8. Hivatalos földrajzi nevek megállapításának eljárása

8.1. Alapelvek

(1) A földrajzi nevek térképezési és egyéb célú hivatalos megállapítását a földmérési alaptérképek, földmérési topográfiai térképek és a körzeti térképek (turistatérképek) készítésével, illetve felújításával összekapcsolva kell végezni.

(2) A földrajzi nevek jelen szabályzatban leírt hivatalos megállapítása utcanevekre nem vonatkozik, kivéve azokat, amelyek külterületi, zártkerti településrészeket jelölnek. A földmérési alaptérképekre és a topográfiai térképekre az érvényes szabályzatokban előírt esetekben szükséges belterületi utcaneveket az 1/1976.(III.15.) MT TH sz. rendelkezés 4. §-ában előírt utcanévjegyzékből mint közhitelű nyilvántartásból kell átvenni. Az utcanévjegyzékeket a tanácsok végrehajtó bizottsága igazgatási osztályai, ill. szakigazgatási szervei vezetik.

1

(3) A földrajzi nevek hivatalos megállapításának előkészítését és a jóváhagyási eljárás szervezését az a térképészeti intézmény végzi, amelyik az adott térképezési feladatot ellátja.

(4) Mind az előkészítés, mind a további feladatok hatékony végzése érdekében célszerű, ha a nagyobb munkaterület valamennyi szelvényére, térképére vonatkozó névmegállapítási eljárást egy vagy néhány, erre megfelelően felkészült szakember irányítja.

(5) A nevek hivatalos megállapításának egységei nem a térképezési munkálatok szelvényei vagy térképlapjai, hanem a községek, városok igazgatási területe (a belterület, a zártkert és a külterület együtt). A térképezési munkálatokkal összekapcsolva a szelvényekre (térképlapokra) eső valamennyi község, város teljes területén el kell végezni a hivatalos nevek megállapítását, akkor is, ha a szelvényre (térképlapra) a községnek, városnak csak kis része esik.

(6) A földrajzi nevek adott térképezési feladattal összekapcsolt hivatalos megállapítását a térképezés tervezett évét megelőző egy év alatt kell elvégezni, Az előkészítést (előzetes névgyűjtés, névelhelyezési vázlat összeállítása) az első negyedévben, az adatközlési eljárást a második negyedévben be kell fejezni, hogy a szükséges jóváhagyási eljárás az év második felében befejeződhessék.

(7) A földrajzi nevek hivatalos megállapításának méretaránya 1 : 10 000.

8.2 Földrajzi nevek előzetes gyűjtése

Az előkészítés során a már megállapított hivatalos neveket és a hivatalos névmegállapítás szempontjából szóbajöhető neveket névjegyzék formájában össze kell gyűjteni. A névjegyzék mintáját a 4. sz. melléklet tartalmazza. A földrajzi nevek előzetes gyűjtése során a következők szerint kell eljárni.

8.21 Hivatalosan megállapított nevek

(1) A község, város területére eső, eddig már hivatalosan megállapított neveket a Magyarország Földrajzinév-tára II. című, 19 kötetből álló sorozat megfelelő megyei kötete alapján kell felvenni. A névjegyzék összeállításához fel kell használni a Földrajzinév-tár II. munkálatok során készült egyeztetési űrlapokat, Az űrlapokról a névjegyzékbe át kell venni azokat a névváltozatokat, amelyek az ugyanarra a részletre vonatkozóan a megyei kötetekbe a közzétett végleges névtől lényegesen (vagyis nem csak helyesírási szempontból) eltérnek, Az egyeztetési űrlapokat a Földmérési Intézet a hozzá intézett megkeresés alapján másolatban szolgáltatja. Ezzel egyidejűleg közli azt is, bogy az adott község, város területén a Földrajzinév-tár II. megyei kötetben feltüntetett nevekkel kapcsolatban nyilvántartása szerint milyen változások vannak. A változatoktól való megkülönböztetés érdekében a hivatalosan megállapított nevek a névjegyzékben aláhúzást kapnak.

(2) A hivatalosan már megállapított nevek és a hozzájuk tartozó változatok egy sorszám alá kerülnük. Ha a hivatalosan már megállapított több területnévről már az előkészítés szakaszában megállapítható, hogy nincs közöttük földrészlethatár, tehát egymástól nem választhatók el, akkor az ilyen neveket is egy sorszám alá kell feltüntetni, és a „megjegyzés” rovatban ezt a tényt az „összevonás szükséges” szavakkal kell jelezni. Ugyancsak a hivatalosan már megállapított névvel egy sorszám alá kerülnek azok a változatok, amelyek a következőkben megjelölt egyéb forrásokban találhatók, és ugyanarra a részletre vonatkoznak, mint a hivatalos név, feltéve, hogy a már meglévő változatok között nem szerepelnek.

8.22 Egyéb nevek feltüntetése a névjegyzékben

(1) Ha az egyéb források valamelyikén/valamelyikében olyan részletet jelölő nevek találhatók, amelyek hivatalosan még nincsenek megállapítva (azaz nem találhatók a Földrajzinév-tár II. megyei kötetekben), akkor ezeket a névjegyzékbe kiegészítésképpen fel kell venni. Ebben az esetben is az egy részletre vonatkozó több név azonos sorszám alá kerül.

(2) Ha olyan területnevek kerülnek elő, amelyek eredetileg ugyan több részletre vonatkoztak, de a földrendezések, táblásítások folytán egymástól már nem különíthetők el (nincs közöttük földrészlethatár), akkor az ilyen neveket egy sorszám alá kell felvenni.

(3) Ha az egyéb forrásból átvett név helyesírása nem felel meg a szabályzat 7. fejezetében felsorolt előírásoknak, akkor a szükséges javítást el kell végezni, és a név csak javítva kerülhet a névjegyzékbe.

(4) Ha a belvízcsatornát a vízügyi forrásokban olyan név jelöli, amelynek előtagja számjegy vagy számjegy és betűindex, akkor lehetőleg más forrás alapján, szükség esetén a térképező intézmény javaslata szerint a névjegyzékbe kerülő név a számjegyet (és az esetleges betűindexet) csak második, zárójeles tagként tartalmazza, első tagja pedig a belvízcsatorna torkolatához (végpontjához) közel eső helység -i képzős alakja legyen. Példák a megyei kötetekből: V. csatorna helyett Nagyhalászi (V.)-csatorna, IV. főfolyás helyett Máriapócsi (IV.)-főfolyás stb.

8.23 Egyéb források felsorolása

(1) Földmérési alaptérképek szelvényei. Jelölésük: FAT vagy szelvényszám

(2) Földmérési topográfiai térkép, 1 10 000 méretarányú szelvények. Jelölésük: a megfelelő szelvényszám

(3) Hivatalos menetrendek. Jelölésük: AMR (autóbusz), VMR (vasúti)

(4) Körzeti (turista-) térképek. Jelölésük: KÖT

(5) Várostérképek. Jelölésük: VAT

(6) Üzemi földnyilvántartási térképek. Jelölésük: ÜZF

(7) Erdészeti térképek. Jelölésük: ERT

(8) Vízügyi térképek. Jelölésük: VIT

(9) Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási körzetek vázlatai. Jelölésük: NSZ

(10) Népességnyilvántartési adatok. Jelölésük: NÉP

(11) Nyelvészeti célú névgyűjtések adatai. Jelölésük: NGY

(12) Levéltári adatok. Jelölésük: LEV

A felhasznált forrásokról a névjegyzékhez kimutatást kell csatolni, melyben a források legfontosabb adatait kell feltüntetni: cím vagy szelvényszám, kiadó vagy készítő, kiadás vagy felújítás éve. Az előzőekben megadott jelölések a névjegyzék forrásrovatába kerülnek, és a felhasznált forrásokról készített kimutatásokkal való azonosítást biztosítják.

Amennyiben a felhasznált forrás egy típusából (pl. erdészeti térkép) több fajta is van, akkor az azonosítás kiegészítő sorszámmal történik, pl. ERT1, ERT2, ERT3 stb.

8.24 A névjegyzék egyéb rovatainak kitöltése

A névjegyzékben a névre és a forrásra vonatkozó adatokon kívül a következőket kell megadni.

(1) Jelleg. Itt azt kell jelölni, hogy a névvel jelölt részlet milyen jellegű, e jelleg megjelölésére a következő rövidítéseket használjuk:

bg barlang

btr belterületi településrész (városrész, falurész, lakótelep, lakónegyed, szer,

korábban önálló községek megőrzött neve stb.)

csat belvízcsatorna

d domb (400 m-nél alacsonyabb kiemelkedés)

e erdő

f forrás

h hegy (400 m vagy 400 m-nél magasabb kiemelkedés)

kö közlekedési létesítmény (külterületi utak, ha nem települést jelölnek, hidak;

vasúti táblás megállóhelyek)

ktr külterületi településrész (tanya, házcsoport, major, szállás, bokor, bármilyen épület a külterületen, pl. gazdasági épületek, vasúti megállóhely vagy vasútállomás épülettel stb.)

mo mocsár

ne nevezetesség (nevezetes fa, kereszt, belterületi épület)

sz sziget

szi szikla

te terület (külterületen vagy zártkertben található egy vagy több földrészletből álló területegységek, a korábbi dűlőknek megfelelő egység)

tó természetes állóvíz

vf természetes vízfolyás

vgy völgy

vt víztároló, mesterséges állóvíz

(2) Szelvényszám. Ebbe a rovatba annak a szelvénynek a számát (vagy térképlapnak a nevét) kell beírni, amelyre (vagy amelyekre a névjegyzékben feltüntetett névvel jelölt részlet esik.

(3) Megjegyzés. Ebbe a rovatba azok a megjegyzések kerülnek, amelyek a nevek előzetes összegyűjtésekor a későbbi adatközlés során megoldandó feladatot (pl. összevonás szükségessége) jelzik.

(4) A helyi adatközlés javaslata. Ezt a rovatot a térképező intézmény képviselője a helyszíni adatközlés során tölti ki.

8.25 Több községet, város érintő részletek neve

(1) A több községet, várost érintő részletek nevét minden községhez, városhoz tartozó névjegyzékben fel kell tüntetni, és — a vízfolyásokat kivéve — a „Hivatolos és egyéb név” rovatba a név (névváltozatok) után szögletes zárójelben meg kell adni minden olyan további községnek, városnak a nevét, melynek területét a részlet érinti.

(2) Mivel az eddig hivatalosan megállapított, és a megyei kötetekben közzétett ilyen nevekre vonatkozó térképi alap kevésbé megbízható volt, mint a jelen szabályzat alapján végzett eljárás során, szükséges felülvizsgálni, hogy az ott megjelölt község, város területét a névvel jelölt részlet valóban érinti.

8.26 Külön névjegyzékek összeállítása

(1) Mivel a mesterséges vízfolyások (belvízcsatornák és állóvizek (víztárolók) nevének megállapítása az OVH hatáskörébe tartozik, a Földrajzinév-tár II. anyagához képest többletként jelentkező részletekről külön jegyzéket is készíteni kell. A jegyzék ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a többi nevek esetében.

(2) Mivel a közlekedés körébe vágó mesterséges létesítmények nevének megállapítása a KPM hatáskörébe tartozik, a Földrajzinév-tár II. anyagához képest többletként jelentkező részletekről külön jegyzéket kell készíteni. Ez a jegyzék ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a többi nevek esetében. Amennyiben az ilyen név hivatalos KPM-kiadványból származik, a külön névjegyzékbe nem kell felvenni.

(3) Mivel az ötvennél népesebb külterületen levő települések (településrészek), ezenkívül a természeti földrajzi tárgyak széles körben elterjedt, országosan használt nevének megállapítása vagy megváltoztatása MÉM hatáskör, a Földrajzinév-tár II. anyagához képest többletként jelentkező ilyen nevekről külön jegyzéket is kell készíteni.

8.27 Névjegyzékek külső formája

A névjegyzékeket tintával vagy golyóstollal, nyomtatott, olvasható betűkkel kell kitölteni. Csupa nagybetűt nem lehet használni, a több tagból álló nevek kezdőbetűjéről meg kell tudni állapítani, hogy kis- vagy nagybetű, Ügyelni kell a magánhangzók hosszúságának pontos jelölésére. A névjegyzéket összeállítójának nyomtatott betűkkel írt nevével és aláírásával kell ellátni. Jelezni kell a befejezés időpontját is.

8.3 Névelhelyezési vázlat

A névjegyzékben megadott neveket névelhelyezési vázlaton is fel kell tüntetni, hogy a névvel jelölt részlet pontos helyzete és kiterjedése megállapítható legyen.

(1) A névelhelyezési vázlat alapja a földmérési alaptérkép 1 : 10 000 méretarányú külterületi átnézeti térképe és az 1. 10 000 méretarányú földmérési topográfiai térkép. Az átlátszó műanyagfóliára készült névelhelyezési vázlat egy községet, várost együtt (nagyobb kiterjedés esetén több részletben) tartalmaz. A névelhelyezési vázlatnak a község, város nevén kívül tartalmaznia kell a földmérési topográfiai térkép szelvényhatárait és a szelvényszámokat. A külterületi átnézeti térképpel való pontos illeszkedést megfelelő illesztőkeresztek alkalmazásával kell biztosítani.

(2) A névelhelyezési vázlatra a névjegyzékben külön sorszám alatt felvett minden részletre vonatkozóan egy nevet kell írni a következő szempontok figyelembevételével:

a) ha van hivatalos név, azt kell felvenni,

b) ha nincs hivatalos név, akkor a 8.23 pontban található felsorolás sorrendje dönt.

Minden név mellett zárójelben meg kell adni a névjegyzékbeli sorszámot. Ha a név a megfelelő részlet mellé vagy részletre egyértelműen nem helyezhető el, akkor elegendő a névjegyzékbeli sorszám feltüntetése. Az ilyen számokat a hozzájuk tartozó nevekkel a vázlat szegélyén fel kell sorolni.

(3) Ha a névelhelyezési vázlatra került névvel jelölt részlet rajza sem a külterületi átnézeti térképen, sem a topográfiai térképen nincs meg, akkor ezt a forrásul szolgáló térképről a vázlatra pótolni kell.

(4) Azt, hogy a névelhelyezési vázlaton feltüntetett nevek pontosan milyen részletet jelölnek, pontszerű és vonalas elemek esetében a név egyértelmű elhelyezésével kell meghatározni. Vízfolyások esetében a nevet minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a betorkollások folytán a folytatódó vízfolyás neve egyértelműen nem állapítható meg, A területi kiterjedésű részleteket — különös tekintettel a korábbi dűlőknek megfelelő területegységekre — a névelhelyezési vázlaton körül kell határolni. Körülhatárolást minden területi kiterjedésű részletnél alkalmazni kell, akkor is, ha egyik vagy másik alaptérkép valamely eleme (földrészlete) a körülhatárolást biztosítaná. Az elhatárolás belterületi településrészeknél is szükséges.

(5) A körülhatárolás során keletkezhet olyan területrész is, amely egy másik, nagyobb részletbe tartozik (pl. hegyoldal egy hegyen). Ilyenkor a névjegyzékben a kisebb részlet nevéhez a „megjegyzés” rovatba be kell írni, hogy melyik nagyobb részlethez tartozik, a nagyobb részlet nevéhez pedig azt, hogy melyik kisebb részlet tartozik hozzá, pl.

8. Őr-hegy része: 12.

12. Nagy-dél 8. része

(6) Ha a körülhatárolás az előkészítés során adathiány miatt nem végezhető el, akkor az adatközlési és jóváhagyási eljárás részére a megjegyzés rovatba elő kell jegyezni, hogy „elhatárolás szükséges”.

(7) A névelhelyezési vázlaton a neveket fekete tussal kell megírni. A neveket csupa nagybetűvel itt sem lehet írni, az írásmódnak minden vonatkozásban meg kell egyeznie a névjegyzékbeli alakéval. A részletek elhatárolási vonala is fekete legyen, 0,5—1,0 mm vastag. Az adatközlési és jóváhagyási eljárás során adódó változásokat (elhatárolás vagy név módosítása, pótlás, törlés) piros színnel kell feltüntetni.

(8) A névelhelyezési vázlatot készítője nyomtatott betűkkel írt nevével és aláírásával látja el. Jelezni kell a befejezés időpontját is.

8.4 Helyi adatközlés

8.41 Helyi adatközlő csoport szervezése

A helyszínen ténylegesen használt és legmegfelelőbb földrajzi nevek megállapítása érdekében a térképezést végző intézmény megkeresésére az illetékes járási, városi földhivatal a helyi tanács, a Hazafias Népfront képviselőiből, és más, erre alkalmas személyekből adatközlő csoportot szervez. A szervezés során gondoskodni kell arról, hogy a csoportba a község, város kül- és belterületét jól ismerő, a helytörténetben is jártas személyek kerüljenek. A község, város kiterjedésétől, etnikai összetételétől függően az egyes részek és rétegek képviseletéről is gondoskodni kell. Az adatközlő csoportot általában minden egyes községre és társközségre külön kell szervezni. Az adatközlő csoportban a térképezést végző intézmény és a helyi tanács képviselőjén kívül legalább három személynek kell résztvenni.

Az adatközlő csoportba be kell vonni a helyszínen gazdálkodó mezőgazdasági üzem(ek) képviselőjét.

Erdőterületek esetében az illetékes erdőgazdaság képviselőjének (megbízottjának) bevonása is szükséges.

Turistaterületek esetében (körzeti térképek területén) a Természetbarát Szövetség képviselőjét (megbízottját) is be kell vonni.

8.42 A helyszíni adatközlés menete

(1) Az előzetesen összegyűjtött neveket tartalmazó névjegyzék, a névelhelyezési vázlat, az ennek alapjául szolgáló 1 : 10 000 méretarányú átnézeti térkép, illetve az 1 : 10 000 méretarányú földmérési topográfiai térképszelvények felhasználásával az adatközlő csoport a nevek helyességét tételesen felülvizsgálja, megállapítja a nevekkel jelölt részlet pontos helyzetét és kiterjedését. Azokban a községekben, városokban, ahol már végeztek nyelvészeti célú földrajzinév-gyűjtést (pl. Zala, Sormogy, Heves, Tolna, Vas, Veszprém, Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Szabolcs-Szatmár megye stb., (a helyi adatközlő csoport rendelkezésére kell bocsátani a gyűjtés anyagát, lehetőség szerint a gyűjtés munkarészei közé tartozó térképvázlatokkal együtt. Az adatközlés során részleteiben a következő kérdésekben kell dönteni.

(2) A már megállapított hivatalos neveket csak a legszükségesebb esetben lehet változtatásra javasolni. Elsősorban akkor, ha bizonyítottan hibás formáját általánosan nem használják. Minden névváltoztatási javaslatnál figyelembe kell venni, hogy

a) a népi nevek használata nem mindig egységes,

b) amit változtatni lehet, nem feltétlenül kell változtatni.

(3) A már megállapított és az újonnan megállapítandó nevekkel jelölt részletek helyzetét és pontos kiterjedését a névelhelyezési vázlaton rögzíteni kell.

(4) A területnevek szempontjából a község, város teljes külterületét figyelembe kell venni a zártkerttel együtt, tehát az eddig megállapított és az újonnan megállapítandó neveknek a teljes területet fedniök kell.

(5) Egy földrészletnek, táblának csak egy területneve lehet, de egy területnév összefoghat több földrészletet, táblát. Más típusú elnevezések vonatkozhatnak a területnévvel meghatározott részlet kisebb-nagyobb részére. Ilyenkor is célszerű azonban, ha a teljes területre a kisebb részlet nevét kiterjesztjük.

(6) Ha korábban megállapított több hivatalos területnév egy földrészletet jelöl — ilyennek kell számítani az és-sel összekapcsolt neveket is — akkor az adatközlés során egy nevet kell választani, és ennek a névnek kell a teljes földrészletre, táblára vonatkozni. A kiválasztás szempontjai: rövidség, egyedi jelleg (vagyis az, hogy kevés hasonló név, sajátosan helyi jellegű, nem mindennapi), történeti hagyomány fenntartása.

(7) A területnévvel jelölt földrészlet(ek), táblák területe általában ne legyen kisebb, mint a korábban használt dűlőké volt, sokkal inkább összevonásokra van szükség, elsősorban akkor, ha a korábbi dűlők földrendezések során nagyobb egységekké alakultak.

(8) Ügyelni kell arra, hogy az ingatlannyilvántartási térképeken gyakran használókónt, kezelőként feltüntett intézmények nevét ne használjuk területnévként, pl. állami gazdaságok, termelőszövetkezetek nevét.

(9) Az adatközlés során arra kell törekedni, hogy — a lehetőségek szerint — az eddig megállapított, számjegyet tartalmazó nevek helyett megfelelőbbeket állapítsanak meg, az újak között pedig lehetőleg ilyen név ne legyen.

(10) A helyi adatközlés során az adatközlő csoport a nem helyi tanácsi illetékességű részletek (pl. mesterséges vízfolyások és állóvizek, közlekedési létesítmények, ötvennél népesebb külterületi települések stb.) nevét illetően is állást foglal. Az állásfoglalás ugyanúgy a döntésben illetékes szerv számára szóló javaslat, mint az egyéb, helyi tanácsi illetékességű nevek esetében.

(11) A helyi adatközlés során a 8.23 pontban felsorolt forrásokon kívül további írásos anyagokat is figyelembe lehet venni, de a nevek helyes formájának megállapítása további források nélkül is elsősorban az adatközlő csoport tagjainak helyszíni ismerete, tájékozottsága alapján végezhető el. Ezért célszerű, ha az adatközlő csoport szervezése és az adatközlés lefolytatása közötti időszakban — ha ilyen még nincs — az ismert és szóbajöhető elnevezések összegyűjtésével a helyszínen is felkészülnek.

(12) Ha az adatközlés során egy-egy név helyessége (helyesírása, nyelvjárási formájának kezelése) vonatkozásában kétség merül fel, véleményezés kérése céljából a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalhoz lehet fordulni.

(13) Ha a térképezést végző intézmény képviselője, illetve az adatközlő csoport az adatközlési eljárás során megállapítja, hogy a névjegyzékben az ott megadottakon kívül is van olyan részlet, amely más községgel, községekkel, várossal közös, akkor az ilyen nevek után — a már meglevőkkel azonos módon — meg kell adni a még érdekelt község, város nevét. Ennek alapján a térképezést végző intézmény gondoskodik arról, hogy a közös részlet elnevezésére vonatkozó adatok a többi érdekelt község, város névjegyzékébe is bekerüljenek. Szükség esetén pótlólagos névmegállapítást kezdeményez.

8.43 A helyi adatközlés eredményének rögzítése

(1) Az adatközlő csoport javaslatait a térképezést végző intézmény képviselője a névjegyzék erre a célra szolgáló „A helyi adatközlés javaslata” rovatába bejegyzi, illetve a névelhelyezési vázlaton az eredeti állapothoz képest előállt névbeli változásokat piros színnel beírja, a helyzeti és kiterjedésbeli (vagyis elhatárolási) változásokat pedig piros színnel berajzolja.

(2) A nem helyi tanácsi illetékességű nevek vonatkozásában a térképezést végző intézmény képviselője a 8.26 pont alapján készült külön névjegyzékekre átvezeti az adatközlő csoport javaslatait.

(3) Az adatközlő csoport által kétségesnek minősített esetekben a térképezést végző intézmény képviselője az adott részlethez tartozó valamennyi névjegyzékbeli adat felsorolásával (vagy másolatával), továbbá az adatközlő csoportban felmerült megoldási lehetőségekkel együtt külön névjegyzéket készít.

8.44 A helyszíni adatközlés eredményének, javaslatainak továbbítása

(1) A térképezést végző intézmény az adatközlő csoport javaslatait tartalmazó teljes névjegyzékről, a helyesbített névelhelyezési vázlatról másolatot készít, majd mindkét anyagot döntés meghozatala érdekében a helyi tanács végrehajtó bizottsága részére megküldi.

(2) A térképezést végző intézmény az előző 8.43 (2) pontban jelzett anyagokat a döntésben illetékes szervnek továbbítja.

A 8.43 (3) pontban jelzett anyagot a MÉM - OFTH részére kell megküldeni.

(3) A jóváhagyási eljárásba került olyan neveket, amelyek több helyi tanács illetékessége alá tartozó részletet jelölnek, csak akkor lehet hivatalos névnek tekinteni, ha a különböző helyeken végzett jóváhagyási eljárás során minden vonatkozásban megegyező határozat született. Az egységes határozat szükségességét a névjegyzékben az érdekelt község(ek), város(ok) feltüntetése mutatja. A helyi tanácsok a térképezést végző intézmény kérésére közös adatközlő (egyeztetési) eljárást folytathatnak.

(4) Ha a határozatok — vízfolyásokat kivéve — különböznek egymástól, akkor az egy részletre vonatkozó egységes név megállapítása érdekében az érdekeltekkel pótlólagos eljárást kell végeztetni. A megfelelő név kiválasztásának szempontjai ugyanazok, mint a 8.42 (6) pontban megadottak. Ezenkívül vizsgálni kell, hogy vajon nem külön részletekről van szó, nincs-e lehetőség bontásra. Az egységes név megállapításáról készült jegyzőkönyvnek (vagy névjegyzéknek) valamennyi érdekelt helyi tanács v. b. által záradékoltnak kell lennie.

(5) Ugyanarra a vízfolyásra egymástól eltérő neveket tartalmazó határozatok esetében az ott szereplő neveket nem lehet hivatalosnak tekinteni. Ugyancsak nem hivatalosak azok a határozatok, amelyek nem fedik egy vízfolyás teljes hosszát. Ilyen esetekben azt a nevet kell hivatalosnak tekinteni, amelyet az illetékes VIZIG vagy szakaszmérnöksége ad meg, figyelembe véve a nevekkel kapcsalatban a jelen szabályzatban felsorolt követelményeket.

8.5 Jóváhagyási eljárás

(1) A térképezést végző intézmény által megküldött névjegyzékek alapján a döntésre jogosult szerv három hónapon belül határozatot boz. A határozathozatalkor a névjegyzékben található adatokat és javaslatokat — elsősorban a helyszíni adatközlő csoportét — továbbá a megjegyzéseket mérlegelik.

(2) A határozathozatalban a MÉM - OFTH keretében működő Földrajzinév-szakbizottság tanácsadó testületként közreműködik.

(3) A határozat meghozatala előtt — a MÉM véleményezési jogkörét felhasználva — más ágazatok is fordulhatnak a MÉM - OFTH-hoz.

(4) A határozatok során megállapított nevekről a döntésre jogosult szerv külön névjegyzékeket készít, és ezt a rendelkezésére bocsátott névjegyzékekkel, névelhelyezési vázlatokkal együtt a térképezést végző intézménynek visszaküldi.

8.6 A hivatalos földrajzi nevek használata

(1) A döntésre jogosult szervektől kapott határozatok alapján térképezést végző intézmény gondoskodik arról, hogy a készülő térképeken a határozatokban foglalt neveket használják. Ennek során azonban figyelembe veszi a 8.44 (3), (4) és (5) pontokban foglalt korlátozásokat.

(2) A térképezést végző intézmény a megállapított hivatalos földrajzi nevek mellett a térképeken — ha a hely ezt megengedi — zárójelben feltüntethet egyéb földrajzi neveket is, ezenkívül intézményeket jelölő földrajzi megjelöléseket. Ennek szükségessége elsősorban külterületi mezőgazdasági üzemek ma is élő hagyományos elnevezései esetében merülhet fel.

(3) A döntésre jogosult szervektől kapott határozatokat (másolatukat), továbbá a nevek előkészítése, a helyszíni adatközlés során készült munkarészeket (névjegyzékek, névelhelyezési vázlatok) egy példányát a térképező intézmény a földrajzi nevek nyilvántartásában hatósági feladatkört ellátó Földmérési Intézetnek megküldi.

9. A földrajzi nevek nyilvántartása

(1) A Földmérési Intézet az újonnan megállapított és megváltoztatott nevekről a kapott értesítések alapján névkartont készít és a Földrajzinév-tár meglevő betűrendes anyagába illeszti, illetve a megváltozott nevek adatait átvezeti. A névkartonokon mindazok az adatok szerepelnek, amelyeket a névjegyzékekben is feltüntettek.

(2) A Földmérési Intézet a bővítésben érintett község, város kiegészült és esetleg módosult teljes földrajzinév-anyagát a MÉM Értesítőben és a Tanácsok Közlönyében való közzétételre összeállítja. Az ilyen összeállítások csak magukat a neveket tartalmazzák. A nevekkel kapcsolatos bővebb adatszolgáltatást a rendelkezésre álló adatok alapján a Földmérési Intézet megkeresés alapján teljesíti.

(3) A Földmérési Intézet a Földrajzinév-tár neveit a bennük előforduló nem első tagok vagy elemek szerint, ezenkívül az előforduló nem hivatalos változatokat a hivatalosan megállapított névre utalva nyilvántartja.

(4) A Földmérési Intézet a közigazgatási változásokat, vagyis az államigazgatási nevek változásait, az egyesítéseket, a hivatalosan megállapított neveket érintő terület-átcsatolásokat, az államigazgatási beosztásban bekövetkezett változásokat a KSH által közzétett, vagy más hivatalos értesítés alapján folyamatosan átvezeti.

(6) A Földmérési lntézet a jelen szabályzat alapján végzett névmegállapítások, névváltoztatások, illetve a Földrajzinév-tár korábbi anyagában észlelt, módosításra szoruló eseteiben a MÉM - OFTH részére előterjesztést tehet. A MÉM - OFTH a Földrajzinév-szakbizottság javaslatának egyidejű mérlegelésével a döntésre jogosult szerv számára javaslatot tesz, illetve a hatáskörébe eső nevek vonatkozásában döntést hoz. Hasonlóképpen jár el akkor, ha a módosítási javaslatot más intézmény vagy magánszemély kezdeményezi.