Dr. Márton Mátyás,
a KV osztályvezetője
Megjelent a Geodézia és
Kartográfia 1990. 1. számában
A Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA) világkonferenciája alkalmával a résztvevőknek lehetőségük volt különböző intézmények szervezett felkeresésére. A még 1988 nyarán történt előzetes jelentkezések alapján készült egy 650 résztvevőre vetített becslés, hogy melyik intézménybe maximálisan hány fő látogat majd el. Ennek megfelelően került meghirdetésre a választék a konferencia programfüzetében (I. táblázat).
I. táblázat
Intézmény Tervezett
látogatás* · Megvalósult tátogatás
Kartográfiai Vállalat (KV) Aug.21.22.23. Aug.21. és 22.
Földmérési és Távérzékelési 8.30-12.00 és 8.30 és 14.00
Intézet (FÖMI) 14.00-17.00 Aug.23.8.30
(3-3
csoport/nap) (összesen 5 csoport)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Aug.21.,22.23. Aug.21.14.00
térképtudományi tanszék (ELTE) 14.00-18.00 (összesen 1 csoport)
(2-2 csoport/nap)
A Magyar Tudományos Akadémia Aug.23. Aug.23.14.00 és 15.00
Földrajztudományi Kutatóintézete 14.00-18.00 (összesen 2 csoport)
(MTA FKI) (4 csoport)
Városépítési Tudományos és Aug.21.,22. Aug.21.14.00
Tervezőintézet (VATI) 14.00-17.00 (összesen 1 csoport)
(2-2 csoport/nap)
Budapesti Műszaki Egyetem Aug.23. Aug.23.14.00
Geodéziai Intézete (BME) 14.00-17.00 (összesen 1 csoport)
(2
csoport)
* Az intézmények által felkínált lehetőség a csoportok szervezésére
II. táblázat
Intézmény KV+FÖMI ELTE MTA
FKI VÁTI BME
Tervezett maximális 663 234 234 117 52
látogatószám (fő)
% 51 18 18 9 4
Tényleges 226 46 71 43 25
látogatók száma (fő)
% 55 11 I7 11 6
Ez a fölülbecsült jelentkezési szám (II. táblázat) eredményezte azt, hogy egyetlen — a határidőt betartó — jelentkezőt sem kellett visszautasítani. Az érkezőknek a regisztrálás után, augusztus 19-én 12 óráig lehetett jelentkezni az intézménylátogatásokra, a konferencia színhelyén, a Vigadóban. Új csoportok feltöltését e határidő után már nem kezdtük el, de a meglévő csoportokon belüli üres, illetve megürült helyekre az indulás pillanatáig elfogadtunk jelentkezéseket.
Minden helyszínre — kivéve a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetét, amely a Vörösmarty tértől a kis földalattival közvetlenül elérhető — autóbuszok szállították a jelentkezőket. (Itt kell megjegyezni, hogy a konferencia idejére a résztvevők a BKV minden vonalára érvényes bérlettel rendelkeztek.) Elsősorban a szállítást lebonyolító autóbuszok férőhelyei jelentettek korlátot a csoportlétszám meghatározásakor, ugyanakkor azonban az sem lett volna szerencsés, ha egy-egy időpontban egy-egy helyszínen 50 főt meghaladó csoportok jelentek volna meg, hiszen ezek kiszolgálása_nehézkessé vált volna a fogadó intézményben.
A meghirdetett öt lehetőségből mindenki kettőt választhatott. Volt azonban egy helyszín, amely egyidejűleg két intézmény meglátogatására kínált lehetőséget. A Kartográfiai Vállalat és a Földmérési és Távérzékelési lntézet ugyanis, egy épületben tartva a bemutatót, csoportcserés programot szervezett. E két helyszínre augusztus 21-én és 22-én délelőtt és délután, valamint 23-án délelőtt érkeztek látogatók, 45 fő körüli csoportokban. Az érkező csoport még a földszinten kettévált: egyik fele a KV másik fele a FÖMI tevékenységével ismerkedett meg, majd cseréltek. Ily módon a két intézményt 226-226 résztvevő látogatta meg. Ezen felül a Kartográfiai Vállalatnál egyéni, illetve külön szervezett csoportos látogatás keretében további 51 fő fordult meg a konferencia ideje alatt.
Az utólagos elemzések szerint a legtöbb érdeklődő végülis három intézménybe látogatott el: KV+FÖMI és valamelyik a további négy lehetőségből.
A program a tanácsteremben kezdődött, ahol Domokos Györgv igazgató, vagy Szép János főmérnök köszöntötte a vendégeket. ltt üdítőt és a vállalat kiadványait tartalmazó ajándékcsomagot kapott minden látogató, majd megtekintettek egy 25 perces angol nyelvű videofilmet, amelyből megismerhették a szervezeti felépítést éppúgy, mint a tevékenységi területeket. Képet alkothattak a geodéziai — nagyméretarányú felmérési és térképezési, topográfaitérkép-készítési, közműfelmérési és térfotogrammetriai —, valamint a geokartográfiai — térképszerkesztési, tervezési, rajzolói és sokszorosítási — munkákról. Láthatták a termékek széles skáláját a különböző méretarányú topográfiai, a megye-, város-, turista-, vízisport- és szabadidőtérképektől kezdve, a történelmi és földrajzi iskolai falitérképeken, atlaszokon, az autótérképeken és -atlaszokon át, a Nagy Világatlaszig, illetve a most sokszorosított Magyarország Nemzeti Atlaszáig. Szó esett az Adat- és Térképtár tevékenységéről éppúgy, mint a külföldi kapcsolatokról, amelyek közül a legjelentősebbek a Falk, a Ravenstein, a Kümmerly und Frey, a Freytag, Berndt und Artaria, a Berlitz és a De Rouck cégekkel alakultak ki.
A filmvetítést követően került sor az üzemlátogatásra Domokos György igazgató, Szép János főmérnök és Fazekas Jenő, a geodéziai termelési osztály vezetője kíséretével.
Először az 1. szerkesztő osztályra látogattak el a vendégek. Itt a készülő turista-, város- és autótérképek szerkesztési fázisain túl egy karctechnikával készülő tisztázati rajzot is tanulmányozhattak.
A 2. szerkesztő osztályon a történész csoport munkájával ismerkedhettek meg: a próbanyomatig elkészült Művelődéstönéneti Atlasz néhány lapjának munkarészeit és a szerkesztés alatt álló Történelmi Világatlasz terveit láthatták. Itt mutattuk be az oktatási célra készült 40 cm átmérőjű szétszedhető szerkezeti földgömböt is.
A látogatás a térfotogrammetriai osztályon folytatódott. Az itt végzett munkák megtekintése után — amelyek közül az egyik legérdekesebb, az 1:100 000 méretarányú topográfiai térképek síkrajzának digitalizálása váltotta ki talán a legnagyobb érdeklődést — az első emeleti ebédlő előterében a vállalat „házi”_kiállítása fogadta a látogatókat, ahol a különböző tablókon az itt készített térképekkel, atlaszokkal ismerkedhettek meg.
Ezt követően a földszinten lévő vitrinekben a magyar földmérés történetével foglalkozó mini_kiállítás keretében korabeli műszereket és térképeket láthattak.
A következő állomás a kartolitográfiai osztály volt, ahol fő hangsúlyt kapott a színes reprodukciós technika vállalati alkalmazásának bemutatása. Megtekintették a látogatók a Klimsch—Commodore fényképezőgépet, a Cromograph C–100 típusú scannert és a Cromalin színes próbanyomat-helyettesítő eljárást.
Végül a Nyomdába látogattak el a vendégek. Itt az 1989-ben vásárolt Heidelberg típusú négyszínnyomó gépen folyó sokszorosítást, az „öreg”_Dufa próbanyomógépet és a vágógépet tekintették meg, mely utóbbival történik a papír nyomás előtti méretre vágása éppúgy, mint a kötészeti (hajtogatási) munkát megelőzően a kinyomtatott térképek végső méretének kialakítása.
Miközben a Bosnyák térre érkező látogatócsoport egyik fele a Kartográfiai Vállalatot járta, a csoport másik része a FÖMI távérzékelési főosztálya tevékenységével ismerkedett. Büttner György, Csató Éva, Csornai Gábor vagy Winkler Péter fogadta és üdvözölte a vendégeket, majd röviden ismertette a FÖMI TFO feladatait.
Az általános tájékoztatás után — mely során szó esett a FÖMI kiterjedt nemzetközi kapcsolatairól is — a távérzékelési főosztály belső folyosóján kiállított anyagok alapján konkrét feladatok megoldásával ismerkedhettek meg a vendégek.
Láthattak pl. a mezőgazdasági termelés biztonságát elősegítő infra-felvételeket és ezek kiértékelt változatait: hol van rovarkár, műtrágya által okozott eutrofizáció, vetési hibák stb. Tablók, képek segítségével ismerkedhettek meg a főbb haszonnövények termőterületének űrfelvételek alapján történő regionális becslésével.
Ezt követően látogattak a fotólaborba, majd a számítógépterembe.
Az intézet munkatársai Tihany és Budapest nagy felbontású felvételeit használva bemutatták a Pericolor interaktív képfeldolgozó rendszeren kialakított távérzékelési programcsomagot.
A nagy érdeklődéssel kísért tájékoztató után a látogatók különböző térképek (pl. EOTR 10, 25 és 100 ezres topográfiai térképek), űrfelvételekről készült színes nyomatok, fototérképek megvásárlására kaptak lehetőséget.
Klinghammer István tanszékvezető egyetemi docens, az ELTE TTK dékánja üdvözölte a vendégeket az augusztus 21-én délután sorra kerülő szervezett látogatás alkalmával. Ezt követően Draskovits Zsuzsa ismertette a tanszék oktatási tevékenységét a nem főszakos (geológus, meteorológus, földrajz szakos) hallgatók képzésétől, a térképészek oktatásán át, a posztgraduális kurzusokkal bezárólag. Részletesen értékelte az új, 1988—1989-es tanévben beindult ötéves térképészképzést. A hallgatóság nagy érdeklődését mutatta a felvételi kritériumokra, az elméleti és gyakorlati órák számára, ezek arányára, a szakmai gyakorlatokra, a diplomamunkákra, a hallgatók számára és elhelyezkedési lehetőségeire, az oktatók óraterheltségére stb. vonatkozó sok kérdés.
A tájékoztatás során szó esett a tanszéken folyó főbb kutatási területekről is. Kisebb csoportokra osztva, angol és német nyelvű vezetéssel folytatódott a program. Megtekinthették a látogatók a tematikus kartográfia terén végzett tudományos munka eredményeit reprezentáló térképeket, a vetülettani kutatások eredményeit, megismerkedhettek a digitális térképszabvány kidolgozásával kapcsolatban folyó munkákkal.
Ezt követően került sor a könyvtár, a térképtár, az oktatási helyiségek, a műszertár, a fotogrammetriai berendezések, a számítógépek, a fotolabor és a nyomda megtekintésére.
Az augusztus 21-én délutánra szervezett csoportos látogatáson túl több érdeklődő külön is felkereste a tanszéket. Az ilyen alkalmakkor a vendégeket — az igények szerint — angol vagy német nyelven beszélő oktatók, kutatók és hallgatók kalauzolták. A látogatások során sokkal részletesebb és kötetlenebb beszélgetésekre nyílt mód. Összesen mintegy 70 érdeklődő fordult meg a tanszéken ebben az időszakban.
Két csoport látogatta meg az intézetet augusztus 23-án délután, ahol Pécsi Márton akadémikus, az intézet igazgatója köszöntötte az érdeklődőket, majd egy kb. húsz perces videofilmet tekintettek meg. Ez az intézetben folyó munkáról adott tájékoztatást – a kutatókat foglalkoztató aktuális kérdésekról, a legjelentősebb kutatási témákról:
– a természeti erőforrások kutatása és hasznosítása;
– mezőgazdasági kutatások: földhasznosítás, komplex földértékelés;
– környezetvédelmi tanulmányok, vízvédelem, környezetpotenciál-vizsgálatok;
– társadalmi-gazdasági folyamatok kutatása;
– a földrajzi információs rendszerek (GIS) alkalmazása (Somogy, Borsod és Szolnok megyei példák);
– geomorfológiai térképezés: fiatal (miocén, pliocén, pleisztocén geológiai) formációk kutatása;
– Magyarország Nemzeti Atlasza szerkesztési kérdései, stb.
A film megtekintése után hangzott el Lóczy Dénes sok diával, nagyméretarányú mintatérképpel illusztrált „_ földértékelési térképezésről Komárom megye példáján”_című sikeres előadása. Ezt követte az „Etnikai kérdések a Kárpát-medencében”_című előadás, amelyet Kocsis Károlytól hallhattunk, s amelyben — a kérdés jelenlegi politikai aktualitásán túl — nagy hangsúlyt kaptak a térképi ábrázolás módszertani kérdései.
A választható témák közül legtöbben „_ környezeti változások nyomon követése és számítógépes térképezése a Dunántúl területén a földhasznosítás példáján”_című komplex összefoglaló munkára szavaztak, amelynek előadója Tózsa István volt:
Egy IBM/AT–PC-re kidolgozott program segítségével — a kérdés vizsgálatához legalkalmasabbnak talált — 50x50 méteres háló felvételével kialakított adatbázis felhasználásával nyomon követhetők a terület földhasznosításában 1825 és 1985 között bekövetkezett változások.
Az előadások után kisebb-nagyobb csoportok alakultak ki egy-egy kérdés alaposabb megvitatására, személyes kapcsolatok kialakítására, ápolására. Nagy érdeklődés mutatkozott az intézetben, illetve az Akadémiai Kiadónál megjelent szakmunkák iránt, s a rögtönzött kis „könyvvásáron”_több mű is gazdára talált.
Itt augusztus 21-én a tanácsteremben került sor a látogatók fogadására. A vendéglátó Hőna Eszter néhány bevezető mondata után 15-20 perces angol nyelvű videofilm ismertette meg az érdeklődőkkel az intézet leglényegesebb tevékenységi területeit:
– várostervezés, településfejlesztés (a környezetvédelem, a környezethasznosítás figyelembevételével);
– tájrendezési tervek;
– rekonstrukciós és rehabilitációs tervek készítése;
– ipari területek komplex vizsgálata (kutatás, tervek, javaslatok);
– műemlékvédelem (új épületek építése régi városrészekben);
– az 1973 óta folyó exporttevékenység (külföldi megbízások: Vietnam, Algéria) stb.
A film megtekintését követően gyakortati példákat bemutatva ismertette Hőna Eszter az itt végzett tevékenységet. Ennek keretében megismerkedhettek a vendégek a Balaton rendezési tervével; a termálvízre alapozott idegenforgalmi tervekkel. Miskolc és Győr példáján agglomerációs terveket, Tata példáján általános rendezési tervet, a Pilis példáján tájrendezési tervet, míg Esztergom példáján városrendezési tervet láthattak.
Az ismertetés után kérdések sora mutatta a nagy érdeklődést. A kérdések a különböző típusú terveknél használt térképek méretarány-megválasztásával; a kidolgozott tervek felhasználásának hatékonyságával (mennyire veszik figyelembe a helyi tanácsok az elkészült terveket, javaslatokat); az intézetnél szükséges — komplex tudással bíró (építészi, térképezési, környezetvédelmi, közlekedési feladatokat megoldani tudó) — szakembergárda kialakításával és utánpótlásával foglalkoztak. A felszolgált frissítők mellett élénk, kötetlen beszélgetés alakult ki az augusztus 21-én délután megrendezett találkozón.
Biró Péter akadémikus, az intézet igazgatója köszöntötte a látogatókat, és adott tájékoztatást az itt folyó munkáról.
Ezt követően Sárközy Ferenc egyetemi tanár, az általános geodéziai tanszék vezetője ismertette a tanszék feladatait, kutatási eredményeit a geodéziai munkák automatizálása és az adatbázisok létesítése területén.
A tájékoztatók után, a főként egyetemi
oktatókból és a földmérés különböző területein dolgozó szakemberekből
álló érdeklődők megismerkedhettek az általános geodézia tanszék
oktatásban használt mikroszámítógépes földrajzi információs rendszerével (GIS),
a fotogrammetria tanszék kutatási eredményeivel, valamint az Építőmérnöki
Kar AutoCAD Oktató Központjával. E bemutatókat is nagy érdeklődés kísérte.
Szó esett konkrét
programcserékről is.
Végezetül a
vendégek a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának „_agyar tudósok a haladásért” címmel
megrendezett kiállítását tekintették meg az augusztus 24-én sorra kerülő
látogatáson.
Külföldi
vendégeink körében az intézménylátogatások visszhangja egyértelműen
pozitív volt. Mint a konferencia egészében véve, éppígy a „visit”-ek jó
alkalmat kínáltak a személyes, szakmai kapcsolatok kiépítésére, illetve a már
meglévő kapcsolatok ápolására, elmélyítésére, ezzel is segítve a rnagyar
térképészet megismertetését, s talán a kapcsolatokon keresztül is, serkentve e
szakterület további fejlődését.
Mivel a
látogatások technikai megszervezése (az autóbuszok biztosítása és a
csoportoknak a különböző helyszínekre történő indítása) az én feladatom
volt, ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítségemre
voltak.
A csoportok
összeállításánál: Balassa Éva
(MTESZ), Domokos György (KV), Stefkóné Vermes
Judit (MTESZ) és Székelyné May Tünde
(MTESZ);
Az autóbuszok és a
parkolóhelyek biztosításánál: Boros János
(Vigadó), Buga László (MNTÁTI), Ladányi László (KV), Nagy Mária
(MTESZ) és Szőke-Tasi Sándor
(MÉM);
A csoportok
helyszínre kíséretében: Borus Virág (ELTE), Domokos György·(KV), Hőna
Eszter (VÁTI), Kiss Katalin (FKI),
Márkus Béla (BME) és Turzó János (KV);
A
fényképfelvételt Csák Péter (KV)
készítette.
E beszámoló
összeállításakor pedig Büttner György (FÖMI), Draskovits Zsuzsa (ELTE), Márkus Béla (BME) és Turcsánné Tóth
Zsuzsa (KV) voltak segítségemre.
Igazi kollektív munka volt. Köszönet érte!
Dr. M. :Márton
The l4th World Conference of the International Cartographic Association was held in Budapest, Hungary from 17 to 24 August 1989.
In addition to the conference program, the Hungarian Organising Committee offered the following technical visits in Budapest:
– Cartographia;
– Institute of Geodesy, Cartography and Remote Sensing;
– Cartographic Department, Loránd Eötvös University of Sciences;
– Geographical Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences;
– Institute for Town and Regional Planning;
– Geodetic Institute of the University of Polytechnics. Every participant oft he conference had the opportunity of visiting two of them; but finally, those interested took part in three technical visits: to Cartographia, to the Institute of Geodesy, Cartography and Remote Sensing, and to one of the other four places.
The Author gives a brief summary of these excursions.