5.3 A betűrendes jegyzékben használt rövidítések

Az azonos objektumokra megadott különböző röviditések az alapanyagok eredeti jelölésrendszerének megtartásából adódnak.

Á árok

ak akácos

átv áttekintővázlat

B bérc

bg barlang

bo bokros

BTR belterületi szelvény (földmérési alaptérképeknél)

btr belterületi településrész

Cs csapás

cs csemetés

csat csatorna

D,d domb (az FNT II. „d”-vel csak a 400 m tszf. magasság fölé nem nyúló kiemelkedéseket jelöli)

Do domboldal

dő dűlő

Ds dombos

Dt dombtető

e erdő

El, el erdészlak

F, f forrás

Fr falurész

Fs fennsík

G gödör

gy gyümölcsös

H, h hegy (az FNT II. 400 m tszf. magasságot meghaladó hegyet, csúcsot, tetőt „h”-val jelöl)

Hcs, hcs hegycsúcs

Ho hegyoldal

Hr határrész

hrsz helyrajziszám

Hs hegyes

Ht hegytető

k kút

ka kaszáló

Ke kereszt

ke kert

kil. Kilátó

Kö köz

kö közlekedési név (út, csapás, stb. Neve az FNT II.-ben)

ktr külterületi településrész

Kú kút

l lápa (térképes alapanyagoknál)

l legelő (7-es alapanyagnál)

l lapos

le legelőerdő

Lh lakott hely

Ls lejtős

M major

Ms menedékes

Mf mélyenfekvő

Mh menedékház

Mo, mo mocsár

Ne nevezetesség

O orom

ő őrház

őh őrház

p parlag

Pa, pa patak

Pu puszta

r rét

S sík terület

sz szántó (7 és P alapanyagoknál)

sz sziget (az FNT II.-ben)

Sz szakadék

szi szikla

Szo szobor

sző szőlő

T tó

te területnév (6.b-nél terület, hegy, völgy; az FNT II.-ben dűlő, rét, sík terület)

Té tér

th turistaház

tt természetvédelmi terület

tuh turistaház

U utca

Ú út

Ur utcarész, útrész

V vizenyő

v völgy

vá vasútállomás

Ve vízesés

vf vízfolyás

vgy völgy

Vm vízmosás

vm vasúti megállóhely

Vö, vö völgy

vny víznyelő

vt víztároló