Ha a sok „vakvágányt” leszámítom, a névrajz
tervi elkészítése kb. 200 órát vett igénybe. Ez kb. 400 név és ezek
változatainak feldolgozását jelenti, azaz átlagosan 0,5 óra/név „sebességnek”
felel meg. A 3. fejezetben szereplő adatok alapján (csak a külterületen
lévő neveket véve figyelembe) községenként átlagosan 100 név van, azaz egy
„átlagközség” feldolgozása kb. 50 órát igényel. Ez kellő gyakorlat
megszerzése után kb. 40-re csökkenhet (FNT II. tapasztalat.) 3069 község és 87
város van hazánkban. A városokat átlagosan ötszörös súllyal véve figyelembe
(felülbecsült érték) és kerekítve azt mondhatjuk, hogy 3500 község
feldolgozására van szükség. Ez
140.000 munkaórát jelent.
Tegyünk egy
összehasonlítást az FNT II. és az FNT III. között! (A következő számadatok
a tisztázati munkarészeket megelőző feldolgozásra vonatkoznak és csak
hozzávetőlegesek.)
FNT II: felhasznált idő , ill. egyéb
költségek
KV: 10.000 óra
FÖMI és 28.000 óra
Földhivatalok 250.000 Ft gk. használat (60 Ft/óra szerkesztői
önköltséggel időre átszámítva): 4000 óra
Összesen: kb. 50.000 óra
FNT III. I változat: 140.000 óra
II. változat: 180.000 óra
Azaz az FNT III. tisztázati munkarészeket megelőző teljes
elkészítése csupán 3-4-szerese az FNT II-ének. Hogyan lehetséges ez, hiszen a
névanyag 6-8-szorosa?
Nos, az FNT II. elkészítésénél a ráfordítás nagyobb hányadát a FÖMI és a
földhivatalok munkája igényli. Tehát a költségek jelentős mértékben a
helyszíneléstől függnek. Ha ezt kiküszöbölhetnénk az FNT III. elkészítésekor,
jelentős lenne a költségmegtakarítás, pontosabban az így felszabaduló
összeg fedezné a magasabb bekerülési költség egy részét. Van-e erre mód? Van!
És itt újra foglalkoznom kell a névgyűjtési kötetekkel.
Eddig az ország területének 15-20 %-áról jelentek meg kötetek, mégpedig
Zala és Somogy megyéből, Heves megye egri és füzesabonyi járásáról,
valamint az azóta megszűnt Szabolcs-Szatmár megyei baktalórántházi
járásáról. Szórványos anyag van Csongrád és Fejér megye területéről is. De
további területek vannak feldolgozás alatt. Így a Heves megyei gyöngyösi járás
(nyomdakész), Vas és Baranya megye (kéziratos anyag) és Bács-Kiskun mwgye
(éppen befejeződött a gyűjtés). Az FNT III. munkáit ezek
felhasználásával kellene elvégezni!
A kötetek anyagát nyelvészek állították össze. Nem volt elsődleges cél
a nevek jó lokalizálása (bár, mint mondják „sokat bajlódtak” vele), a
nyelvészeti szempontok domináltak. Térképészeti szempontból súlyosbította a
helyzetet a nevek „rendezése“. Mivel a kötetek térképvázlatot is tartalmaznak,
a jobb kezelhetőség érdekében a neveket nem a gyűjtési sorrendben
közölték, hanem a térképvázlaton jobbról balra, ill. felülről lefelé
haladva átszámozták. Mivel az eredeti anyaghoz először nem jutottam hozzá,
ez csak feltételezés volt, de Földi Ervin segítségével kapcsolatba kerültem az
egri járás közzétevőjével Pelle Bélánéval, aki készségesen rendelkezésemre
bocsátotta a térképvázlat alapjául szolgáló, a helyszínelés során használt
1:10.000 ma. kataszteri vázlatot, ahol ez az átszámozás egyértelműen
követhető. Sajnos az eredeti kéziratot, a helyszínelési űrlapokat nem
sikerült megszerezni, ami — ha az eredeti számozást is tartalmazza, mint a
térképvázlatok — a legjobb és leghasználhatóbb alapanyag lenne az FNT III.
elkészítésénél. Föl kellene hívni a nyelvészek figyelmét: a későbbiekben
tartsák megaz eredeti számozást is! (Ha eddig nem tették volna.) Az átszámozás
több — feltételezésem szerint minden — község anyagában keveredést okozott.
Ellenőrzésképpen Felsőtárkány, Terpes, Parád anyagát vizsgáltam meg
futólag, sajnos pozitív eredménnyel.
A névgyűjtési anyagnak azonban óriási jelentősége van — a
térképészek számára is —, hiszen csak az ismert neveket dolgozza föl. A
különböző térképi és szöveges forrásokból előzetesen begyűjtött,
de a helyszínen nem azonosítható neveket külön összefoglalva közli a község
feldolgozott névanyaga után. A lokalizálás szempontjából a fentiek ismeretében
ugyan kritikával kell kezelni, de feltétlenül megbízhatunk benne az ismert és
használt névalakok megállapításánál.
Itt visszatérhetünk eredeti gondolatmenetünkhöz, kérdésünkre választ
kaptunk. Ez a módja az FNT III. elkészítésénél a helyszínelés kikerülésének.
Még egy érv szól amellett, hogy a személyesen végzett helyszíni egyeztetés
elkerülhető. Az FNT II. anyagának helyszínelése során településenként
általában 1-2 (városoknál 6-8, közös tanácsú községeknél ideális esetben minden
társközségből legalább 1 ) adatközlő áll a helyszínelést végző
rendelkezésére. Az idő szűkreszabott. Ezzel szemben a
névgyűjtési kötetek községenként átlagosan 3-8 ember helyismeretére
támaszkodnak, a gyűjtés befejezése után pedig az anyag tételes ellenőrzése
is megtörténik. A helyszíneléskor sokkal több idő ál rendelkezésre. (A
bővebb névtartalom mellett ez is oka a nagy átfutási időnek, amit a
nyelvészek említenek.)
Összefoglalva: a nevet névgyűjtési kötetből, az objektum helyét
pedig térképi anyag alapján kell meghatározni!
Az FNT III. elkészítésének módja tehát a következő:
Vegyük a területre vonatkozó névgyűjtési kötetek névanyagát (,ha mód
van rá, az eredeti anyagot is). Az ebben szereplő neveket lokalizáljuk
térképi anyagok (elsősorban a régi kataszteri , és a terület 10, 25, 50 és
100.000 ma.topográfiai térképei) segítségével. Azokat a neveket, amelyek
lokalizállása bizonytalan — a „kísérleti” FNT III-hoz hasonlóan — a kartonon
kérdőjel előzze meg. Készítsük el a 25 vagy 50.000 ma.
térképvázlatot, fénymásoljuk azt 5 példányban. A kartonok anyagáról készüljön
gépelt lista, külön is felsorolva azokat a neveket, amelyek lokalzálása
véleményünk szerint bizonytalan. Ha az eredeti űrlapokat is sikerül
megszerezni, egy-két ilyen név lehet csak. Küldjük a fénymásolatot és a gépelt lista
egy-egy példányát az illetékes tanács, a vízügyi igazgatóság, az erdészet, a
turistaszövetség és az MNTI címére, hivatkozva a miniszteri rendeletre, mely a
névtárak elkészítését előírja, és hagyjunk időt (legalább 2 hónapot)
az anyag megvitatására. Az anyagot az illetékes vezető aláírásávalés
bélyegzővel ellátva kérjük vissza. Véleményem szerint ez a módszer nem hoz
kevésbé jó eredményt, mint az FNT II. anyagának helyszínelése. Sajnos a
személyes megjelenéssel nem garantálható a helyiek hozzáértése és lelkesedésének
biztosítása.