk
— A kartográfia működési területe
(Német nyelvű előadások angol
szinkrontolmácsolással)
Egyidőben szervezték a kb. 650! kiállítót
felsorakoztató, óriási „Geotechniká”-t, egy nemzetközi földtudományi és
technológiai szakkiállítást, vásárt és konferenciát (má jus 5. és 8.
között).
A térképek igen széles körét fedő Térképkiállítást is rendeztek és nagy megelégedésemre szolgált (mivel a tengertérképezés is érdekel), hogy több tengeri térképet láthattam kiállítva, mint bármikor korábban. Érdekes volt az is, hogy a kiállítás egy része gyermekek által rajzolt térképeket mutatott be, olyanokat, amelyek a Barbara Petchenic Díjért versenyeztek.
Volt Poszter-bemutató is mintegy 30 poszterrel.
Következtetések
Néhány trend volt látható:
— elektronikus térképezés és földrajzi inform ciós
rendszerek (GIS) — ez ma a kartográfia és ettől eltérés nagyon ritkán
jelentkezik a kartográfia bármely „ágát” nézzük is;
— a multimédia-technológia súlya felismerésének emelkedése figyelhető meg, számos érdekelttel, akik ezt a technológiát a térképezésben és a földrajzi információ menedzsmentjében alkalmazzák;
— növekvő mértékben fogadják el, hogy a
rendszertecnológiák az azok használatára és alkalmazására való koncentrálásban
jelentkező következetes változás révén meghatározottak;
— a térképészeti adatok növekvő mértékű
beillesztése történik olyan integrált rendszerekbe, mint pl. az elektronikus
térképezés és a kinetikus térképező rendszerek.
Az utazásnak három
célkitűzése volt:
1. Részt venni a Nemzetközi Térképészeti Társulás Tengertérképezési Munkacsoportjának munkájában
2. A számítógéppel segített kartográfia jelenlegi állását
bemutató előadások és
3. A környezet(védelm)i térképezés témakörébe tartozó
előadások hallgatása.
ad 1
A Tengertérképezési Munkacsoport május 3-án tartotta ülését. Átadtam „Jelentés ‚A tengerek és tengerfenék-domborzati képződmények többnyelvű földrajzinév-tára’ állásáról” címmel elkészített beszámolóm másolatát, valamint az elkészült munka egy példányát a munkacsoport elnökének, Ronald A. Furness úrnak (Ausztrália) és néhány szóval ismertettem is a munka állását. (Az elnök levelének néhány részletét és a munkacsoport tagjainak új jegyzékét mellékelem.)
A fent említett munkát a csoport 1989-ben fogadta el, amikor a Nemzetközi Térképészeti Társulás konferenciáját Budapesten tartották.
A Jeges-tenger többnyelvű névtára
A munka első része, „A Jeges-tenger többnyelvű
névtárá”-nak
készítése a konferencia előtt fejeződött be, amilyen mélységig el tudtam készíteni. Két fő részből áll:
a TENGEREK- és a TENGERFENÉK-DOMBORZATI KÉPZŐDMÉNYEK-ből,
és 10 fejezetet valamint 4 térképet tartalmaz, a következők szerint:
TENGEREK
1. térkép: A
tengerek határa különböző forrásmunkák szerint
2. térkép: A Jeges-tenger szerkezeti-morfológiai alapon nyugvó határa
I. Tengernevek
II. Latin
betűs névmutató
III. Cirill
betűs névmutató
IV. A nevek eredete
TENGERFENÉK-DOMBORZATI KÉPZŐDMÉNYEK
3. térkép: A Jeges-tenger domborzati térképe
4. térkép: A
tengerfenék-domborzati képződmények határa és kódjai
V. A
tengerfenék-domborzati képződmények nevei
VI. Latin
betűs névmutató
VII. Cirill
betűs névmutató
VIII. A nevek eredete
IX. A földrajzi
köznevek és a tengerfenék-domborzati képződmények (angol, francia, német,
cseh, orosz és magyar nyelvű) meghatározásai
X. Forrásmunkák, irodalom
Ez a névtár magyar, angol, német, cseh és orosz neveket és definíciókat tartalmaz, a nevek átírás (transzliteráció és transzkripció) nélküli eredeti formáit. Az igazat megvallva a francia nevek hiányoznak (a definíciók nem!), mivel Magyarországon nem találtam autentikus forrásmunkát.
Az adatbázis számítógépen van. DBASE szoftvert használtam. A térképek hagyományos technológiával készültek.
A munka során az idegen nevek tanulmányozása vezetett el a korrekt tengerfenék-domborzati magyar nevek megalkotási szabályainak meghatározásához, amelyek megfelelnek az ENSZ-nek a Földrajzi nevek egységesítésével kapcsolatos konferenciáin hozott határozatoknak és ajánlásoknak. Nincs mód arra, hogy itt részletesen összegezzem ezeket az eredményeket, és szükségtelen is, mivel azok csupán a magyar kartográfusok számára fontosak. Egyetlen dolog, amit meg kell említenem az, hogy a legfontosabb kérdés a korrekt nemzeti nevek megalkotása problémájának megoldásához azon nevek körének meghatározása, amelyeket a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően lefordíthatunk. Ez az, ami miatt nagyon hasznos a tengerfenék-domborzati képződmények (és az egyéb földrajzi objektumok) földrajzi neveinek tanulmányozása abból a célból, hogy korrekt nemzeti neveket hozzunk létre.
Az Északi-Atlanti- és
az Északi-Csendes-óceán többnyelvű névtára
(Alapanyag és
-adatbázis egy tervezett GIS-hez)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóival folytattuk az elkezdett munkát az Északi-Atlanti- és az Északi-Csendes-óceán területére. Azonban ezek a térképek már PC-n is megvannak. A munka ezen részei is elkészültek már. Ezeket a köteteket is hamarosan elküldöm Furness úrnak.
Tervezzük
egy földrajzi információs rendszer létrehozását a Világtenger tengerei és
tengerfenék-domborzati képződményeire Map/Info szoftver alkalmazásával.
A
tengerfenék-domborzati képződmény lehatárolt földrajzi terület, hozzá
kapcsolódó attribútumok vagy jellegzetességek különböző fajtáival
(mindenek előtt nevével, morfológiai jellegével, vízszintes és
függőleges kiterjedésével: környezetéhez viszonyított relatív
magasságával, legmagasabb pontjának a tengerszinthez viszonyított abszolut
mélységével stb.). Annak ellenére, hogy a tenger alatti objektumok lehatárolt
területek, a legtöbb esetben lokalizálásukhoz nem elegendő egyetlen
koordinátapár megadása.
A
tengerfenék-domborzati képződmények (a Föld szilárd felszínének térbeli
alakzatai), mint a többi morfológiai képződmény is a szárazföldön, a GIS
szempontjából a következő fő csoportokba sorolhatók:
A pont
„terület nélküli” térbeli objektum. A fenék- vagy táblahegyek például olyan
tengerfenék-domborzati képződmények, amelyek egy koordinátapárral
lokalizálhatók.
A vonal, pontok egymáshoz kapcsolódó sorából álló térbeli objektum. A vonalaknak „nincs szélessége”. Ilyen objektumok lehetnek a tenger alatti kanyonok, a selfvölgyek vagy az árkok.
A csomópontok, a pontok speciális fajtái, rendszerint vonalak metszéspontját vagy vonalszakaszok végpontját jelölik. (Pl. egy selfvölgy kanyonhoz csatlakozó pontja.)
A poligon zárt terület. Az egyszerű poligonok osztatlan területek, míg az összetett poligonok eltérő jellegzetességgel bíró területekre osztottak. Az Eurázsiai-medence a Jeges--tengerben komplex poligon, mivel három nagy részre osztható: a Fram-medencére, a Nansen-hegyláncra és a Nansen-medencére, amelyek külön-külön is különböző jellegzetességű, különféle területeket tartalmazó összetett poligonok: almedencék, mélytengeri síkságok stb.
A láncok, speciális fajtájú vonalszakaszok, amelyek egy poligon határolóvonalának egy szakaszának felelnek meg. (Pl. egy árok része lehet egy medence „kontúrvonalá”-nak.)
Nyilvánvaló, hogy a vonalak, a poligonok és a láncok nem lokalizálhatók egyetlen koordinátapárral.
Egy földrajzi információs rendszer létrehozásának egyik alapanyaga egy jól kivlasztott térkép lehet (a térkép maga is egy analóg információs rendszer). Ha végignézzük „A Jeges-tenger több nyelvű névtárá”-nak tartalomjegyzékét, láthatjuk hogy az egy jó adatbázis egy olyan információs rendszer számára, amely pl. "Map/Info" haszn lat n alapul. Tartalmazza mindazon térképeket, amelyek a tengerfenék közepes szintű ábrázolásához szükségesek; tartalmazza mindazon térképeket, amelyek a tengerek és a legfontosabb tengerfenék-domborzati képződmények határainak ábrázolásához szükségesek; minden szükséges információt tartalmaz mind a tengerek, mind a tengerfenék-domborzati képződmények hivatalos angol és magyar neveiről, valamint a (francia), német, orosz és cseh névváltozatokról és azt is megtalálhatjuk benne, hogy a nevek honnan származnak. Úgy gondoljuk, hogy ezt a rendszert kiegészítjük egy új kódszámmal, amely hasznos lehet egy adott méretarányú térkép szerkesztésénél az ábrázolandó objektumok kiválasztásában.
Ez az amiért fontosnak tartjuk a fent említett munkának az egész Világtengerre történő elkészítését. Ha befejezzük ezt a munkát, az egyetemen rendelkezésünkre áll majd egy jó adatbázis az óceánok és tengerek minden kisméretarányú térképének szerkesztésekor az 1:2.500.000-tól az 1:80.000.000-s méretarány-tartományokban, mindenféle általános földrajzi térkép, világtérkép-sorozat, falitérkép, atlasz és földgömb készítésekor.
ad 2 és 3
A konferencián sok előadás hangzott el, amely a számítógéppel segített térképészeti módszerekkel és a földrajzi információs rendszerekkel foglalkozott. Sok előadást tartottak a környezetvédelmi kartográfia különböző témaköreiben. A legtöbb az utóbbi előadások közül olyan kartográfiai módszerek tömör összefoglalását adta, amelyek segíthetnek a különféle helyi környezetvédelmi problémák megoldásában.
Mind az egyetemi oktatók, mind a hallgatók számára – úgy gondolom - nagyon fontos a számítógéppel támogatott térképészeti technológiák legújabb eredményeinek ismerete. Nemcsak a kartográfia szempontjából, hanem a környezetszennyezés elleni küzdelem szempontjából is nagyon fontos.
A térképkészítés hagyományos módszerei sok vegyi anyagot
használnak. Ezek környezetünkre veszélyes anyagok. A legutóbbi, számítógéppel
támogatott módszerek a térképészetben lehetővé tették, hogy a számítógép
képernyőjén szerkesszük és rajzoljuk meg a térképet, és ott is
ellenőrizzük le, lehetővé tették azt, hogy csupán a nyomtatáshoz
szükséges végső filmeket kell előállítani. Nincs többé
környezetszennyező térképkészítés.
A "Geotechniká"-n lehetőségem volt három
fontos megbeszélésre különböző vállalatok vezető szakembereivel.
- Először Szép János urat, az INTERGRAPH MAGYARORSZZG KFT. igazgatóját kell megemlítenem. Az Intergraph standján tanulmányozhattam a cég utóbbi fejlesztéseit: mindenek előtt egy olyan szoftvert, amely segít a térképészeknek, hogy a térképkészítés egyik legkritikusabb kérdését megoldják: az automatikus generalizálást. (A konferenciát követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának lehetősége adódott egy INTERGRAPH munkaállomás megvásárlására. Talán
megvehetjük az említett szoftvert is.)
- Egy másik fontos megbeszélés volt számomra, amelyet a T-KARTOR képviselőivel folytathattam. Sten Ravhed igazgató úr és asszisztense, Anki Svärdby fejlesztőmérnök részletesen ismertették "Cartographics" nevű szoftverüket, amelyet a vállalat GeoMation csoportja fejlesztett ki. Ez egy felhasználóbarát, menüvezérelt program, amely a világ vezető GIS szoftvere, az ARC/INFO-ból nyert aadatbázisok használatán alapul. Amennyire én láttam, ez könnyen elsajátítható. (Remélem megvásárolhatjuk ezt a programot az ELTE Térképtudományi Tanszéke számára. Az egyetemek számára kedvezményes ár kb. 2500 dollár.)
Még egy tárgyalást kell említenem. A Barco Graphics, amely Európa egyik legnagyobb, a művészeti és ipari grafikákhoz fotoeszköz-rendszereket gyártó cége, egy elektronikus térképkiadó-rendszert, a "Mercator"-t fejlesztette ki. Ez egy WYSIWYG-rendszer ("amit látsz a képernyőn, azt kapod"). Amennyire meg tudom ítélni, ez a rendszer nagyon alkalmas olyan kartográfiai cégek számára, amelyek elsősorban tematikus térképeket készítenek (és meg tudják fizetni a rendszer árát).
7
- A kölni konferenci t követően Budapesten 1993. június 8-11. között rendezték meg a GIS/LIS '93 . HUNGARY nemzetközi konferenciát és kiállítást, ahol előadást tartottam "A tengerfenék-domborzati képződmények több nyelvű névtára: a GIS speciális alkalmazása" címmel.
- A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaságban október vagy november folyamán előadást tervezek az ICA 16. Nemzetközi Konferenciájáról.
- Egyike vagyok a
NCGIA CORE CURRICULUM magyar verziója szerkesztőinek. Ez egy oktatók számára
készülő GIS tananyag.
- Az ELTE Térképtudom nyi Tanszékének oktatója vagyok. Atlaszkartográfiát és GIS-t tanítok valamint a tengerfenék domborzati kéződményekkel, azok neveivel és kartográfiai ábrázolásával kapcsolatos speciálkollégiumokat tartok.
Mindezen témák kapcsolódnak a konferencián elhangzott különböző előadásokhoz.
8
Szép János
igazgató
INTERGRAPH MAGYARORSZZG KFT.
Budapest
Bosnyák tér 5
1145
Sten Ravhed
Managing Director
T-KARTOR
Häggvägen 2
S-291 50 Kristianstad
Sweden
Anki Svärdby
Developer
T-KARTOR
GeoMation
Pelle Bergs Backe 3
S-791 81 Falun
Sweden
Jean-Pierre De Moor
Product Manager
BARCO GRAPHICS
Cartographic Systems
Nieuwevaart 153
B-9000 Gent
Belgium
Ronald A. Furness
Chairman
ICA Working Group on Marine Cartography
93 Ashworth Avenue
Belrose NSW 2085
Australia
Mások
Lásd még az ICA Tengertérképezési Munkacsoportjának mellékelt jegyzékét.
Budakeszi, 1993. augusztus 10.
MÁRTON Mátyás